A 6G világa még csak távoli vízió, de az anyagot már feltalálták hozzá
2020 / 02 / 06 / Bobák Zsófia
A 6G világa még csak távoli vízió, de az anyagot már feltalálták hozzá
Az új dielektrikum megszületése utat nyit egy jövő felé, ahol akár a mobiltelefonok használatát is elfelejthetjük.

Magyarországon a Vodafone októberben indította el az 5G hálózatát, és, noha a lefedettséggel egyelőre még akadnak problémák, hiszen az adótornyok kiépítése nem kis feladat, az elkövetkező években már érdemes lesz elgondolkozni egy új, 5G kompatibilis mobil vásárlásán is. A jelenlegi hálózat erejét novemberben teszteltük le, a konklúzió szerint:  “Az is nyilvánvaló, hogy amikor az 5G jól működik, akkor tényleg szélvészgyors, és bár ennek az előnyei elsősorban nem a mobilhasználatban fognak jelentkezni, azért simán el tudunk képzelni olyan helyzetet, amikor nem mindegy, hogy egy játékot, egy filmet vagy néhány zenei albumot egy vagy pedig hat perc alatt tudunk letölteni.”

A szélvészgyors definíciója persze egyénenként változik. Valószínűleg kevesen vannak, akik visszasírják a betárcsázós internet régi szép idejét, vagy akiket boldoggá tenne, ha lenne idejük elintézni a nagymosást, amíg betölt a következő oldal a neten, de sokan elégedettek a jelenlegi 4G szolgáltatások sebességével is. Az 5G elsősorban arra lesz jó, hogy az önvezető autókkal és mindenféle kiszolgáló robotokkal zsúfolt okosvárosok működésében ne legyen fennakadás, valamint, hogy “az orvosok a távolból végezzenek műtéteket, vagy szuper grafikájú online játékokkal játszunk úgy, hogy maga a játék nem a telefonunkon, hanem a felhőben van.

Utópisztikusnak tűnik már ez a tájkép is, de vannak akik még ennél is messzebbre tekintenek, a látható horizonton is túlra és már azon töprengenek, milyen is lesz a 6G univerzumában élni. 

Szögezzük le, a 6G egyelőre csak koncepció. Hogy pontosan hogyan fog kinézni, még senki sem tudja. “Egy kicsit korai még a 6G-ről beszélni” - mondta az Ericcson technológiai vezetője, Erik Ekudden a tavalyi MWVC-en, annak ellenére, hogy a cég, a Nokiával és az SK Telecommal együtt már elkezdte az új technológiára irányuló kutatásokat, ahogy a Samsung, az LG, Finnország, Kína és Japán is. Annyi biztos, hogy a 6G a jelenleg használt 6 GHz alatti frekvenciatartományok helyett 30 GHz feletti szférákban fog működni. De hogy fog működni, ha a jel fogadására alkalmas anyagok nem teszik ezt lehetővé?

“Az új anyag ugyanazt a teljesítményt nyújtja, mint a jelenlegi telefonokban megtalálható anyag, csak éppen százszor magasabb frekvenciákon.” - mondta Darrell Schlom, a Cornell Egyetem kutatócsapatának vezetője, akik a probléma megoldásán dolgoznak - “Ez nagy dolog, hiszen, ahogy növeljük a frekvenciát, növeljük a sávszélességet és az információk áramlását is. És az emberek ki vannak éhezve az információkra, különösen a mobiltelefonjaikon.” Az új anyag, melyet kifejlesztettek, egy olyan hangolható dielektrikum, mely felválthatja a jelenleg alkalmazott bárium-stroncium titánium (BST) alkatrészeket, mely a jel tiszta vételéhez szükséges hangolást oldja meg. 

 

A csapat még 2013-ban kezdett kísérletezni az új eljárásokkal, molekulasugaras epitaxia segítségével vékony kristályrétegekből álló stroncium titánium-oxidot alkottak, mely szigetelőként alkalmazva 40 GHz-re emelte az áramköri kondenzátor kapacitását. Azonban a végeredmény nem volt kielégítő, mivel az anyag hőleadása nagyban megnövekedett, vagyis használat során rengeteg energia veszendőbe ment, a hasznos működés előmozdítása helyett. A kutatók felfedezték, hogy ennek oka a rendezetlenül felbukkanó stroncium és bárium atomok együttes viselkedésére vezethető vissza.

Rájöttek, hogy ha megregulázzák az atomokat, fix pozícióba terelve őket, az energiaveszteség is csökkenthető.

Így, ahelyett, hogy random módon “dobálták” volna be az összetevőket a keverékbe, külön rétegekre választották az eltérő atomokat. A stroncium titánium dielektrikumra célzott kémiai nyomás (targeted chemical pressure) módszerével vitték fel az egy atom vastagságú bárium hártyát, immár tökéletesen rendezett formába öntve a végső terméket.

A létrehozott anyag a tesztek szerint akár 125 GHz frekvencián is működőképes, ami magasan túlszárnyalja a jelenlegi igényeket,

bár nem csak mobiltelefonokban lesz majd alkalmazható, a védelmi műveletekben az ellenséges radarok jelzavarását is megoldhatják a segítségével.

Kérdéses, hogy a 6G hipotetikus világában mennyire fogunk majd mobiltelefonokat használni, hiszen a hálózatra a jövőben valószínűleg sokkal közvetlenebbül, akár viselhető, akár beültethető, hang vagy gesztikuláció által vezérelt eszközökkel fogunk majd csatlakozni, mindenesetre az új anyag mindenképpen növelheti a jelfogadás minőségét ezekben a készülékekben is. Ha pedig visszatérünk a felhők közül a való világ talajára, a ma (és holnap, esetleg holnapután) még minden bizonnyal lesz kereslet az ilyen fejlesztések iránt.

(Forrás: Machinedesing, Fotó: Pixabay, Flickr/Hospitalclinic)


Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.