Jelen állás szerint azonban mégis úgy tűnik, hogy a hagyományos SIM-nek hamarosan át kell adnia helyét az eSIM-nek, hiszen egyre több ilyen készülék van a piacon. A tavalyi Motorola Razr például kizárólag eSIM-re támaszkodik, ahogy nemsokára több készülék is követheti a példáját, a GSMA mobiltelefonos érdekvédelmi szervezetének előrejelzése szerint ugyanis 2025-re több mint kétmilliárd, eSIM-et támogató eszköz lesz forgalomban.
A probléma teljes körű ismeretéhez tekerjük vissza az idő kerekét egészen az első okostelefonok megjelenéséig, amelyek még a készülék memóriájában tárolták a hálózati hozzáféréshez szükséges adatokat. Mindez igencsak megnehezítette a szolgáltatóváltást és a szabad versenyt, részben emiatt 1991-ben piacra dobták az első, bankkártyaméretű SIM-kártyát, ami integrált áramkörén tárolta egyedi sorozatszámát, azaz IMSI (International Mobile Subscriber Identity)-azonosítót, a PIN- és PUK-kódot, illetve egyéb, a hálózat eléréséhez szükséges információkat.
Ezzel a lépéssel a készülék és a felhasználó egyaránt beazonosíthatóvá vált,
az azonos kialakítású foglalatok pedig nagyban megkönnyítették a telefon- vagy szolgáltatóváltást. A SIM-kártyák idővel aztán egyre kisebbek lettek, miközben egyre több információt lehetett rajtuk tárolni. A kompatibilis eszközök száma szintén elérte a több milliárdot, ami a szolgáltatók részéről egyre nagyobb gyártási és logisztikai kapacitást kívánt. Érdekesség, hogy amíg a kezdetek kezdetén egy aktatáskában elfért az első működési évhez szükséges SIM-kártya-szállítmány, manapság hatalmas raktárak kellenek a tároláshoz, ami természetesen tetemes logisztikai költséggel párosul. Az évtized végére azonban megjelent a digitalizációs igény is, hiszen míg sokan már online intézik banki ügyeiket vagy éppen a bevásárlást, addig a SIM-kártyák esetén be kell menni egy szaküzletbe, vagy megvárni vele a futárt.
Az eSIM-technológia ellenben lehetővé teszi a távoli aktiválást, megkönnyíti a több SIM használatát, a foglalat elhagyása pedig rengeteg helyet felszabadít, ráadásul a chip akár egyszerre tíz különböző eSIM-előfizetést is kezelhet (közülük egy lehet aktív), míg a két SIM-foglalatos (dual SIM) telefonoknál a két kártya jelenti a maximumot. Plusz a beágyazott eSIM esetében nem kell fizikailag cserélgetni a kártyákat, az IoT felhasználás is leegyszerűsödik azáltal, hogy az eszközök távolról is aktiválhatók, illetve működtethetők.
Praktikussága ellenére a technológia terjedése a vártnál némileg lassabban halad, a szabványt ugyanis jelenleg kevés eszköz támogatja, illetve az operátorok is nehézkesen végzik el mindazon fejlesztéseket, melyeket a technikai specifikáció megkíván. 2021-ben azonban fordulat állhat be e téren, méghozzá a pandémia és az 5G-s hálózatok fokozatos térnyerése miatt.
Elemzők szerint az eSIM-eket az operátorok ötvennyolc és fél, illetve a gyártók 53,9 százaléka bevette kínálatába az elmúlt két évben,
utóbbiak ennek ellenére fontosabbnak tartják a technológia szerepét a mindennapokban - idézi a kutatást a digitrendi.hu. A megkérdezettek többsége elismeri, hogy az eSIM az egyelőre minimális kereslet miatt - saját elhatározásukból - nem szerepel a portfólióban, ugyanakkor sokak szerint 2025-re a technológia valamennyi hálózatban általánosan elterjedt lesz.
A plasztikkártya elhagyásával ugyanakkor nem a telefontulajdonosok, hanem a kisebb eszközök (például okosórák) tulajdonosai, valamint legfőképp az apró szenzorokat gyártó és azokat üzemeltető cégek nyerészkedhetnek. Az eSIM-mel ugyanis elhagyható az egyébként rendkívül nagy helyigényű SIM-olvasó az áramkörröl. Másrészt az eszközök tömeges beüzemelése és a szolgáltatóváltás logisztikája is egyszerűbbé válik, ha nem kell minden eszközben külön SIM-et elhelyezni, vagy azt később bármilyen okból cserélni. Az eSIM-ekre támaszkodó gépek, illetve apró szenzorok tömeges elterjedésének - a szakma szerint - az 5G-s hálózatok globális terjedése kedvezhet, így a következő években a mobilhálózatokat használó, interneten kommunikáló eszközök száma a jelenleginek többszöröse lehet.
Ami a fogyasztói szegmenst illeti, az eSIM-ek népszerűségén nagyot lendíthet a koronavírus-járvány, hiszen a technológiával személyes jelenlét, na és persze fizikai kártya nélkül aktiválhatóak az új készülékek, illetve végrehajtható egy esetleges szolgáltatóváltás. Az eSIM-ek emellett a környezetterhelést is csökkenthetik, mivel a logisztikához nincs szükség plasztikkártyára, azaz hordozóra sem. Az eSIM-támogatottság hazánkban egyébként még eléggé kezdetleges, egyedül a Magyar Telekomnál működik a technológia, de idén már a Vodafone is tervezi annak bevezetését.
(Fotó: Getty Images Hungary)