Az erdők jelentőségét és számos szempontból pozitív hatását talán senkinek nem kell külön bemutatni. A fák által alkotott komplex ökoszisztémák kulcsszerepet játszanak a környezetszennyezés és a környezetromlás elleni küzdelemben, hatalmas mennyiségű szén-dioxidot kötnek meg, csökkentik a természeti katasztrófák kockázatát, például kritikus szerepet játszanak az árvízkockázat csökkentésében is azáltal, hogy elősegítik a párolgást, javítják a talajszerkezetet, mérsékelik a talajeróziót. Emellett az erdős területek segítenek a levegő és a talaj hőmérsékletének mérséklésében, ami az idei nyár hőhullámait tekintve évről évre egyre fontosabb lesz.

Annak ellenére, hogy világszerte egyre kevesebb az erdő, az Európai Unió területén épp fordított trend figyelhető meg, itt az elmúlt négy évtizedben ugyanis 10 százalékkal nőtt az erdőterületek mérete. Az Eurostat adatai szerint jelenleg az Európai Unió területének 39 százalékát borítják erdők, szemben a globális 31 százalékkal.

Az EU tagországai között azonban még ennél is nagyobb különbségeket láthatunk. Talán nem okoz nagy meglepetést, hogy az EU skandináv tagjai az erdők mennyiségét tekintve az élen járnak: Finnország 66 százalékát, Svédország 63 százalékát fedik erdőségek, illetve az élbolyhoz tartozik még Szlovénia (61%), Észtország (54%), és Lettország (53%).

Ehhez képest jelentősen lemaradva, a sereghajtó országok közé tartozik Dánia (15%), Írország (11%), Hollandia (10%) és Málta (1%).

És hogy mi a magyarázat az országok közötti rendkívüli különbségekre? A szakértők szerint elsősorban a profitszerzés. Dr. Marcus Lindner, az Európai Erdészeti Intézet tudósa azt mondta, lehet, hogy Hollandia vagy Dánia nem áll jól erdők tekintetében, ugyanakkor gazdaságilag meglehetősen hatékonyan használják a földterületet. Hollandia a jelentős mennyiségű gabonán kívül évente 4 millió tehenet, 13 millió sertést és 104 millió csirkét tenyészt, ezzel Európa legnagyobb húsexportőre. Így könnyen belátható, hogy ha a mezőgazdaságra, illetve állattenyésztésre használt területeket erdősítenék, akkor az ország számottevő bevételtől esne el, emelte ki Lindner.

Ami Dániát illeti, az ország vezetése szerint 1800 körül az ország területének mindössze 2-3 százalékát borította erdő, ami az évszázadokon át tartó ellenőrizetlen fakitermelésnek és a mezőgazdasági célú irtásnak tudható be. Hasonló a helyzet Írországban is, ahol a 19. század végére az ország erdeinek területe a 6000 évvel ezelőtti 80 százalékról körülbelül 1 százalékra csökkent.

Nem mondhatni, hogy Magyarország előkelő helyet foglal az erdősültségi listán, hazánk területének ugyanis mindössze 22 százalékát fedi erdő, ez pedig a hatodik legalacsonyabb az Európai Unió tagországai között.

(Borítókép: Getty Images/alexsl)