A világ nagy technológiai vállalatai évek óta versengenek azon, hogy kinek a mesterséges intelligenciája tud jobb minőségű szövegeket, képeket vagy akár videókat létrehozni, 2024-re pedig odáig is eljutottunk, hogy az MI már komplett videojátékokat is tud alkotni egyszerű parancsok alapján. A Google Deepmind idén februárban mutatta be a Genie nevű modelljét, amelyet kifejezetten "interaktív környezetek" létrehozására fejlesztettek ki, egy szerdán közzétett blogbejegyzés alapján pedig a modellnek máris elkészült a következő generációja, ami minden szempontból felülmúlja az előzőt.
Ahogy az a mellékelt demókból látható, az MI által generált tartalmak közelítenek a mai videojátékok színvonalához, ami nem kis teljesítmény, figyelembe véve, hogy a Genie 2 ezt valós időben hozza létre, ráadásul úgy, hogy a játékok többségét irányítani is lehet billentyűzettel vagy egérrel. Ez amúgy szintén a mesterséges intelligencia "találmánya", hiszen - ahogy a DeepMind bejegyzése fogalmaz - a modell önállóan találta ki, hogy amikor lenyomják a kurzorbillentyűket, akkor a robotnak kell megmozdulnia, és nem például a fáknak vagy a felhőknek.
A Genie 2 abban is különbözik a hasonló megoldásoktól, hogy képes emlékezni a korábban generált tartalmakra, vagyis ha a játékos például megfordul, akkor ugyanaz a látvány fogadja, mint korábban. Az MI ugyanakkor valódi videojátékok generálására egyelőre nem alkalmas, a DeepMind szerint a tesztek során átlagosan 10-20 másodpercig, de legfeljebb egy percig tudott konzisztens világokat létrehozni. A blogbejegyzés szerint a megoldást nem is erre szánják, hanem AI ágensek 3D-s környezetben történő betanítására és kiértékelésére.
Ahogy azt a hírről beszámoló TechCrunch megjegyzi, nem kizárt, hogy a Google-nek így is jogi problémái lesznek az új MI miatt, hiszen a demók alapján elég nyilvánvalónak tűnik, hogy az AI csak úgy tud ilyen szintű grafikát létrehozni, ha azt valódi videojátékok alapján tanították be. A generatív mesterséges intelligenciákat fejlesztő cégek pedig már eddig is számos esetben szembesültek jogi következményekkel: a Perplexityt, az OpenAI-t és a Microsoftot jelenleg is olyan médiumok perlik, mint a The New York Times, a Chicago Tribune és még számos amerikai és kanadai lap, mert álláspontjuk szerint a szóban forgó cégek jogtalanul használták fel a jogvédett tartalmaikat a modelljeik betanításához.