A C/2017 K2 (PANSTARRS) üstököst 2017-ben sikerült először lencsevégre kapni a Hawaii-on található Pan-STARRS távcsőrendszerrel, amely a Pan-STARRS1 és Pan-STARRS2 teleszkópokból áll - ezek az eszközök minden éjjel az eget pásztázzák többek között földközeli objektumok (Near Earth Objects) után kutatva. Amennyiben ilyen, a bolygót megközelítő égi látogatót észlel a rendszer, azonnal jelentést tesz a NASA-nak, illetve a Nemzetközi Csillagászati ​​Unió Kisbolygó Központ (Minor Planet Center) szervezetének. Az MPC a kisbolygókon kívül az üstökösök és a bolygók külső holdjainak megfigyelését végzi, valamint felelős az objektumok beazonosításáért, a pályájuk kiszámításáért és a nyilvánosság tájékoztatásáért is.

A szervezet adatai szerint ebben az évben eddig 24 üstököst fedeztek fel, emellett 6156 kisbolygót és 1385 földközeli objektumot. A C/2017 K2 első észlelésének idején még a Szaturnusz pályáján túl (a Szaturnusz és az Uránusz között) helyezkedett el, de immár a Föld "közelében" halad el, a bolygóhoz legközelebb július 14-én lesz, pályájának Naphoz legközelebbi pontját pedig decemberben 19-én éri el. Az üstökös hosszú utat tett meg az űrben: a számítások szerint egészen a Naprendszer határáról, az Oort-felhőből indult, ami valóságos üstökösgyár, a NASA leírása alapján:

"Olyan, mint egy nagy, vastag falú buborék, ami hegyméretű, vagy akár nagyobb űrbeli törmelékek jeges darabjaiból épül fel."

A K2 magjának nagysága körülbelül 18 kilométer átmérőjű, a hozzá tartozó kóma (gázokból álló képződmény a mag körül) és csóva viszont rendkívül hosszú: előbbi kiterjedése 130 000 kilométer, utóbbié 800 000 kilométer. Az üstökös pályája meglehetősen messzire kerüli a Földet, bár teleszkópokkal közelebbről is meg lehet majd figyelni, de Chris Bradshaw vizuális alkotó egy másfajta forgatókönyvvel is készült: az általa kitalált világban az üstökös közelebb merészkedik a bolygóhoz és a Hold közelében egy véletlen ütközés hatalmas robbanással meg is semmisíti.

Ehhez hasonló szituációk, vagyis hogy egy földközeli objektum a Földhöz (vagy a Holdhoz) kockázatos távolságba kerül, nem zárhatóak ki, de egyelőre nincsenek igazán hatékony megoldási módszerek egy ilyen helyzet kezelésére. A nemzetközi bolygóvédelmi közösség által rendszeresen megtartott Bolygóvédelmi Konferencián részletekbe menően elemzik egy-egy, a Föld lakosságát veszélyeztető hipotetikus helyzetre adható lehetséges válaszokat a szakértők és a gyakorlatok alapján elmondható, hogy az egyre alaposabb megfigyelési rendszerek évről évre precízebb és korábban érkező észlelései mellett maga az esetleges becsapódás természetesen elkerülhetetlen lenne, legfeljebb az evakuálási munkákat tudnák hatékonyabban végezni a pontos előrejelzések alapján. A NASA aszteroidaeltérítő missziója, a DART küldetés ezen a helyzeten igyekszik változtatni: a projekt során azt vizsgálják, hogy lehetne egy szondát egyenesen egy űrbeli objektumba vezetni, kis mértékben módosítva ezzel a pályáján, hogy így, amennyiben egyszer szükség lesz rá, megpróbálják megvédeni a Földet a veszélyes találkozástól.

(Fotó: Getty Images/Mark Garlick/Science Photo Library)

Hatalmas aszteroida repült el a Földhöz közel, magyar amatőr csillagászok is megörökítették az eseményt Egészen közel, ötszörös holdtávolságra került a Földhöz egy 1,1 kilométer átmérőjű aszteroida kedd este, az eseményről felvételek is készültek.