70 éves nyugdíjkorhatárra, de a járvány után gyorsan regenerálódó gazdaságra számítanak a hazai vezérigazgatók
2021 / 03 / 26 / Felkai Ádám
70 éves nyugdíjkorhatárra, de a járvány után gyorsan regenerálódó gazdaságra számítanak a hazai vezérigazgatók
A PwC Magyarország tizedik alakalommal készítette el a hazai vezérigazgatók körében végzett felmérését.

A PwC-hálózat globális kutatásának a mintájára végzett, magyarországi vizsgálat személyes megkérdezésen alapul, és ezzel kapcsolatban 2020 őszétől kezdve 240 hazai vezérigazgatót kerestek fel. Amit röviden el lehet mondani az eredményekről: a vezérigazgatók szerint a járvány lecsengése után gyorsan visszapattan a gazdaság, ugyanakkor a Covid19 nem múlik el hatások nélkül, mind a céges folyamatokra, mind a fogyasztási szokásokra hatása lesz. Tartanak azonban a megemelkedett adóterhektől, mivel esélyt látnak arra, hogy az állam a károkat mérséklő kiadásokat a nagyvállalatokra hárítja, emellett az évtized végére számítanak az euró bevezetésére, és arra, hogy a hazai demográfiai-folyamatok nem fognak érdemben megváltozni, ugyanakkor a nyugdíjkorhatár nagyjából egy évtized múlva jelentősen emelkedni fog szerintük párhuzamosan a várható élettartammal.

Ha eltűnik a koronavírus, (majdnem) minden jó lesz

A kutatási eredmények ismertetésekor a szerzők kiemelték, hogy az elmúlt tíz évben sosem tapasztalt mértékű az optimizmus a válaszok alapján a globális gazdaság és a magyar gazdaság növekedési ütemével kapcsolatban (a válaszadók összesen 65 százaléka látja fényesnek a közeli jövőt ebből a szempontból). Ennek egyik jele, hogy 2021-re minden második vállalat létszámbővítésre számít. Ez különösen a tavalyi számokhoz képest kiugróan magas, hiszen tavaly ez a szám a hazai gazdaság kapcsán mindössze 16 százalék volt. A szerzők szerint az eltérésre a magyarázat, hogy a járvány miatti megtorpanást követően a többség a gazdaság visszapattanásával kalkulál. Ráadásul amíg 2021-re a megkérdezetteknek a fele számol létszámbővítéssel, a következő három év távlatában ez az arány már 62 százalékra nő. Vagyis a vezérigazgatók többsége létszámnövekedésre számít az elkövetkezendő években. Egyébként az interjúk alapján a nagyvállalatok személyi állománya nem csökkent jelentősen a járvány miatt, a vezérigazgatók harmad számolt csak be leépítésekről, vagyis – ezek alapján – az országban kimutatható munkanélküliség-növekedés inkább a kis- és középvállalkozásokhoz köthető.

Félelmek és kockázatok

Az adóterhek növekedésére a tavalyi 21 százalék helyett idén már a megkérdezettek fele számít, de felkerült a kockázati tényezők közé a válsághelyzetekre való felkészültség szintje, a munkaerő romló egészségi állapota, valamint a félrevezető tájékoztatás is – az ez utóbbi hárommal kapcsolatos félelmek aránya megközelítőleg 25-25 százalékkal emelkedett. Az adóterhek növekedésétől – ahogy tehát arról már szó volt – azért tartanak a nagyvállalatok vezérigazgatói, mert esélyt látnak arra, hogy a járvány alatti gazdaságfenntartó-csomagoknak ez lesz a forrása. A kockázati tényezők közt a prímet – nem meglepő módon – 82 százalékkal a jelenlegi pandémia, valamint más egészségügyi járványhelyzet okozta fenyegetettség viszi. Ezt sorrendben a következő faktorok követik: szakemberhiány, árfolyam-ingadozás, bizonytalan gazdasági növekedés, kiberfenyegetettség.

A jövő a digitalizáció

A hazai vezérigazgatók jelentős többsége – több mint háromnegyedük – tervezi, hogy többet költ majd a digitális transzformációra. Ez nyilvánvaló összefüggésben áll azzal, hogy az online vásárlás térnyerésére a megkérdezettek döntő többsége – 86 százaléka számít a következő egy évben. Ezzel párhuzamosan a jövőben arra számítanak, hogy csökkenni fog az igény (70 százalék) az áruk és a szolgálatatások közvetlen fizikai megvásárlására, valamint – ezektől a folyamatoktól nyilván nem függetlenül – a készpénzhasználat visszaszorulását is valószínűsítik. Vagyis a számokból kibontakozó kép alapján a többség nem várja, hogy visszatérne a járvány előtti „normalitás”, inkább azt prognosztizálják, hogy a Covid csak felgyorsított bizonyos folyamatokat. Érdekesség, de a digitális átállás mellett csökkent az exporttal kapcsolatos fókusz, ami a PwC szerzői szerint nem jó hír egyébként.

A digitális transzformáció iránti növekvő igény ráadásul a legtöbb szektorra jellemző – ide az online térben való jelenlétet, az automatizálást, valamint a technológiai fejlődést kell érteni. A megkérdezettek 60 százaléka tervez különböző innovációs, valamint kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos fejlesztést, és ugyanennyien költenének többet a kiberbiztonságra is, ami nem csoda annak fényében, hogy az ezzel kapcsolatos fenyegetettség mennyire előkelő helyen szerepel a kockázati tényezők között.

Munka és erő

Talán már az eddigi számokból is kiviláglott, de a munkaerővel kapcsolatban egyfajta kettősség jellemzi a vezérigazgatókat. Egyszerre félnek attól, hogy nem találnak megfelelő szakembert a különböző feladatokra, de emellett a munkanélküliségtől is tartanak. Ugyanakkor a munkaerő stratégiai fontosságát jól mutatja, hogy a sikeres működést garantáló listán a két legfőbb prioritás éppen a munkavállalókhoz kapcsolódik. Arról már szó volt, hogy a nagyvállalatokat amúgy is kevésbé érintő létszámleépítéseket csak átmenetinek tartják, ám a jövőben a bővülés mellett a munkavállalókhoz kapcsolódó megváltozott elvárásokkal is kalkulálnak. A versenyképesség növekedését a vezetők a következő tényezőktől várják: hangsúlyos szervezeti kultúra, elkötelezettség és belső kommunikáció, munkavállalói alkalmazkodóképesség, munkavállalók jóléte. A hatékonyságot pedig automatizációval és különböző technológiákkal javítanák.

Hosszú távon azonban a vezetők a nyugdíjkorhatár jelentős kitolását jósolják. A válaszok szerint 2036-ra 80 évre emelkedik a várható élettartam (ez a korábban vártnál későbbi időpont egyébként, de magyarázat lehet a változásra, hogy a járvány miatt csökkent a születéskor várható élettartam), 2032-ben pedig a nyugdíjkorhatár elérheti a 70 éves kort. Vagyis sokunk jóval később mehet csak nyugdíjba, mint a szülei. A demográfiai trendek tekintetében pedig továbbra sem beszélhetünk általános optimizmusról, a vezérigazgatók többsége szerint a következő 20 évben sem sikerül megállítanunk a népesség fogyását. Ami pedig nem változott tavalyhoz képest, hogy a válaszadók többsége továbbra is 2030-at jelölte meg az euró magyarországi bevezetésének éveként.

(Kép: Pixabay)

További cikkek a Rakétán:

Fél perc alatt 60000%-ot emelkedett egy kriptovaluta árfolyama Az elmúlt időszakban már megszokhattuk, hogy ha kriptopénzről van szó, akkor bármi megtörténhet, de az Alice nevű virtuális token szárnyalása még ebben a környezetben is kirívónak számít.

Csúszhatnak a telefonok, drágulhatnak a tévék a chiphiány miatt A Samsung Galaxy Note készülékei is veszélybe kerültek.

Úgy, ahogy van betilthatják a kriptovalutákat a világ második legnépesebb országában Egy törvénytervezet szerint nem lehet kibocsátani, bányászni, adni-venni és birtokolni sem.


Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Igényes és férfias történeteket keresel? A Roadstert neked írjuk!
Olvass bele az egyik legszínvonalasabb hazai magazinba, szeretni fogod! A Roadster egy fantasztikus utazás az élet legjobb területein...
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.