Jól tudjuk, hogy Matt Damonnak igencsak népes rajongótábora van, mi azonban alapjáraton nem tartozunk közéjük. Ez a film ugyanakkor nagyon elnyerte tetszésünket, és ebben vitathatatlanul nagy szerepe volt a színésznek is. Na, de lényeg a lényeg: Mark Watney űrhajósnak nyoma veszik egy űrviharban, emiatt csapata halottnak hiszi. A férfi azonban túléli a jelenséget, ami egy lakatlan bolygóra sodorja őt.
Mivel túlélőkészletei rohamosan fogynak, gyorsan ki kell találnia, hogy mégis hogyan küldhetne üzentet a Földre. Mindeközben, több millió kilométerrel távolabb a NASA azt próbálja kiókumlálni, hogyan hozza vissza a marsi férfit, Watney csapatának pedig őrült ötlete támad az asztronauta megmentésére. Négy évbe telik, mire a megmentők megérkeznek az idegen bolygóra, csakhogy nem oda, ahol Watney tartózkodik, hanem mintegy háromezer kilométerrel arrébb. A lakatlan bolygón rekedt kozmonauta ezért megpróbálja a lehetetlent, és társai keresésére indul.
Réges-régen, amikor még csak ősemberek éltek a Földön, egy napon egy fekete kőoszlopra bukkantak valahol a kietlen pusztaságban. Akkor még nem sejtették, hogy sorsfordító találkozás ez, melynek során felfedezik az eszközhasználatot. Ugorjunk előre egy nagyot az időben, egészen 2001-ig, amikor is amerikai kutatók hasonló felfedezést tettek a Holdon, csak éppen ők monolitot találtak. Mint kiderült, az anyag rejtélyes jeleket közvetít a Jupiter felé, ezért űrküldetést indítanak, hogy kiderítsék, mégis kihez futnak be a jelzések. Csakhogy a HAL 9000 nevet viselő űrhajó fedélzeti számítógépe öntudatára ébred, és az asztronauták életére tör. Csak egyikük marad életben, aki a visszatérés halvány reménye nélkül mégis megkísérli végrehajtani eredeti küldetésüket.
Lehet szeretni, lehet utálni a Star Trek adaptációját, de az biztos, hogy mindenkinek van róla véleménye (a miénk például az, hogy egy laza esti kikapcsolódáshoz tökéletes). Történetünk főszereplői, Kir és Spock az égvilágon semmiben sem hasonlítanak: előbbi egy iowai farmer, utóbbi egy félig ember, félig vulkáni személy. Elsőként az űrakadémián találkoznak, a köztük lévő ellenszenvet pedig tovább fűti, hogy mindkettőjüket beválogatják a Pike kapitány vezetésével induló Enterprise csillaghajó legénységébe. Idővel azonban rájönnek, hogy ha életben akarnak maradni, akkor félre kell tenniük a cicaharcot, az emberiséget és a Földet ugyanis ellenséges erők készülnek megsemmisíteni.
Ezúttal 2084-ben járunk: Doug Quaid titkosügynökön (Arnold Schwarzenegger) elég morbid kísérletet hajtanak végre, melynek során lényegében egyetlen masszát csinálnak az emlékeiből, vagy ha úgy tetszik, kitörlik a múltját. Csakhogy az ügynök beleszeret az egyik kísérletvezetőbe, ám a gyanú hamarosan a szerelem érzésénél is erősebben munkálkodik benne: a Marsra utazik, hogy megtudja, ki is ő valójában, majd felvegye a harcot a gonosztevővel, aki ezt tette vele. A vörös bolygón azonban számítottak Quiad eljövetelére, a bonyodalmak pedig ekkor kezdődnek csak igazán...
Minden ötezredik évben halálos veszély fenyegeti a bolygónkat. Ekkor ugyanis szélesre tárul az a kapu, ami egyébként elválasztja az univerzumot a gonosztól. Az emberiség csak akkor maradhat életben, ha megtalálja az ötödik elemet, ami a tűz, a víz, a levegő és a föld egyvelegével olyan fegyverré áll össze, ami legyőzheti a pusztítót. A film a huszonharmadik században játszódik, pont amikor ismét elérkeztünk az ötezredik esztendőhöz. Az univerzumnak kell egy hős, aki pedig nem más, mint Korben Dallas (Bruce Willis), egy New York-i taxisofőr.
A Douglas Adams regénye alapján készült egész estés mozi mindenki számára kötelező, akit egy kicsit is megmozgatnak az űrben játszódó sztorik. Bár a film anno kapott hideget-meleget a kritikusoktól, az alkotók igyekeztek mindvégig hűek maradni Adams zseniális könyvéhez. Aki esetleg mégsem hallott róla, a sztori nagyjából a következő:
Arthur Dentnek (Martin Freeman) pocsék napja van. Nem elég, hogy egy építkezési vállalat le akarja bontani a házát, mert az útját állja egy új autópálya építésének, megjelenik egy csapat űrlény, akik szintén rombolni akarnak. Csak ők az egész bolygót. Dent ezért aztán barátja ( akiről később kiderül, hogy ugyancsak alien, méghozzá egy intergalaktikus stoppos) segítségével az emberiség és a Föld megmentésére siet, miközben mindenféle őrült kalandba keverednek.
És az abszolút kedvencünk, amit valószínűleg senkinek sem kell bemutatnunk, de azért jöjjön egy kis kedvcsináló. Alighogy hazatért a Nostromo űrhajó legénysége, máris újabb megbízást kapnak: vizsgáljanak ki egy rejtélyes vészjelzést, amelynek nem ismerik a feladóját. Az asztronauták útnak is indulnak, azonban egy kietlen bolygóra jutnak, ahol életnek semmi nyoma.
Csupán egy űrkapszula, benne rengeteg tojásra emlékeztető valamivel. Az egyik tojás egyszer csak szétnyílik, és az egyikük arcára ugrik. Noha az űrpilóta túléli a támadást, társai nem tudják sem feléleszteni, sem leszedni az alient az arcáról. Amaz aztán egyszeriben magától leugrik róla, ekkor a férfi is felébred, és csatlakozik a többiekhez. Hamarosan azonban egy bestia kel ki a testéből, aki egymás után pusztítja a legénység tagjait. Kivéve Ripleyt, aki harcba száll a szörnyeteggel.
(Fotó: Pixabay)