A kísérlet tárgyát képező zacskókat hazai élelmiszerboltokból szerezték be, az ALDI, az Auchan, a SPAR és a Tesco üzleteiből, és április 21-én a Humusz Szövetség komposztálójában helyezték el azokat. Olyan műanyag szatyrokat teszteltek, melyek az üzletekben „otthoni komposztálásra alkalmas” jelöléssel vannak ellátva. A zacskókat és szatyrokat a zöldek négy különböző élelmiszerlánc, az ALDI, az Auchan, a SPAR, valamint a Tesco üzleteiből szerezték be. A két szervezet által vizsgált CBA, COOP, Lidl, PENNY és Reál üzletekben csak hagyományos műanyag tasakok, vagy vegyesen papírból és műanyagból készült zacskók álltak a vásárlók rendelkezésére, lebomló zacskók nem.

Szabó György, a Humusz Szövetség nulla hulladék programjának vezetője azt mondta, másfél hónappal a kísérlet kezdete után az otthoni komposztálásra alkalmasnak jelölt zacskók döntő része nem bomlott le, de a folyamat egyértelműen megkezdődött. Az egyik vastagabb zacskón például még kivehető a vonalkód és a logó, de már az is bomlásnak indult, könnyedén elszakadt.

A Greenpeace sajtóközleményében az áll, hogy a zacskók között jelentős különbséget lehetett tapasztalni. Míg az ALDI vékonyfalú zacskója teljesen eltűnt, addig az Auchan és SPAR hasonló tasakjaiból kis foszlányok maradtak. Ugyanakkor a Tesco vékony zacskójából egy jelentősebb darab még láthatóan nem bomlott le, a SPAR vastagabb otthoni komposztálásra javasolt zacskója pedig foszladozott ugyan, de viszonylag ép maradt.

A zacskókat úgynevezett biológiailag lebomló műanyagokból készítik, amelyeket mikroorganizmusok, például baktériumok és gombák képesek lebontani vízzé, szén-dioxiddá és más, a természetben megtalálható molekulákká. Hagyományos fosszilis tüzelőanyag-alapanyagokból, biológiai alapanyagokból, például burgonyakeményítőből, vagy ezek kominációjából is készülhetnek.

Elméletileg ezek a zacskók sokkal jobb alternatívát jelentenek, mint a hagyományos műanyagból készült szatyrok, azonban gyakorlatban jellemzően nem hasznosulnak, ritkán kerülnek komposztálóba. Ha pedig

egy ilyen zacskó a természetben végzi, akkor is ritkán teljesülnek az ideális komposztálási feltételek és sok tekintetben hasonló természeti károkat okozhatnak, mint kőolajból készült társai.

Ráadásul egyes kutatások szerint az emberek hajlamosabbak a bioműanyagok eldobására, azt gondolva, a természetben úgyis lebomlanak.

A lebomló zacskók megjelenése nagyrészt a Magyarországon 2021-ben életbe lépett rendeletnek köszönhető, amely részben tiltja, illetve jelentősen megadóztatja a műanyag zacskók forgalmazását, a lebomló szatyrok esetében azonban körülbelül csupán negyedakkora környezetvédelmi termékdíjat határoz meg, mint a hagyományos műanyagok esetében.

Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértője szerint a zöldszervezetek már eddig is többször felhívták a döntéshozók és cégek figyelmét, hogy a lebomló műanyagok nem jelentenek valódi megoldást a hulladékválságra. Az eldobható csomagolóanyagokat nem más eldobható, hanem többször használható csomagolóanyagokkal kell kiváltani.

A komposztba került zacskók bomlását a két szervezet 45 nap után, most ellenőrizte először. Ezután a projekt indulásához képest 3, 6, illetve 12 hónap után fogják újra megvizsgálni, mi történik a zacskókkal a komposztálóban.

(Fotók: Dörgő Zsuzsi / Greenpeace)