A Hunga Tonga–Hunga Ha’apai tengeralatti vulkán 2022-es kitörésének vizsgálata során a kutatók felfedezték, hogy a kilökődő hamufelhőben zajló kémiai reakciók képesek semlegesíteni a folyamat során felszabaduló, intenzív üvegházhatású gázt. A Nature Communications című folyóiratban megjelent új tanulmányban ugyanis arról írnak ,hogy

amikor a dél-csendes-óceáni tűzhányó óriási erővel kitört, megközelítőleg 2,9 milliárd tonna hamut és gázt juttatott a légkörbe, azonban a kitörés a saját maga által okozott környezeti terhelést is részben orvosolta.

A szakemberek becslései alapján a katasztrófa során körülbelül 330 gigagramm metán szabadult fel, ami több mint kétmillió tehén éves kibocsátásának felel meg. A mérések ugyanakkor rávilágítottak arra, hogy a vulkáni felhőben lezajló folyamatok naponta mintegy 900 megagramm metánt semmisítettek meg. Ez a lebontási ütem pont a korábban említett állatállomány napi emissziójával egyenértékű, ráadásul a gázfelhő Dél-Amerika felé sodródva még tíz napon keresztül folytatta az önmegtisztító folyamatot.

Műholdak fedték fel a titkot, de mi zajlott a hamufelhőben?

A kutatók az Európai Űrügynökség Sentinel-5P műholdjának TROPOMI képalkotó spektrométerével szokatlanul magas formaldehid-koncentrációt mutattak ki a vulkáni felhőben, ami a metán bomlásának rövid életű köztiterméke. Mivel a formaldehid normál esetben néhány óra alatt szén-dioxiddá és vízzé alakul, tartós jelenléte több mint egy héten át a metán folyamatos pusztulására utalt.

A reakció hátterében az állhat, hogy a vulkán által a magasba repített tengervíz keveredett a hamuval, a napfény hatására pedig rendkívül reaktív klóratomok jöttek létre, amelyek felgyorsították a metán bomlását. Ez a mechanizmus hasonló ahhoz, mint amikor a Szaharából származó por az Atlanti-óceán felett a tengeri permettel keveredve vastartalmú aeroszolokat képez.

Mérnöki kihívás: Lemásolható a vulkánok fegyvere?

A felfedezés új utat nyithat a klímavédelemben, ha a mérnökök képesek lesznek biztonságos, hatékony és gazdaságilag is életképes módon lemásolni ezt a folyamatot. Bizonyos elképzelések szerint a metánt klórral telített sós vízen átvezetve vonnák ki a levegőből, míg mások klóratomokat permeteznének közvetlenül a légkörbe, bár ez utóbbi nemkívánatos környezeti következményekkel is járhat.

A technológia fejlesztésének egyik legnagyobb akadálya a megsemmisített gáz mennyiségének pontos mérése, de a kutatás igazolta, hogy a folyamat műholdas technológiával sikeresen nyomon követhető. Jos de Laat, a Holland Királyi Meteorológiai Intézet munkatársa reméli, hogy az eredmények ösztönözni fogják a mérnököket a klóratomok alkalmazására, miközben a globális felmelegedés gyorsulása miatt a metánkoncentráció csökkentése egyre sürgetőbbé válik.

(Forrás: Gizmodo, fotó: Getty Images)

Ez is érdekelhet:

A jelenlegi globális felmelegedés tízszer gyorsabb, mint az 56 millió évvel ezelőtti ökológiai válság idején Egy friss kutatásból kiderült, ha a szárazföldi élővilág nem tud lépést tartani a hőmérséklet gyors változásaival, maga is tovább erősíti és hosszabbítja a felmelegedést.

Valami megmozdult Afrika alatt: elindult a folyamat, ami átrajzolja a Föld térképét Több száz millió évvel ezelőtt a világunk képe drasztikusan különbözött a maitól. A kontinensek egyetlen hatalmas szuperkontinenst, a Pangeát alkották, amely később darabokra tört, a szárazföldek pedig távolodni kezdtek egymástól a mélyben zajló tektonikai folyamatok hatására. Bár a mindennapokban nem érezzük, ez a folyamat ma is tart, és a szakértők most úgy vélik, bizonyítékot találtak egy új tektonikai határvonal kialakulására Afrika alatt.

Évente 25-50 cm: A szemünk láttára tűnik el a föld alatt a világ egyik legnagyobb városa A NASA legfrissebb műholdas adatai szerint Mexikóváros drasztikus ütemben süllyed, egyes részeken évente akár fél métert is, ami az ősi tómeder feletti vízkivétel miatt már a város kritikus infrastruktúráját és történelmi örökségét veszélyezteti.