Végre kiderülhet, miért lapos az univerzum

2024 / 09 / 08 / Felkai Ádám
Végre kiderülhet, miért lapos az univerzum
A csillagászat egyik problémája, hogy az univerzum – úgy tűnik – lapos. De miért alakult ez így? Egy új modell erre próbál válaszolni, közben több más kozmológiai problémát is tisztáz, például a sötét anyag mibenlétét.

A kozmológia egyik alapvető kérdése, hogy a világegyetem miért tűnik laposnak. De mit is jelent ez valójában? Ahogy a NASA magyarázza:

“Az univerzum geometriáját a sűrűsége határozza meg.”

Ha az univerzum sűrűsége túllép egy kritikus küszöbértéket, a tér zárt és pozitívan görbült, mint egy gömb felszíne. Ha viszont a sűrűség alatta marad, a tér nyitott és negatívan görbült, mint egy nyereg. Végül pedig, ha a sűrűség pontosan megegyezik a kritikus értékkel, akkor az univerzum lapos, mint egy papírlap, és végtelen kiterjedésű. A megfigyelések szerint a világegyetemünk nagyon közel található ehhez a kritikus sűrűséghez, ami egy majdnem lapos geometriát eredményez.

Ez a “lapossági probléma” pedig komoly kihívást jelent a hagyományos ősrobbanás modellek számára, mivel a kezdeti forró és sűrű állapotoknak egy görbült univerzumot kellett volna létrehozniuk. Ennek magyarázatára született az úgynevezett inflációs elmélet, amely szerint az univerzum rendkívül gyors táguláson ment keresztül, ami kilapította a geometriáját. Néhány tudós azonban alternatív magyarázatokat keresett: a Nobel-díjas Roger Penrose például a konformális ciklikus kozmológia elméletét javasolta, míg mások, így a most tárgyalt, új modell mögött álló csapat, azt állítják, hogy az univerzum ciklikusan visszapattan, és így kerüli el az ősrobbanás szingularitási problémáját – írja az IFLScience.

Rettentő közel vagyunk, hogy bebizonyítsuk: a multiverzum létezik Száz évvel ezelőtt fedeztük fel, hogy a miénken kívül más galaxisok is léteznek. Most pedig talán egy újabb felfedezés küszöbén állunk: nem a miénk az egyetlen univerzum.

A kutatócsoport egy cikkben azt vizsgálta, miként illeszkedhetnek az ősi fekete lyukak (PBH) ebbe a ciklikus kozmológiai modellbe.

A kutatás szerint az ősi fekete lyukak tehát úgy alakulhattak ki, hogy az univerzum egy korábbi összehúzódó szakaszból visszapattant és elkezdett tágulni – ez utóbbi folyamat vezetett tehát az ősrobbanáshoz is. Ebben az átmeneti időszakban kicsi, de erőteljes hullámok (perturbációk) keletkeztek, amelyek olyan sűrűvé váltak, hogy összeomlottak, és fekete lyukakat hoztak létre. Ezek a fekete lyukak nagyon kicsik lehettek, akár aszteroida méretűek is, és mivel ezeket eddig nehéz volt megfigyelni, elképzelhető, hogy ezek alkotják a rejtélyes sötét anyag jelentős részét.

A kutatók szerint viszont ezek a hullámok gravitációs hullámokat is keltettek, amelyeket a jövőbeli eszközökkel – például új teleszkópok és detektorok – immár képesek lehetnek észlelni. Ez segíthet tisztázni az univerzum korai időszakát és azt is, hogy az ősrobbanással kapcsolatban melyik modell a helyes.

(Kép: Pixabay/Sinousxl)


Nyolc tudományos érdekesség, amire csak kevesen tudják a helyes választ
Nyolc tudományos érdekesség, amire csak kevesen tudják a helyes választ
Számos dolog van, amiről azt gondoljuk, hogy tudjuk rá a választ - egészen addig, amíg fel nem teszik a kérdést. Az alábbi galériában néhány olyan tudományos érdekességet gyűjtöttünk össze, amit akár alapműveltségnek is nevezhetnénk, a többségükre mégis meglepően nehéz fejből pontos választ adni.
Esemény: a jövő héten életre kel a Szabadság-szobor
Esemény: a jövő héten életre kel a Szabadság-szobor
Nagyon látványos drónshow vár az érdeklődőkre október 11-én.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.