Üvegházhatású gázt vonnak ki az óceánból, hogy az még több szén-dioxidot tudjon megkötni

2023 / 05 / 05 / Bodnár Barna
Üvegházhatású gázt vonnak ki az óceánból, hogy az még több szén-dioxidot tudjon megkötni
A fosszilis tüzelőanyag-ipari óriások és a nagy technológiai cégek is támogatják azt az új, nagyratörő ötletet, hogy a Csendes-óceánból szén-dioxidot vonjanak ki a klímaváltozás elleni küzdelem jegyében. A DOC (Direct Ocean Capture, vagyis "közvetlen óceáni szén-dioxid-leválasztás") nevű, még kialakulóban lévő technológiának azonban még hosszú utat kell bejárnia, hogy bebizonyítsa, működik - és hogy nem okoz újabb problémákat.

A Captura nevű cég elképzelése szerint a szén-dioxid kiszűrése a tengervízből lehetővé teszi, hogy az óceánok nagyobb mennyiséget kössenek meg az üvegházhatású gázból, ezzel megelőzve, hogy az a légkörbe kerüljön, tovább melegítve bolygónk klímáját. A Föld óceánjai az ipari forradalom óta az ember által kibocsátott üvegházhatású gázok közel egyharmadát kötötték meg, a segítség nélkül az éghajlatváltozás gyorsabb, a klímaválság pedig még a mostaninál is jelentősen rosszabb lenne.

A 2021-ben alapított Captura technológiája a Henry-törvénynek nevezett elven alapul. Ez az a jelenség, amely miatt az aluminium italos dobozok is összenyomhatóak, miután kinyitunk például egy dobozos sört vagy üdítőt. A szén-dioxid oda áramlik, ahol alacsonyabb koncentrációban van jelen, onnan, ahol nagyobb mennyiségben van jelen a gáz, így áll be az egyensúly. Ezért, ahogy a fosszilis tüzelőanyagok megemelték a szén-dioxid koncentrációját a légkörben, az óceánok egyre többet "szívtak fel" az üvegházhatású gázból.

A DOC eljárás ezt a folyamatot kívánja felgyorsítani, úgy, hogy először óceánvizet vezetnek az úgynevezett DOC-üzembe, ahol a víz körülbelül fél százalékát elektrodialízisnek vetik alá. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vizet elektromossággal kezelik, hogy a molekulák savakká és bázisokká rendeződjenek át. Amikor a savat hozzáadják a maradék tengervízhez, az reakcióba lép a szénnel, így szén-dioxidot szabadít fel. Ezután a felfogott gázt vagy tárolják, vagy értékesítik. A savas víz - ami történetesen az éghajlatváltozás egyik tünete is - nagyon rossz hatással van a tengeri élővilágra, ezért a Captura bázist ad a vízhez, mielőtt visszaengedné az óceánba. Így a víz szén-dioxidban szegénnyé válik, aminek köszönhetően még több gázt tud kivonni a légkörből.


A Captura DOC-rendszere a cég Pasadena-i laboratórumában (Fotó: Captura)

A Captura tavaly augusztusban indította el első kísérleti projektjét a kaliforniai Newport Beachen. Azóta egy újabb, százszor nagyobb telepet mutatott be a Los Angeles-i kikötőben található AltaSea nevű kutatási létesítményen belül, ahol évente körülbelül 100 tonna szén-dioxidot tudnak majd kivonni az óceánból, ami a globális klímahelyzet kontextusában rendkívül kicsi, körülbelül 22 személyautó által egy év alatt kibocsátott szén-dioxid mennyiség.

Egyes természetvédelmi csoportok már most aggodalmuknak adtak hangot a technológiával kapcsolatban. Shaye Wolf, a Center for Biological Diversity (Központ a Biológiai Sokféleségért) éghajlati tudományos igazgatója azt mondta,

kérdés, hogy a Captura vízszűrői képesek-e a planktonokat is megszűrni, amelyek a teljes tengeri táplálékhálózat alapját alkotják, vagyis sok más állat élete függ a mikroszkopikus organizmusoktól,

így komoly probléma lenne, ha az eljárás során ezeket az élőlényeket is kiszűrnék az óceánból. Emellett aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban is, hogy a folyamat eredményeképpen az ipari tevékenység és a zajszennyezés tovább fokozódik a már amúgy is terhelt tengeri ökoszisztémák közelében.

Az, hogy mi történik a Captura által a Los Angeles-i kikötőben felfogott szén-dioxiddal, egyelőre nem tisztázott. A cég ügyvezetője szerint egyelőre más vállalatoknak adják el a gázt, hogy kereskedelmi termékek, például beton vagy szénszálak összetevőjeként használják fel, hosszabb távon pedig kereskedelmi DOC-üzemeket építenének a már használaton kívüli tengeri olaj- és gázfúró platformokon, ahol a gázt a tengerfenék alá szivattyúznák, hogy tartósan megkössék. A környezetvédőket éppen ez aggasztja, hiszen az olajfúrótornyok esetében is rendkívül gyakoriak a szivárgások, robbanások, és a szén-dioxid magas nyomáson történő pumpálása is könnyen hasonló balesetekhez vezethet.

(A borítókép a Caltech illusztrációja)


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Leállították a harvardi tudósok ellentmondásos szoláris geomérnökségi projektjét
Leállították a harvardi tudósok ellentmondásos szoláris geomérnökségi projektjét
A SCoPEx program keretében kis mennyiségű kalcium-karbonátot engedtek volna a sztratoszférába, hogy megfigyeljék hogyan viselkedik az anyag és alkalmas-e arra, hogy a napsugarakat visszatükrözve hűtse a Földet későbbi szoláris geomérnökségi akciók során. A projekt beszüntetését maguk a résztvevő kutatók kezdeményezték. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne folytatódnának a kísérletek máshol, más anyagokkal.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.