Ha ez valakit meglepett, azzal nincs egyedül, hiszen erre az eredményre maguk a Koppenhágai Egyetem tudósai sem számítottak. "Eléggé meglepődtünk, amikor láttuk, hogy mennyi fa nő a Szaharában, hiszen eddig a legtöbb ember azt gondolta, hogy ott gyakorlatilag nem nőnek fák" - mondja Martin Brandt, az egyetem professzora, a Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője.

A kutatás közel sem az egész sivatagra terjedt ki, csupán a Szahara nyugati végében található 1,3 millió négyzetkilométeres területre, ami magában foglalja a Száhil öv egy részét és Nyugat-Afrika csapadékosabb területeit. Bár a kutatási terület részben lefedi a Nagy Zöld Fal néven futó környezetvédelmi projektet, amelynek keretében több országban nagyszabású faültetési projektet is hirdettek, ám a vizsgált területbe eső Szenegálban csupán milliós nagyságrendben telepítettek fákat, vagyis a mérések nem a Nagy Zöld Fal miatt hoztak ilyen meglepő eredményt.

A kutatók az egyetem számítógép-tudományi karán kifejlesztett, gépi tanulással működő mesterséges intelligenciát használták, amelyet műholdképek alapján tanítottak meg arra, hogyan néz ki egy fa, majd ez alapján már magától is be tudta azonosítani a műholdképeken látható fákat. A kutatók szerint az algoritmus órák alatt annyi munkát végzett el, amennyi több ezer embernek is több évébe telt volna, és végül 1,8 milliárd fát sikerült azonosítania.

A szárazságtűrő fák megmenthetik az esőerdőket, de a dolog nem ilyen egyszerű Egy tizenöt évet felölelő brazíliai kísérlet eredményein alapuló friss tanulmányban a kutatók a szárazság hatásait elemezték. Az adatok alapján a kisebb fák pozitívan reagálnak az extra fényre, amikor a közelükben található nagyobb fák elpusztulnak.

Brandt szerint a szárazabb területek fáinak feltérképezése több okból is nagyon fontos feladat, többek között a klímaváltozás elleni közdelemben is nagy szerepe lehet. "Az erdős területeken kívül eső fákat rendszerint nem veszik figyelembe az éghajlati modellek, és nagyon keveset tudunk a széndioxid-készleteikről" - magyarázza a professzor, aki szerint éppen ezért ezek a fák egy ismeretlen tényezőt jelentenek a globális széndioxid-körforgás szempontjából.

Az új tanulmány abból a szempontból is nagyon hasznos lehet, hogy a segítségével jobban megérthetik a fáknak a biodiverzitásra és az ökoszisztémára, valamint a területen élő emberekre gyakorolt hatását. Ezek pedig igencsak fontos információk például az agrárerdészetet támogató programok kidolgozásában, aminek a szárazabb régiókban fontos gazdasági szerepe van.

Rasmus Fensholt, a tanulmány egyik társszerzője szerint a következő lépcsőfok a fák pontos fajtájának meghatározása lehet, ez ugyanis szintén lényeges információkat hordoz a terület élhetőségének szempontjából. A gyümölcsfák terméseit például az emberek és az állatok is fogyasztják, a termőföldeken pedig jó hatással vannak a terméshozamra, mivel növelik a föld nedvesség- és tápanyagtartalmát.

Nemrég beszámoltunk róla, hogy hasonló módszerrel Kaliforniában is elkezdték feltérképezni az állam összes fáját, de egészen más okból, ott ugyanis elsősorban az erődtüzek megfékezésében lehet szerepe a faregiszternek. Bár pontos számadatot nem találtunk arra nézve, hogy az államban hány fa található összesen, de a becslések olyan 6 és 8 milliárd közé teszik a számukat. Kalifornia területe amúgy alig harmadakkora, mint a Szaharának az a része, amit a Koppenhágai Egyetem kutatói átvizsgáltak.

(World Economy Forum, Fotó: Martin Brandt, Chris Griffiths/Getty Images)