2019-ben világszerte több mint kétszázmilliárd dollár ömlött televíziós hirdetésekbe és háromszáznál is több a digitális reklámba, utóbbiból hetvenmilliárd közvetlenül a Facebookhoz került. Még ezekhez a hatalmas számokhoz képest is látszik szabad szemmel az az ötmilliárd dollár, amit abba forgattak a reklámozók, hogy ne hagyományos hirdetésekbe, hanem Instagram-fotókba és videókba ágyazva jelenjen meg a termékük vagy üzenetük. De míg a tradicionális médiaköltés mellé felnőtt egy javarészt elfogadott és nagyjából átlátható mérési iparág, addig

influencerekkel, vagyis értékes követőkkel rendelkező felhasználókkal hirdetni eggyel bizonytalanabb.

Már a legtöbb hirdető számára kulcsfontosságú követőszám is felvet kérdéseket: a Facebook nemrég beszélt arról, hogy hatmilliárd kamuprofilt töröltek az elmúlt időszakban, ami a valódinak elfogadott felhasználói számuk több mint háromszorosa. De míg idén ősszel a platformok politikai célú manipulálásáról hallani a legtöbbet, az álprofilok egy része sokkal egyszerűbb célokat szolgál. Ha rákeresünk arra a Google-ben, hogy “Instagram követők vásárlása”, rögtön találkozunk olyan hirdetéssel, amelyben “ötszázezer igazi magyar felhasználó” elérését bocsátják áruba. A Facebook a Gizmodo cikke szerint most két olyan cégre csapott le, amelyek pénzért cserébe automatikusan, szkriptekkel vezérelt fiókokkal hozták a követőket és lájkokat - és ezzel valószínűleg a hirdetői pénzeket - a megrendelőiknek. Két dubai és két amerikai állampolgár ellen indítottak pert, de ahogyan Shoshana Wodinski írása emlékeztet, korábban új-zélandiak és oroszok is célkeresztbe kerültek Zuckerbergéknél.

Ahogyan a Facebook politikai erőfeszítéseinél, úgy ebben az esetben is nehéz megállapítani, hogy a probléma súlyához képest egy valódi megoldás egyik lépését, vagy egy elhanyagolható gesztust látunk-e a menlo parki cégtől.