70 éves nyugdíjkorhatárra, de a járvány után gyorsan regenerálódó gazdaságra számítanak a hazai vezérigazgatók

2021 / 03 / 26 / Felkai Ádám
70 éves nyugdíjkorhatárra, de a járvány után gyorsan regenerálódó gazdaságra számítanak a hazai vezérigazgatók
A PwC Magyarország tizedik alakalommal készítette el a hazai vezérigazgatók körében végzett felmérését.

A PwC-hálózat globális kutatásának a mintájára végzett, magyarországi vizsgálat személyes megkérdezésen alapul, és ezzel kapcsolatban 2020 őszétől kezdve 240 hazai vezérigazgatót kerestek fel. Amit röviden el lehet mondani az eredményekről: a vezérigazgatók szerint a járvány lecsengése után gyorsan visszapattan a gazdaság, ugyanakkor a Covid19 nem múlik el hatások nélkül, mind a céges folyamatokra, mind a fogyasztási szokásokra hatása lesz. Tartanak azonban a megemelkedett adóterhektől, mivel esélyt látnak arra, hogy az állam a károkat mérséklő kiadásokat a nagyvállalatokra hárítja, emellett az évtized végére számítanak az euró bevezetésére, és arra, hogy a hazai demográfiai-folyamatok nem fognak érdemben megváltozni, ugyanakkor a nyugdíjkorhatár nagyjából egy évtized múlva jelentősen emelkedni fog szerintük párhuzamosan a várható élettartammal.

Ha eltűnik a koronavírus, (majdnem) minden jó lesz

A kutatási eredmények ismertetésekor a szerzők kiemelték, hogy az elmúlt tíz évben sosem tapasztalt mértékű az optimizmus a válaszok alapján a globális gazdaság és a magyar gazdaság növekedési ütemével kapcsolatban (a válaszadók összesen 65 százaléka látja fényesnek a közeli jövőt ebből a szempontból). Ennek egyik jele, hogy 2021-re minden második vállalat létszámbővítésre számít. Ez különösen a tavalyi számokhoz képest kiugróan magas, hiszen tavaly ez a szám a hazai gazdaság kapcsán mindössze 16 százalék volt. A szerzők szerint az eltérésre a magyarázat, hogy a járvány miatti megtorpanást követően a többség a gazdaság visszapattanásával kalkulál. Ráadásul amíg 2021-re a megkérdezetteknek a fele számol létszámbővítéssel, a következő három év távlatában ez az arány már 62 százalékra nő. Vagyis a vezérigazgatók többsége létszámnövekedésre számít az elkövetkezendő években. Egyébként az interjúk alapján a nagyvállalatok személyi állománya nem csökkent jelentősen a járvány miatt, a vezérigazgatók harmad számolt csak be leépítésekről, vagyis – ezek alapján – az országban kimutatható munkanélküliség-növekedés inkább a kis- és középvállalkozásokhoz köthető.

Félelmek és kockázatok

Az adóterhek növekedésére a tavalyi 21 százalék helyett idén már a megkérdezettek fele számít, de felkerült a kockázati tényezők közé a válsághelyzetekre való felkészültség szintje, a munkaerő romló egészségi állapota, valamint a félrevezető tájékoztatás is – az ez utóbbi hárommal kapcsolatos félelmek aránya megközelítőleg 25-25 százalékkal emelkedett. Az adóterhek növekedésétől – ahogy tehát arról már szó volt – azért tartanak a nagyvállalatok vezérigazgatói, mert esélyt látnak arra, hogy a járvány alatti gazdaságfenntartó-csomagoknak ez lesz a forrása. A kockázati tényezők közt a prímet – nem meglepő módon – 82 százalékkal a jelenlegi pandémia, valamint más egészségügyi járványhelyzet okozta fenyegetettség viszi. Ezt sorrendben a következő faktorok követik: szakemberhiány, árfolyam-ingadozás, bizonytalan gazdasági növekedés, kiberfenyegetettség.

A jövő a digitalizáció

A hazai vezérigazgatók jelentős többsége – több mint háromnegyedük – tervezi, hogy többet költ majd a digitális transzformációra. Ez nyilvánvaló összefüggésben áll azzal, hogy az online vásárlás térnyerésére a megkérdezettek döntő többsége – 86 százaléka számít a következő egy évben. Ezzel párhuzamosan a jövőben arra számítanak, hogy csökkenni fog az igény (70 százalék) az áruk és a szolgálatatások közvetlen fizikai megvásárlására, valamint – ezektől a folyamatoktól nyilván nem függetlenül – a készpénzhasználat visszaszorulását is valószínűsítik. Vagyis a számokból kibontakozó kép alapján a többség nem várja, hogy visszatérne a járvány előtti „normalitás”, inkább azt prognosztizálják, hogy a Covid csak felgyorsított bizonyos folyamatokat. Érdekesség, de a digitális átállás mellett csökkent az exporttal kapcsolatos fókusz, ami a PwC szerzői szerint nem jó hír egyébként.

A digitális transzformáció iránti növekvő igény ráadásul a legtöbb szektorra jellemző – ide az online térben való jelenlétet, az automatizálást, valamint a technológiai fejlődést kell érteni. A megkérdezettek 60 százaléka tervez különböző innovációs, valamint kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos fejlesztést, és ugyanennyien költenének többet a kiberbiztonságra is, ami nem csoda annak fényében, hogy az ezzel kapcsolatos fenyegetettség mennyire előkelő helyen szerepel a kockázati tényezők között.

Munka és erő

Talán már az eddigi számokból is kiviláglott, de a munkaerővel kapcsolatban egyfajta kettősség jellemzi a vezérigazgatókat. Egyszerre félnek attól, hogy nem találnak megfelelő szakembert a különböző feladatokra, de emellett a munkanélküliségtől is tartanak. Ugyanakkor a munkaerő stratégiai fontosságát jól mutatja, hogy a sikeres működést garantáló listán a két legfőbb prioritás éppen a munkavállalókhoz kapcsolódik. Arról már szó volt, hogy a nagyvállalatokat amúgy is kevésbé érintő létszámleépítéseket csak átmenetinek tartják, ám a jövőben a bővülés mellett a munkavállalókhoz kapcsolódó megváltozott elvárásokkal is kalkulálnak. A versenyképesség növekedését a vezetők a következő tényezőktől várják: hangsúlyos szervezeti kultúra, elkötelezettség és belső kommunikáció, munkavállalói alkalmazkodóképesség, munkavállalók jóléte. A hatékonyságot pedig automatizációval és különböző technológiákkal javítanák.

Hosszú távon azonban a vezetők a nyugdíjkorhatár jelentős kitolását jósolják. A válaszok szerint 2036-ra 80 évre emelkedik a várható élettartam (ez a korábban vártnál későbbi időpont egyébként, de magyarázat lehet a változásra, hogy a járvány miatt csökkent a születéskor várható élettartam), 2032-ben pedig a nyugdíjkorhatár elérheti a 70 éves kort. Vagyis sokunk jóval később mehet csak nyugdíjba, mint a szülei. A demográfiai trendek tekintetében pedig továbbra sem beszélhetünk általános optimizmusról, a vezérigazgatók többsége szerint a következő 20 évben sem sikerül megállítanunk a népesség fogyását. Ami pedig nem változott tavalyhoz képest, hogy a válaszadók többsége továbbra is 2030-at jelölte meg az euró magyarországi bevezetésének éveként.

(Kép: Pixabay)

További cikkek a Rakétán:

Fél perc alatt 60000%-ot emelkedett egy kriptovaluta árfolyama Az elmúlt időszakban már megszokhattuk, hogy ha kriptopénzről van szó, akkor bármi megtörténhet, de az Alice nevű virtuális token szárnyalása még ebben a környezetben is kirívónak számít.

Csúszhatnak a telefonok, drágulhatnak a tévék a chiphiány miatt A Samsung Galaxy Note készülékei is veszélybe kerültek.

Úgy, ahogy van betilthatják a kriptovalutákat a világ második legnépesebb országában Egy törvénytervezet szerint nem lehet kibocsátani, bányászni, adni-venni és birtokolni sem.


Szextechnológiai innovációk, amiket már ma ki lehet próbálni
Szextechnológiai innovációk, amiket már ma ki lehet próbálni
A virtuális valóság ebben az iparágban például már nem is annyira virtuális.
Polgár Judit sakkvilágbajnok legemlékezetesebb mérkőzései, játék Kaszparov ellen és Világsakkfesztivál
Polgár Judit sakkvilágbajnok legemlékezetesebb mérkőzései, játék Kaszparov ellen és Világsakkfesztivál
Kilenc évesen a New York Times címoldalára került, tizenkét évesen Kaszparov figyelte a játékát, magántanulóként tanult, mert minden idejét a sakk kötötte le. Polgár Judit, minden idők legsikeresebb női sakkozója, Világsakkfesztivált tart hamarosan Budapesten nővéreivel és Rubik Ernővel.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.