Az amerikai cég az elmúlt években számos házat valamint egy komplett laktanyát is nyomtatott, a technológiájuk pedig mostanra olyannyira kiforrott, hogy Austinban már megkezdték egy száz épületből álló lakónegyed felépítését. Nem csoda, hogy az Icon a NASA figyelmét is felkeltette, hiszen a 3D-nyomtatás kulcsfontosságú lesz a más égitesteken való építkezéshez, ahol a hagyományos módszerekkel meglehetősen nehezen lehetne épületeket létrehozni. Az űrügynökség emiatt nemrég arról döntött, hogy 57,2 millió dollárral támogatják az Icon Olympus projektjét, amelynek célja egy olyan technológia kifejlesztése, amivel létrehozható lenne a holdbázis.

Jason Ballard, a cég vezérigazgatója a hírről beszámoló Axiosnak ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a technológia a várakozásaik szerint már 2026-ra készen fog állni arra, hogy azt a Holdon is használják. Az Icon tervei szerint a nyomtatáshoz szükséges anyagokat az égitestet borító kőzetből, a regolitból állítanák elő, így rengeteget tudnának spórolni ahhoz képest, mintha az építőanyagot a Földről kéne odaszállítani. Az Iconnak egyébként nem ez az első közös projektje a NASA-val, hiszen tavaly ők kaptak megbízást a Mars Dune Alpha nevű lakóegység felépítésére is, amellyel az űrügynökség a Marson való életet fogja szimulálni a Földön.

Ahogy Zábori Balázs, a HUNOR program vezetője az MTA-n tartott előadásában elmondta, a rendkívül hideg holdi éjszaka miatt a Holdra induló első emberes missziók legfeljebb 30 naposak lehetnek, de később akár egy valóban folyamatosan lakott kolónia is megvalósulhat az égitesten. Erre már csak azért is szükség lenne, mert a NASA egyfajta gyakorlóterepként tekint a Holdra, ahol biztonságosan készülhetnek fel a Mars-utazásra, márpedig a vörös bolygón 30 napnál jóval hosszabb időt kell majd eltöltenie az asztronautáknak ahhoz, hogy értelme legyen az oda-vissza több mint egy évig tartó útnak.

(Fotó: ICON)

A magyar találmány, ami nélkül az emberiség biztos nem jut el a Marsra 2036 előtt erre amúgy sincs reális esély Zábori Balázs szerint, aki a Magyar Tudományos Akadémián szervezett előadáson beszélt többek között arról is, hogy miért nincs kizárva, hogy 2030-ig magyar űrhajós lépjen a Holdra és hogy miért tekinthetjük a Lunar Gatewayt inkább űrhajónak, mint űrállomásnak.