Visszatért a fejátültetésre szakosodott orvos – ezúttal már az agyátültetésre koncentrál

2023 / 01 / 12 / Felkai Ádám
Visszatért a fejátültetésre szakosodott orvos – ezúttal már az agyátültetésre koncentrál
Ha az agyunkat, ahogy öregszünk, fiatal testbe ültethetnénk, elérhető lenne-e az örök vagy legalábbis igen hosszú élet? Az ellentmondásos megítélésű tudóst épp ez az aspektus érdekli, és szerinte „technikailag” nincs akadály ezen elképzelés előtt.

Sergio Canavero egy legalábbis ellentmondásos megítélésű idegsebész, aki korábbi állítása szerint sikeresen hajtott végre egy fejátültetést, és most amellett érvel a Surgical Neurology International (SNI) című lapban, hogy az agyátültetés is megvalósítható – számol be róla a Motherboard. A cikk elvileg átesett a tudományos elbírálási folyamaton, mivel a lap csak ilyen cikkeket közöl le. Az elképzelés maga pofonegyszerű, és több régebbi sci-fi filmben is előkerült: fogjuk az agyat, kivesszük az öregedő vagy beteg testből, és beültetjük egy vadiújba. A dolog az idegsebész szerint pedig tehát technikailag megvalósítható.

Minden, amit a fejátültetésről tudni érdemes Egy ellentmondásos megítélésű olasz orvos nemrég közzétette, hogy elvégezték a világ első emberi fejátültetését egy holttesten. (A cikkben műtétek során készült videók is találhatóak, melyek egyesek számára felkavaróak lehetnek!)

Na de miként jutottunk el a fejtől az agyig? 2015-ben Canavero ugyanis még teljes fejátültetést tervezett, és ezzel komoly érdeklődés is zúdult rá. Talán még arra is emlékeznek páran, hogy a műtéthez Canavero talált egy önkéntest, egy genetikai degeneratív izomsorvadásos betegségben szenvedő orosz férfit, aki végül 2019-ben kikerült a tervezett eljárásból. Magát a műtétet már akkor rengeteg kritika érte az orvostársadalom részéről – elsősorban azért, mert megvalósíthatatlannak tartották azt a tudomány jelen állása szerint. Ilyen beavatkozást élő páciensen egyébként elvileg a mai napig nem hajtottak végre.

Canavero azonban e-mailben válaszolt a Motherboardnak, és elmondása szerint a fejátültetés (head transplant/HT) „működik”. Viszont ez csak egy lépcsőfok, ami az agyátültetéshez vezet. Az orvos elmondása szerint az agyátültetést lehetetlennek tartották akkoriban, ezért koncentrált a fejátültetésre, azonban ez az eljárás nem fiatalítja meg az átültetett fej szöveteit, ideértve a szemet is, vagyis ilyen célra csak az agyátültetés működik. Figyelmeseknek feltűnhet, hogy Canavero szerint a HT működik, de ilyen műtétre élő személyen nem került sor. Hogy egy kis fényt vigyünk az éji sötétbe, ahhoz nem árt azt is tudnunk, hogy a fentebb említett SNI tudományos lapban az idegsebész még 2017-ben közölt egy írást, amelyben holttesteken végzett sikeres fejátültetésekről ír.

Canavero szerzőtársa a kínai Xiaoping Ren, aki egyébként az SNI szerkesztőbizottsági tagja is. 2019-ben az említett orosz úron mégsem hajtották tehát végre a műtétet, de még abban az évben Canavero és Ren közöltek egy közös írást az SNI-ben arról, hogy sikeresen állítottak helyre gerincvelőt állatokban. És hogy egész pontosan mi a helyzet akkor a fejátültetéssel? Canavero a Motherboardnak ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a kínai „HT-projektről” (tehát fejátültetési projektről) nem nyilatkozhat, csak annyit mondhat róla, hogy működik. Ez természetesen tudományos szempontból édeskevés.

Ami azonban az agyátültetést illeti, Canavero a kínai kollégájával arról ír, hogy miként lehet elméletileg eltávolítani egy ember agyát, hogy egy klón vagy egy adományozott és agyhalott „immunkondicionált” test koponyájába helyezzük. Amellett, hogy leír egy „behúzható fogakkal ellátott robotkanalat”, amely kiszakítaná az agyat a koponyából, Canavero számos lehetséges megoldást kínál az agyátültetésekkel kapcsolatos kérdésekre, beleértve az ideg- és érrendszeri újracsatlakozási módszereket. Mint írja:

„Az elöregedett test sikeres megfiatalítására alkalmas technológiák elérhetetlensége azt sugallja, hogy ideje más lehetőségeket is megvizsgálni. A közhiedelemmel ellentétben egy teljes BT (agyátültetés) elérhető, legalábbis elméletileg. Természetesen további kiterjedt holttesteken végzett vizsgálatokra lesz szükség, amelyeket aztán agyhalott szervdonorokon végzett vizsgálatok követnek (mint például a közelmúltban vese-xenotranszplantátumok esetében). Mindehhez új sebészeti eszközöket kell kifejleszteni. Megfelelő finanszírozás mellett egy régóta dédelgetett álom végre valóra válhat.”

Canavero szerint az eljárás végső célja lényegében, hogy meghosszabbíthassuk az egészségben leélt éveink számát.

Mindezzel kapcsolatban gyorsan kikértük Dr. Kovács Erzsébet aneszteziológus és intenzív terápiás orvos véleményét. Ha eltekintünk a klónoktól, akkor reálisan az a forgatókönyv jöhet szóba, hogy egy agyhalott, de egyébként egészséges/fiatal testbe ültetjük át egy idős és/vagy beteg ember agyát. A szakorvos elmondása szerint mindennek a jogi háttere legalábbis érdekes, és kidolgozásra szorul, magával a beavatkozással kapcsolatban azonban megtudtuk, hogy a fő kérdés a szövetkompatibilitás kérdése – tehát, hogy az agy és az új test együtt tudjon működni. A műtét során biztosítani kell az extrakorporális (testen kívüli) keringést, de ez létező technológia. A szűk keresztmetszetet nem is tehát az előbbi, hanem az agyvelő és gerincvelő összeköttetése jelenti – ha nem áll helyre ugyanis a kapcsolat a  beültetett agy és a gerincvelő (perifériás idegrendszer között), akkor a test működtetésére a beültetett agy nem lesz képes. Ilyen, praktikusan már használható, idegrendszeri helyreállító technika pedig jelen pillanatban a tudomásunk szerint nem létezik.

(Kép: Flickr/Lisa Ann Yount)


Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.