2030-ig elkészülhet a mesterséges gravitációval ellátott űrszálloda, ami akár háromszáz vendéget is tud egyszerre fogadni
2021 / 01 / 31 / Bobák Áron
2030-ig elkészülhet a mesterséges gravitációval ellátott űrszálloda, ami akár háromszáz vendéget is tud egyszerre fogadni
Ha csak a bejelentett tervekre hagyatkozunk, a 2020-as évek az űrturizmus aranykora lesz, amelynek végén a turisták már nem csak űrrepülőgépekben utazva élhetik át a súlytalanság élményét, de akár a Föld körül keringő, kifejezetten turistáknak épített űrállomásokon is eltölthetnek néhány hetet. A Voyager űrállomás kétségkívül az eddigi legambiciózusabb az eddigi tervek közül, amelynek a terveit látva úgy érezhetjük, mintha néhány évtizedet előreugrottunk volna az időben.

A NASA korábbi mérnökei által létrehozott Orbital Assembly Corporation pénteken tartotta meg az első nyilvános eseményét, amelynek keretében bemutatták, hol tartanak a terv megvalósításával, és felvázolták a következő lépéseket is.

Űrállomás a jövőből

A Voyager Station egy Föld körüli pályán keringő űrhotel lenne, amelynek egyik nagy újítása, hogy lassú forgással a Hold gravitációjához hasonló mesterséges gravitációt hoznának létre rajta. Az OAC tervei szerint az űrállomáson a száz fős legénység mellett egyszerre háromszáz vendég tartózkodhatna, akik űrbeli körülményekhez képest meglehetősen nagy luxusban tengethetnék a Föld körüli napjaikat: Tom Spilker, aki a NASA JPL-nél többek között a Cassini- és a Voyager-programban is részt vett, most pedig az Orbital Assembly technológiai vezetőjeként segíti a munkát elmondta, hogy nem szeretnék, ha a vendégek egy katonai tengeralattjárón éreznék magukat, így a komfortosság kifejezetten fontos szempont volt az űrállomás tervezésekor. A Voyageren többek között étterem és tornaterem várná a vendégeket, akik akár űrsétákon is részt vehetnének, a gravitációnak köszönhetően pedig hagyományos vécé és fürdőszoba is a rendelkezésükre állna. A 200 méter átmérőjű gravitációs gyűrűn 24 kisebb, 40x20 méteres modult helyeznek el, és az egész űrállomást robotokkal építik majd meg. A terveket a Gateway Foundation korábban bemutatott Von Braun űrhoteljéből dolgozták át, ám amíg előbbi inkább csak egy látványos koncepció volt, a Voyager Station esetében már az is látszik, hogy hogyan lehetne kivitelezni ezt a nem mindennapi tervet.

Bár az OAC-nak kétségkívül a Voyager Station a leglátványosabb projektje, az alapítók ambíciói jócskán túlmutatnak egy űrállomás építésén. Ahogy arra a vállalat neve is utal, az AOC valójában egy űrépítkezési-vállalatként pozicionálja magát, amely a jövőben számtalan, akár a Voyager Stationnél is nagyobb struktúrát lesz képes megépíteni, például űrbeli naperőműveket és üzemanyag-tároló állomásokat. A javarészt a NASA korábbi mérnökeiből összeálló csapat ennek első lépéseként az ehhez szükséges robotokat tervezte meg, amelyek közül az első várhatóan már idén elkészül. Az Observer Drone névre keresztelt eszköz az építkezés folyamatos szemmel tartását teszi majd lehetővé, amelyet a 2024-re elkészülő Structural Truss Assembly Robot (STAR) fog végezni. Ennek a 40%-kal kisebb demonstrációs modellje (DSTAR) hamarosan el is készül, ezt követi majd a PSTAR, vagyis a valódi robot prototípusa.

Akár nyolcezer embernek is otthont adhatna a mesterséges gravitációval ellátott űrváros Minek költöznénk a Marsra, ha kiköltözhetünk az űrbe is?

Gravitáció az űrben

A PSTAR-ra igen fontos feladat fog hárulni, ugyanis az OAC nem csak a robotból, de magából a gravitációs gyűrűből is készít egy prototípust, amelyet a PSTAR-ral fognak összeszerelni. Jeff Greenblatt, a NASA Ames Research Center korábbi munkatársa, és az Orbital Assembly társalapítója elmondta, hogy ez a gyűrű hatvanméteres átmérőjű lesz, és az elkészítése nagyjából 2-3 évet fog igénybe venni. A gyűrű percenként 2,2 fordulatot tesz meg, amivel nagyjából olyan gravitációt idéz elő, ami a Holdon is tapasztalható, de a bemutatón elhangzott, hogy valamivel gyorsabb forgással akár a marsi gravitáció is előidézhető lenne. Greenblatt szerint az OAC több űrügynökséggel és magánszervezettel is tárgyalásokat folytat, akik kísérleti laboratóriumként használhatnák a gravitációs gyűrű prototípusát a kutatásaikhoz. Ezek az együttműködések az Orbital Assemblynek is nagyon fontosak, hiszen a Voyager Station felépítése egészen elképesztő összegbe fog kerülni: Tim Alatorre, a vállalat pénzügyi igazgatója szerint az űrállomás építésének költsége "több tízmilliárd dollárra" tehető, vagyis alsó hangon is háromezer milliárd forintos nagyságrendű összegbe fog kerülni.

Az űrállomás nem is épülhetne fel, ha az űrszállítmányozás nem lenne napról-napra egyre olcsóbb. Alatorre elmondta, hogy míg az elmúlt években nagyjából 8000 dollárért lehetett eljuttatni egy kilogrammnyi szállítmányt a Föld körüli pályára, a SpaceX Falcon-9-ének köszönhetően ez az összeg jelentősen lecsökkent, nagyjából 2000 dollárra, a Starship elkészülése után pedig várhatóan akár már kilogrammonként néhány száz dollárért is fel lehet majd juttatni a rakományokat a világűrbe. Az Orbital Assembly az indulótőkét részben részvények kibocsátásával igyekszik előteremteni, amiből bárki vásárolhat a Netcapital oldalán, minimum 99 dolláros összegért.

Az biztos, hogy az Orbital Assembly víziója minimum ambiciózusnak nevezhető. John Blincow, az OAC vezérigazgatója egyszerűen "a következő ipari forradalomnak" nevezte az űrállomás tervét, amely szerinte még 2030 előtt elkészülhet. Ez igencsak szoros határidő, hiszen jelenleg még az olyan, sokkal földhözragadtabb tervek is épp csak körvonalazódnak, mint a hat fő befogadására alkalmas Aurora Station űrállomás, vagy az ISS-hez csatlakoztatható, felfújható Genesis modul, amely szintén azt a célt szolgálná, hogy a hivatásos asztronauták mellett turisták is eljuthassanak a világűrbe. Ahhoz, hogy a Voyager megvalósulhasson, ráadásul nem csak az űrbeli építkezés teljes forradalmasítására lesz szükség, de olyan cégekre is, akik képesek tömegével szállítani a turistákat a hatalmas űrállomásra. Ilyen koncepcióval jelenleg egyedül a SpaceX rendelkezik, akik a Starshippel egyszerre több száz embert is képesek lennének szállítani, Elon Musk szerint pedig az űrhajó akár 2024-re készen állhat az éles bevetésre.

További cikkek a témában:

Föld körül keringő naperőművek biztosíthatják a jövő energiaellátását A világ űrügynökségei már javában dolgoznak a technológia megvalósításán, ami a Földről a világűrbe helyezné át az energiatermelés jelentős részét.

Űrhotel a náci Németországból A Von Braun Űrállomás mintha csak az aranykor science fiction irodalmából bukkant volna elő azzal a különbséggel, hogy a náci Németországban született. De legalább előbb csekkolhatunk be rá, mint gondolnánk.

A Proxima-B felfedezőjének vezetésével tervezték Nüwa földöntúli városát - 2100-ra talán oda is költözhetünk Kevésbé apokaliptikus, mint a filmbekből megszokott marsi metropoliszok, de Nüwában a szikláknak is szeme van, mögötte pedig garzonok százait rejti a Terra Mensa fala.


Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Igényes és férfias történeteket keresel? A Roadstert neked írjuk!
Olvass bele az egyik legszínvonalasabb hazai magazinba, szeretni fogod! A Roadster egy fantasztikus utazás az élet legjobb területein...
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.