Az Európai Űrügynökség lehet az első a világon, amelynek szondája egy távoli hold körüli pályára áll, ezzel megelőzhetik a NASA Europa Clipper projektjét is, amely a tervek szerint 2030-ra éri el a Jupiter holdját. Az ESA Ganümédészt feltérképező missziója jövőre, 2022-ben startol és a szonda hét év utazás után, 2029 októberében kerüli meg először az égitestet, amely a legnagyobb hold, nem csak a Jupiter kísérői közül, hanem az egész Naprendszerben.

A Ganümédész sajátos világa sok különlegességet tartogat, ez az egyetlen hold például (és egyike az összesen három szilárd égitestnek a Merkúr és a Föld mellett), amely saját mágneses mezővel rendelkezik, de hat rá a tőle egy kilométerre lévő Jupiter mágneses tere is. Az összetétele egyelőre kérdéses, de valószínűleg a magnetoszférát generáló, folyékony vasat tartalmazó mag mellett kőzetekből és jégből áll, mivel a sűrűsége alacsony: erre a következtetésre a kiterjedésének és tömegének összevetése után jutottak a kutatók. A hold ugyanis nagyobb a Merkúrnál, 5260 kilométer átmérőjű, viszont a tömege csak fele a bolygóénak. És van még egy sajátossága a Ganümédésznek, ami miatt nem csak a Jupiter másik holdja, az Europa, hanem ő is vonzza azokat a kutatókat, akik az életre potenciálisan alkalmas helyszínek után nyomoznak az űrben.

A Ganümédész ugyanis szintén óceánt rejt a vastag jégburka alatt, feltehetően több vízzel, mint amennyi a Föld felszínén együttesen található.

Egy újabb vizsgálatból pedig az is kiderült, hogy nem csak a mélyben lehet víz a holdon, hanem a légkörébe is szökik a vízpára a jeges kéreg egyes területein. A Hubble Űrteleszkóp képalkotó spektográfja 1998-ban készítette az első UV felvételeket az égitestről, amelyek kimutatták a mágneses tér bizonyítékául szolgáló sarki fényeket és egyben a különböző időpontban készített képek közötti bizonyos eltéréseket is, amelyet akkor az atomi oxigén jelenlétével magyaráztak. 2018-ban Lorenz Roth, a svéd Királyi Műszaki Intézet tagja csapatával együtt a Hubble Kozmikus Eredet Spektográfjából származó új felvételek segítségével felfedezte, hogy valójában alig észlelhető atomi oxigén a légkörben, vagyis más a magyarázata az 1998-as képek eltéréseinek.

A magyarázat pedig az új tanulmány szerint a jégben rejlik.

A Ganümédész felszínének hőmérséklete a nap során jelentős mértékben ingadozik, délben az egyenlítő környékén felmelegedhet annyira, hogy a fagy részben felengedjen és vízmolekulák távozzanak az atmoszférába - írja az ESA. A felfedezés hozzájárulhat a Ganümédészre induló misszió sikeréhez, mivel az új információ birtokában pontosabban tudják majd megtervezni a keringési pálya útját úgy, hogy a szonda mintákat vehessen az adott régióból.

Az Európai Űrügynökség Cosmic Vision 2015-2025 programjának része, a JUICE (JUpiter ICy moons Explorer) projekt még a NASA Europa Clipper küldetése előtt indul és a Jupiter még két másik holdját, a Kallisztót és az Europát is megfigyeli, mielőtt kilenc hónapra a Ganümédész körüli pályára áll. A JUICE szondát jelenleg az Airbus friedrichshafeni létesítményében építik, áprilisban már felszerelték rá azt a kart is, amely a mágneses sugárzást mérő eszközöket messzire tartja majd az űreszköz testétől, hogy ne okozzanak problémát a működés során. Az eszközöket úgy tervezik, hogy ellenálljanak a mínusz 200 Celsius-fokos hidegnek és a Jupiter erőteljes sugárzásának is.

A NASA hasonlóképpen fejleszti a maga eszközeit a Clipper misszióhoz, az antennát, ami 900 millió kilométerről is biztosítja majd a közvetlen földi kapcsolatot az egyelőre még hipotetikus leszállóegység számára, 1024 alumínium egységből már meg is építették.

(Fotó: ESA, NASA)

További cikkek a témában:

Hatszáz, mostanáig felfedezetlen holdja is lehet a Jupiternek Amióta Galilei rábukkant a Jupiter négy legnagyobb holdjára, azóta a kutatók további hetvenötöt találtak, most pedig úgy tűnik, nagyságrendekkel bővülhet a hivatalos számuk.
Árapály jelenséget figyeltek meg a Jupiter holdjainál Úgy tűnik napjainkban is rengeteg felfedezésre váró rejtély van még a Jupiter holdjai körül: egy friss kutatásból most éppen arra derült fény, hogy a holdak árapályt okozhatnak egymáson.
A következő évtizedben kiderülhet, hogy lehet-e élet a jeges Europán A Második űrodisszeia végén elhangzott figyelmeztetés szerint jobb az Europa jege alatt rejtőző életet háborítatlanul hagyni, de a valóságban még csak most derül majd ki, hogy vannak-e egyáltalán életre alkalmas feltételek az égitesten.