Ezeket az álmokat aztán bunkósbottal verték szét a májusi adatok: az üvegházhatást okozó gáz koncentrációja nem hogy zuhant volna, de rekord szintre emelkedett – számol be róla a Science Alert.

Helló, második pliocén!

A National Oceanic and Atmospheric Administration (NOAA) mérései alapján az említett hónapban a légkörben egymillió részecskéből átlagosan 419,13 részecske volt CO2. Pieter Tans, a NOAA vezető klímatudósa azt is hozzátette, hogy évente 40 milliárd tonna CO2-t juttatunk a bolygó légkörébe. Ha valakiben felmerülne a kérdés, hogy mennyi lenne az „egészséges” mennyiség, arra az a válasz, hogy ha szeretnénk elkerülni a klímaváltozás katasztrofális hatásait, akkor kereken nulla. Ezt a zéró kibocsájtást pedig minél hamarabb kellene elérni.

Ez a 419,13 ugyanis a legmagasabb havi érték, mióta ezt 60 éve mérik. Olyan szintről beszélünk, amely évmilliók óta nem volt a Földön tapasztalható a CO2 kapcsán. Ehhez hasonló mennyiségben ez a gáz az atmoszférában a pliocén korban fordult elő, annak is nagyjából a közepén, tehát 4-4,5 millió évvel ezelőtt. (Egyébként a légkör akkori összetételét azért ismerjük, mert például az óceánok mélyén található üledékekben megmérik az abban található szénizotópokat.) Ha pedig már ennyire kacsintgatunk ennek a földtörténeti kornak az irányába, felmerülhet, miként festett bolygónk akkortájt.

A Föld a szóban forgó időtartamban 2-3 Celsius-fokkal volt melegebb az iparosodás korszakának kezdete előtt, ami például azzal járt, hogy a sarkokat erdők borították, a Antarktiszon és az Északi-sarkon jelenleg még megtalálható jégtakaró pedig nem létezett, ami miatt a tengerszint 20 méterrel állt magasabban, mint ma. A folyamatosan felgyűlő CO2-nek persze időbe kerül ilyen szintre melegítenie a Földet, de ez csak évszázadok kérdése lehet, ami földtörténeti szempontból egy szemvillanás. Ráadásul az új pliocén sem hirtelen fogja berúgni mondjuk kétszáz év múlva az ajtót, hanem egy folyamatos változásról beszélünk. A tengerszint növekedése már ebben az évszázadban milliókat fog elüldözni a lakóhelyeikről, másoknak pedig az elviselhetetlen hőség miatt kell majd menekülniük.

A jelenlegi nagyobb koncentráció mellett nagy probléma a trend is: a CO2-szint rohanvást emelkedik. A cikkben megszólaló kutatók ezért a nap- valamint a szélenergiára esküsznek, ami elmondásuk alapján már most olcsóbb a fosszilis tüzelőanyagoknál, ráadásul képes fedezni a szükséges energiamennyiséget is. A NOAA méréseit egyébként – némi eltéréssel – egy másik intézet is megerősítette.

Magyarország is rosszul teljesít

A környezetvédelem terén nem csak világszinten akad probléma, de a portánkon is találni söprögetni valót – a WWF közleménye szerint: "idén június 8-ára a magyarok fogyasztásával mérve feléltük a bolygó azon erőforrásait, amikkel szilveszter éjfélig kellett volna gazdálkodnunk". Vagyis hazánk az átlagnál jobban is túlfogyasztja a bolygó erőforrásait, hiszen ebben az évben a túlfogyasztás világnapja július 29-ére esik -- tavaly a járvány miatt legalább ez némileg később: augusztus második felében toppant be. Azonban, mint az a dátumváltozásokból kiolvasható, a trend sajnos nem a fogyasztásunk mérséklése maradt, hanem épp ellenkezőleg – továbbra is pazarló életmódot folytatunk. Vagyis még azelőtt feléljük a Föld erőforrásait és élővilágát, hogy azok regenerálódni tudnának.

A WWF Magyarország civil természetvédelmi szervezet a bajon egy mobilapplikációval segítene (ami egyelőre csak a Google Play áruházból érhető el, de az ígéretek szerint érkezik az iOS változat is). A WWF Léptem alkalmazás a Global Footprint Network hazai adataira épít, és a segítségével megtudhatjuk, hogy a „jelenlegi életmódunkkal milyen mértékben terheljük a Föld erőforrásait, vagyis mekkora az ökológiai lábnyomunk.”

Kipróbáltuk a Léptem alkalmazást

Az applikáció a közlemény szerint "konkrét tippekkel, kihívásokkal és push üzenetekkel vezeti a felhasználót a fenntarthatóság útján". Mi is kipróbáltuk az alkalmazást, de mivel csak félórát töltöttünk vele, így komolyabb tapasztalataink az említett push üzenetekről és kihívásokról nincsenek. Némileg vegyesek azonban a tapasztalataink: a készítők szerint az alkalmazásban a fogyasztási szokásainkat egyszerűen, csúszkák segítségével tudjuk megadni, ami igaz, csak egyrészt néha egzaktnak tűnik az így megadható mennyiség, néha pedig kevésbé. Azt például megadhatjuk szám szerint (a kérdés alapján legalábbis), hogy hányszor húzzuk le a vécét naponta, de a többi mennyiséget (milyen gyakran iszunk kávét) egy 1-10-ig terjedő skálán kell valamiképp belőnünk. Az applikáció viszont nem csak a konkrét fogyasztást méri, de arra is rákérdez, hogy ezt vagy azt mennyire szeretjük – ami feltehetően később lesz fontos, mivel a klímatudatos életmódváltás kapcsán nyilván a kevésbé fájdalmas úton indít el minket a Léptem.

Azonban akadnak egészen bizarr kérdések (Mennyire szeretsz mosógépet használni?), valamint némileg elbátortalanító, hogy a regisztrációt követően kitöltünk egy gyors kérdőívet, ami alapján megkapjuk az ökológiai lábnyomunk, ami esetemben 8 egész valahány Föld volt. Ez a szám azért volt érdekes, mert töltöttem már korábban ki ilyen méréseket, és ennél jóval alacsonyabb lett az eredmény. Ezután végigmentem a különböző kategóriákon, és észrevettem, hogy több kategória esetén, ami nem került sorra a regisztrációt követően, az alkalmazás bizonyos alapértékeket állít be. Például miután beállítottam, hogy mennyit repülök évente (semennyit), rögtön lezuhant az ökológiai lábnyom értéke 1,2 körülre.

Vagyis ez az előzetes gyors felmérés kicsit felesleges, nem csak a klímatudatos önértékelés, hanem az applikáció működése miatt is. Nem nagyon derül ki ugyanis, hogy alaposabb finomhangolásra lenne szükség, így pedig, felteszem, a tanácsok sem fognak igazán a jó helyen landolni. Nekem ugyanis hiába ötletelne azon, hogy faragjak le az éves szinten repült kilométereimből, mikor inkább a lakás jobb szigetelésére kellene adott esetben koncentrálni.

Ettől független a kezdeményezés dicséretes, csak picit egyértelműbbre és felhasználóbarátabbra kellene még csiszolni.

(Kép: Pixabay)

További cikkek a témában:

Kína az egész fejlett világnál több üvegházhatású gázt bocsát ki egy új jelentés szerint A klímaváltozás az átlagos időjárási minták bármely hosszú távú változása, akár globálisan, akár regionális szinten. A szigorúan vett definíció szerinti változás sokszor bekövetkezett már a Föld történetében, a mai változásokat azonban az emberi tevékenység okozza, és minden sokkal gyorsabban történik mint a múltban.

Elképesztő mértékben tűnik el a hó Japán leghíresebb hegyéről Alig maradt valami a Fudzsi jellegzetes hósüvegéből. Az összehasonlító műholdképeken látszik igazán, hogy milyen mértékben hiányzik idén a hegyről a hó, és erről csak részben tehet az aktuális időjárás: maga a hegy is kezd megváltozni.

A HD-streaming nem túl környezetbarát, le kellene szoknunk róla Le kellene állnunk a nagy felbontású videók streamelésével a brit The Royal Society tudósai szerint, ha szeretnénk valamennyit lefaragni a szennyezőanyag-kibocsátásunkból.