Mi történne, ha a Földet megközelítő üstökös a vártnál kisebb távolságra kerülne a Holdhoz?

2022 / 07 / 05 / Bobák Zsófia
Mi történne, ha a Földet megközelítő üstökös a vártnál kisebb távolságra kerülne a Holdhoz?
Az Oort-felhőből érkező távoli látogató, a 18 kilométeres maggal rendelkező C/2017 K2 üstökös július 14-én ér a legközelebb a Földhöz. Bár a valóságban a bolygónktól biztonságos távolságban, 270 millió kilométernyire repül majd el, egy animáción már az is látható, milyen lenne, ha valami mégsem az elképzelések szerint alakulna.

A C/2017 K2 (PANSTARRS) üstököst 2017-ben sikerült először lencsevégre kapni a Hawaii-on található Pan-STARRS távcsőrendszerrel, amely a Pan-STARRS1 és Pan-STARRS2 teleszkópokból áll - ezek az eszközök minden éjjel az eget pásztázzák többek között földközeli objektumok (Near Earth Objects) után kutatva. Amennyiben ilyen, a bolygót megközelítő égi látogatót észlel a rendszer, azonnal jelentést tesz a NASA-nak, illetve a Nemzetközi Csillagászati ​​Unió Kisbolygó Központ (Minor Planet Center) szervezetének. Az MPC a kisbolygókon kívül az üstökösök és a bolygók külső holdjainak megfigyelését végzi, valamint felelős az objektumok beazonosításáért, a pályájuk kiszámításáért és a nyilvánosság tájékoztatásáért is.

A szervezet adatai szerint ebben az évben eddig 24 üstököst fedeztek fel, emellett 6156 kisbolygót és 1385 földközeli objektumot. A C/2017 K2 első észlelésének idején még a Szaturnusz pályáján túl (a Szaturnusz és az Uránusz között) helyezkedett el, de immár a Föld "közelében" halad el, a bolygóhoz legközelebb július 14-én lesz, pályájának Naphoz legközelebbi pontját pedig decemberben 19-én éri el. Az üstökös hosszú utat tett meg az űrben: a számítások szerint egészen a Naprendszer határáról, az Oort-felhőből indult, ami valóságos üstökösgyár, a NASA leírása alapján:

"Olyan, mint egy nagy, vastag falú buborék, ami hegyméretű, vagy akár nagyobb űrbeli törmelékek jeges darabjaiból épül fel."

A K2 magjának nagysága körülbelül 18 kilométer átmérőjű, a hozzá tartozó kóma (gázokból álló képződmény a mag körül) és csóva viszont rendkívül hosszú: előbbi kiterjedése 130 000 kilométer, utóbbié 800 000 kilométer. Az üstökös pályája meglehetősen messzire kerüli a Földet, bár teleszkópokkal közelebbről is meg lehet majd figyelni, de Chris Bradshaw vizuális alkotó egy másfajta forgatókönyvvel is készült: az általa kitalált világban az üstökös közelebb merészkedik a bolygóhoz és a Hold közelében egy véletlen ütközés hatalmas robbanással meg is semmisíti.

Ehhez hasonló szituációk, vagyis hogy egy földközeli objektum a Földhöz (vagy a Holdhoz) kockázatos távolságba kerül, nem zárhatóak ki, de egyelőre nincsenek igazán hatékony megoldási módszerek egy ilyen helyzet kezelésére. A nemzetközi bolygóvédelmi közösség által rendszeresen megtartott Bolygóvédelmi Konferencián részletekbe menően elemzik egy-egy, a Föld lakosságát veszélyeztető hipotetikus helyzetre adható lehetséges válaszokat a szakértők és a gyakorlatok alapján elmondható, hogy az egyre alaposabb megfigyelési rendszerek évről évre precízebb és korábban érkező észlelései mellett maga az esetleges becsapódás természetesen elkerülhetetlen lenne, legfeljebb az evakuálási munkákat tudnák hatékonyabban végezni a pontos előrejelzések alapján. A NASA aszteroidaeltérítő missziója, a DART küldetés ezen a helyzeten igyekszik változtatni: a projekt során azt vizsgálják, hogy lehetne egy szondát egyenesen egy űrbeli objektumba vezetni, kis mértékben módosítva ezzel a pályáján, hogy így, amennyiben egyszer szükség lesz rá, megpróbálják megvédeni a Földet a veszélyes találkozástól.

(Fotó: Getty Images/Mark Garlick/Science Photo Library)

Hatalmas aszteroida repült el a Földhöz közel, magyar amatőr csillagászok is megörökítették az eseményt Egészen közel, ötszörös holdtávolságra került a Földhöz egy 1,1 kilométer átmérőjű aszteroida kedd este, az eseményről felvételek is készültek.


A kutatók szerint a féreglyukak folyamatosan megváltoztatják a valóságunkat titokban
A kutatók szerint a féreglyukak folyamatosan megváltoztatják a valóságunkat titokban
Mikroszkopikus méretű féreglyukak lehetnek a megoldásai a kozmológia jelenleg legfontosabb rejtélyeinek – ezek az apró téridőbeli struktúrák ugyanis segíthetnek megmagyarázni, hogy miért kezdett el gyorsulni az univerzum tágulása.
1111 napot töltött az űrben egy orosz űrhajós, de egy rekordot még így sem döntött meg
1111 napot töltött az űrben egy orosz űrhajós, de egy rekordot még így sem döntött meg
Oleg Kononyenko szeptember 23-án tért vissza a Földre, miután több mint egy évig tartózkodott egyhuzamban a Nemzetközi Űrállomáson.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.