Kiszivárgott dokumentumok szerint az OpenAI és a Microsoft pontosították, hogy mit értenek általános mesterséges intelligencián (Artificial General Intelligence/AGI). A két vállalat ugyanis még 2023-ban egyezett meg abban, hogy az AGI elérése akkor valósul meg, ha egy mesterséges intelligencia rendszer képes 100 milliárd dollár nyereséget termelni – írja a Gizmodo a The Information-ra hivatkozva. Meglepő vagy sem, de a szóban forgó definíció alapja tehát nem valami elvont filozófiai megfontolás, esetleg komplex technológiai megközelítés, hanem bizony mindössze a pénzügyi rögvaló.

Az AGI kifejezés olyan mesterséges intelligencia rendszerre utal, amely a legtöbb feladatban képes túlszárnyalni az emberi teljesítményt. Az ilyen szintű technológia megvalósítását sokáig csupán spekulációnak tekintették, mivel a jelenlegi AI-rendszerek főként előrejelzések készítésére alkalmasak nagy mintákból, vagyis hatalmas mennyiségű adat feldolgozásával, de ezek mögött nincs valódi megértés. Az OpenAI azonban több mint 13 milliárd dollárnyi támogatást kapott a Microsofttól, egy olyan megállapodás keretében, amely szerint az OpenAI megszünteti a Microsoft hozzáférését a technológiájához, ha az AGI-t sikerül megvalósítani. A különös egyezség hátterében az húzódik, hogy nehogy túlzott technológiai hatalom összpontosuljon egyetlen vállalat kezében.

Fontos lépést tett a mesterséges általános intelligencia felé az OpenAI A ChatGPT fejlesztője a decemberi bejelentés-sorozata csúcspontjaként bemutatta a legújabb nagy nyelvi modelljét, az o3-at.

Talán páran még arra is emlékeznek, hogy az OpenAI eredetileg amúgy nonprofit szervezetként alakult azzal a céllal, hogy az emberiség javát szolgáló technológiákat hozzon létre. A Microsofttal kötött partnerség és a jelentős pénzügyi tét azonban a szervezetet egyre inkább a profitorientált működés irányába terelte. A befektetők, köztük a Microsoft, jogosultak a nyereségre mindaddig tehát, amíg az eléri a 100 milliárd dolláros határt. Ezt követően a fennmaradó bevételeket globális közérdekű célokra szórják szét. Több kritikus hang is úgy véli azonban, hogy hangozzék is ez bármennyire szépen, a lényeg, hogy az OpenAI a profitszerzésre való átéréssel már rég szembemegy az eredetileg kijelölt, altruista küldetésével.

A Gizmodo cikke mindehhez hozzáteszi azt is, hogy OpenAI és a Microsoft közötti legutóbbi tárgyalások alapján a két fél között növekedni kezdett a feszültség. Az OpenAI állítólag fel akarja bontani a Microsofttal kötött exkluzív felhőtárhely-szerződést, valamint újra kívánja tárgyalni a nyereségrészesedési megállapodásokat, akár a Microsoft tőkejuttatásának az átalakítása árán is. Ez a lépés lehetővé tenné az OpenAI számára, hogy alternatív tárhelyszolgáltatók után nézzen, ami egyébként nem csak a cég működési költségeit csökkentené, de a Microsofttól való függőséget is. Közben viszont a Microsoft egyre gyakrabban integrálja saját mesterségesintelligencia-megoldásait olyan termékekbe, mint például a 365 Copilot, miközben további hasonló technológiai fejlesztéseken is dolgozik.

Az OpenAI 2024-re tervezett bevétele 4 milliárd dollár, ami még mindig jócskán elmarad az említett 100 milliárd dolláros célkitűzéstől. A Microsoft infrastruktúrájától és finanszírozásától való függőség pedig ezen a ponton csak nehezíti a vállalat helyzetét, különösen, mivel tehát a két cég egyre inkább versenytársként tekint egymásra. A történetet tovább bonyolítja, hogy Elon Musk, az OpenAI egyik társalapítója pert indított éppen a profitorientált modellre való átállás miatt. Musk, aki időközben megalapította a saját mesterséges intelligencia startupját, az xAI-t, azzal vádolja az OpenAI-t, hogy eltért eredeti küldetésétől, és ezzel csak segíti a versenyellenes gyakorlatokat.