A K–329 Belgorod a világ leghosszabb tengeralattjárója, és bár hivatalosan relatíve ártalmatlannak látszik, valójában egy hihetetlenül ütőképes, mind nukleáris csapásra, mind hírszerzési tevékenységre alkalmas fegyverplatformról van szó, amelynek a felmelegedés miatt egyre inkább megnyíló északi-sarki régióban is fontos szerep juthat. A hajó pedig immár készen áll a bevetésre, hiszen pénteken a Szeverodvinszkban található Sevmash hajógyárban tartott ünnepségen át is adták – írja a The Warzone.
Our next tantalising glimpses of #Russia new ‘Belgorod' special purpose submarine are slightly more revealing . . . pic.twitter.com/XY3qWOsrx5
— Joseph Dempsey (@JosephHDempsey) April 23, 2019
A Belgorod az oroszok szerint amúgy kutatóhajó, amellyel „változatos tudományos expedíciók és mentési műveletek hajthatóak végre a Világóceán legtávolabbi területein” – a valóság azonban ennél némileg brutálisabb. A Belgorod egy jelentősen módosított Oscar II-osztályú nukleáris meghajtású irányított rakétás tengeralattjáró, körülbelül 183 méter hosszú, és két OK–650V-os atomerőmű elégíti ki az energiaszükségletét – ezek egyenként 190 megawatt teljesítményre képesek. A jármű tenger alatti vízkiszorítása közel 24 000 tonna. Ami miatt a Belgorod érdemes a fokozott figyelemre, azok nem is ezek a paraméterek, hanem a tény, hogy ezt a járművet elsőként és egyedüliként 2M39 Status-6 vagy más néven Poszeidón interkontinentális, atommeghajtású, atomtöltettel ellátott autonóm torpedókkal szerelték fel, amelyekből hatot is képes szállítani. Ezekről a torpedókról korábban már írtunk:
A Poszeidón egyike Putyin hat „szuperfegyverének”, amit még 2019-ben jelentett be egy azóta sokszor hivatkozott tüzes beszédben. Mint a fenti cikkünkben írtuk erről az eszközről: A torpedóról máig keveset tudni, és sok körülötte a fentiekhez hasonló mendemonda. Annyit lehet tehát sejteni, hogy az eszköz legénység nélküli, képes önállóan nagyobb távolságok megtételére – a szakértők szerint ez akár az Atlanti-, akár a Csendes-óceán önálló átszelését jelentheti, és elég gyors ahhoz, valamint elég mélyen halad, hogy jelenleg nincs ellene elfogó eszköz. A torpedó ráadásul több szerephez is juthat, mivel az oroszok szerint vízi célpontok, így akár anyahajók és egyéb kiemelt katonai célpontok ellen is bevethető. Bizonyos vélemények szerint azonban az eszköz nem tekinthető a klasszikus értelemben vett drónnak.
A Poszeidón gyenge pontja természetesen az, hogy csak a partvonalon (vagy a vízben) elhelyezkedő célpontok ellen hatásos, de mivel több fontos amerikai város is ilyen (Los Angeles vagy épp New York), ezért az eszköz elrettentő ereje igen kiemelkedő lehet.
Egy ballisztikus lövedékhez képest a Poszeidón kifejezetten lassú, ám ellentétben ez utóbbival – megállíthatatlan. Ennek oka, hogy az eszköz 70 csomóval halad, így realisztikus körülmények közt a jelenlegi torpedó elfogó rendszerek egyszerűen nem érik utol, valamint az 1000 méteres operációs mélysége is megközelíthetetlen ebből a szempontból. Az energiaforrásként működő nukleáris reaktornak köszönhetően pedig a Poszeidón hatótávolsága lényegében végtelen. Magyarán a Poszeidón igaz veszélye, hogy egy vadiúj fegyverkategóriát vezetne be, amely ellen új védelmi rendszereket kellene fejleszteni (ami viszont idő és pénz).
Akkor a cikket azzal zártuk, hogy a Poszeidónnal kapcsolatos igazi megnyugtató hír, hogy sem ez, sem pedig a Belgorod nem készült el teljesen (a tengeralattjáró akkor még vissza-visszatért a szárazdokkba), de a mostani átadással ez az érv köddé vált. A torpedóról amúgy két videó is készült:
Ezen csapásmérő kapacitáson felül a Belgorod alkalmas lesz mélytengeri drónok, mélybúvár nukleáris meghajtású mini-tengeralattjárók, valamint egy tenger alatti szenzorhálózat táplálására tervezett vízalatti atomerőmű szállítására is. A hajó feltehetően képes lebegni (mint egy helikopter a levegőben) bizonyos célpontok felett – a mélyen a víz alatti viszonylag kis tárgyak, például a tengerfenéken lévő kábelek felkutatása, manipulálása vagy visszaszerzése az orosz különleges missziós tengeralattjárók egyik fő feladata –, de hajó akár teljesen le is ereszkedhet a tengerfenékre. 2015-ben, egy valószínűleg szándékos kiszivárogtatás miatt, egy eligazító dia jelent meg egy orosz állami televízió adásában, amelyen a Belgorod látható egy kisebb tengeralattjáróval a hajótest alsó részén. Nem világos, hogy mi volt ez a másik tengeralattjáró, de egyesek azt feltételezték, hogy ez a Belgorodhoz hasonlóan titokzatos Projekt 10831 Losharik nukleáris meghajtású törpe tengeralattjáró lehet.
Az átalakítás miatt lecserélhetővé váltak az eredeti Oscar II P–700 „Gránit” hajóelhárító robotrepülői is, melyek helyett a Belgorod 72 darab „Kalibr” vagy „Ónix” robotrepülőt szállíthat. Az átalakítás miatt egyébként a hajó hosszabb lett, mint a szovjetkor tengeri szörnye, a Typhoon osztályú, ballisztikus lövedék indítására alkalmas tengeralattjárók, melyekből mára egyetlen darab maradt szolgálatban.
Mint azt a Warzone írja: „A Belgoroddal az orosz haditengerészet tenger alatti csapás kivitelezésére képes és hírszerzési platformot nyert, amellyel sokféle küldetést lehet végrehajtani. A hajó Poszeidón torpedókat indíthat el, amelyek messziről elpusztíthatnak egész városokat, és ezen kívül be tudja mérni és kezelni tudja az óceán fenekén lévő tárgyakat, beleértve a kommunikációs kábeleket is, amelyeket akár el is vághat – megbénítva az ellenség kommunikációját. Ráadásul ez egy újabb eszköz, mellyel Oroszország képes lesz uralni a sarkvidéket, ahol az olvadó jég miatt új interkontinentális tengeri útvonalak nyílhatnak meg.”
(Kép: A cikkhez használt kép illusztráció, ezen az orosz Tomszk-tengeralattjáró látható 2015-ben, forrás: wikimedia.commons/Sergey Konovalov)