Az átmeneti megoldások segítenek megbirkózni a krízissel, és gyökeres változásokhoz vezethetnek a városi életben
2020 / 04 / 16 / perei.dora
Az átmeneti megoldások segítenek megbirkózni a krízissel, és gyökeres változásokhoz vezethetnek a városi életben
A koronavírus-járvány új gondolkodásmódot igényelt azzal kapcsolatban, hogy a városok miként szerveződhetnének a legjobban igényeink kielégítésére. Ennek egy része a közterületek használatának rövid távú változásaival jár. Kutatók szerint azonban még jobb lenne, ha a változások a krízishelyzet után is fennmaradnának.

Angliában például már lazítottak bizonyos építészeti szabályozásokon annak érdekében, hogy válsághelyzetben újratervezhessék az épületeket. Míg Olaszországban javaslatok vannak a szállítási konténerek intenzív osztályokká történő átalakítására. Ennek apropóján az Aaalborg, a Manchester és a Sheffield Egyetem munkatársai kutatást készítettek, melyben arra keresték a választ, hogyan lehetne alkalmazni a rövidtávú fejlesztéseket a válság idején, illetve azok milyen lehetőségeket kínálnak hosszabb távon.

Mivel a kellő számú kórházi férőhely megteremtése világszerte problémát okoz, megoldásképp olyan épületeket is be kellet vetni a cél érdekében, amire korábban nem volt példa. A londoni Nightingale kórház ideiglenes bázisa például az ExCel nevű rendezvényközpont lett, de ez csupán egyetlen nemzetközi példa a sok közül.

De új ötletek születtek a távolságtartás betartására is: Észak-Amerikában több utcát lezártak az autósok előtt, és növelték a gyalogosok számára kijelölt helyet. Vagy ott van Bristol, ahol kialakítottak egy sávot a gyalogosok és a kocogók közötti biztonságos áthaladás biztosítására. Bogotában a személygépkocsi-használat korlátozásával egyidejűleg ideiglenesen bővítették a város kerékpárút-hálózatot, ezzel is csökkentve a tömegközlekedés túlzsúfoltságát. Hasonlóképpen, Németország bevezette a járda és a kerékpáros sávok kiterjesztését. Ezek a gyakorlati intézkedések tükrözik a városi infrastruktúra megváltozott prioritásait, ám az urbanizmus története a válságokra adott válaszok tekintetében azt mutatja, hogy a rövid távú változtatások más, már létező igényeket is kielégíthetnek. Az új-zélandi Christchurchben történt 2011-es földrengés után például számos ötlet felmerült a városi tér taktikai, ideiglenes újrafelhasználására, valamint a közösségi szellem fenntartására. Néhányan elromlott hűtőszekrényeket használtak közösségi könyvtárnak, míg más használaton kívüli, romos épületek udvarát tánctérnek, a zenét pedig egy átalakított mosógép szolgáltatta. Míg más újragondolásokat a gazdasági válságok ihlettek: a nyugati városokban a globális pénzügyi válság után az alkalomszerű változtatás tükrözte a földtulajdonosok vágyát a jövedelem fenntartására és a politikai vezetők azon kívánságát, hogy megvédjék a helyi gazdaságokat. Így születtek meg az úgynevezett pop-up üzletek, de szállítótartályokat is felhasználtak mezőgazdasági célokra, vagy ha méretük engedte, bevásárlóközpontot létesítettek bennük. A fenti példák jól mutatják, hogy az ideiglenes föld- és épülethasználat milyen dinamikus szerepet játszhat a városi élet fenntartásában még a legnehezebb időkben is. A jelenlegi egészségügyi helyzetben szintén van lehetőség időszakos megoldásokra, amelyek létfontosságúnak bizonyulhatnak. Ugyanígy, ezek a rövid távú célzott intézkedések hosszú távon is előnyökkel járhatnak, a krízishelyzet lecsengése után is.

A forgalom csökkentése, a gyalogutak kiterjesztése és az átmeneti kerékpáros utak telepítése új lehetőségeket kínál játékra, egészségre és a fenntartható mobilitásra.

Az úgynevezett játszó utcák kialakítása például radikálisan megváltoztathatják a városi gyermekkort, a szó legjobb értelmében. Továbbá alternatívákat jelenthetnek a helyi közösségeknek, ha a parkokat és a zöld övezeteket bármilyen okból ideiglenesen be kellene zárni.

Tanuljunk a múltból

A 2007/2008-as pénzügyi válság tanulságai szintén arra utalnak, hogy hosszú távon kihívást jelenthet a kreatív alkalmazkodás folytatása, miután az élet ismét a megszokott mederben folyik tovább. A globális pénzügyi válság következményeként az innovatív alkalmi megoldások megduplázódtak a legnagyobb angol városokban. A gazdaság helyreállta után azonban legtöbbjük eltűnt a süllyesztőben, mivel a vállalati érdekek megváltozása után hasznavehetetlennek tartották azokat.

A COVID-19 esetén viszont az átmeneti módosítások tartósabbnak bizonyulhatnak.

Ennek részben az az oka, hogy az egészségügyi válság mértéke néhány jelentősebb fejleményen túlmutató alkalmazkodást igényel. Előfordulhat például, hogy a személyes távolságtartás legalább egy elemét hosszabb ideig fenn kell tartani . A városokban és azok környékén történő biztonságos mozgáshoz pedig szükség lehet alkalomszerű tervezési megoldások tartóssá tételére vagy újbóli telepítésére, ha ez, vagy egy hasonló egészségügyi válság újra felbukkan. Bár a koronavírus utáni városi életforma hosszútávú alakulása egyelőre képlékeny, a korábbi válságok azonban azt sugallják, hogy a jelenleg kialakuló átmeneti megoldások legalább részben a jövőben is fennmaradhatnának, hiszen azokból mindenki profitálhat.

(Fotó: Getty Images Hungary)

Ha tetszett ez a cikk, kövess minket a Facebookon is!

 

 


Rakéta az Instagramon is!
Kövesd be, később jól jársz majd!
Először vagy itt? Ez itt a Rakéta!
Olvasd el főszerkesztőnk beköszönőjét, mire számíthatsz tőlünk!
Ezek is érdekelhetnek

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.