Nyolc technológiai trend, ami alapjaiban határozhatja meg a következő évtizedet
2020 / 01 / 26 / Bobák Áron
Nyolc technológiai trend, ami alapjaiban határozhatja meg a következő évtizedet
Ha érdekel, hogy mi lesz a technológia jövője, a Las Vegas-i CES-nél ideálisabb hely nem is létezhet ennek kiderítésére. A világ legnagyobb szórakoztatóelektronikai-kiállításán hatalmas dózisban jönnek szembe a legkülönbözőbb fejlesztések, találmányok és technológiai trendek, amik alapjaiban határozhatják meg az előttünk álló évek irányvonalát.

És hogy mit láttunk Las Vegasban? Rengeteg 8K-s tévét, 5G-s készüléket, egészség- és fitneszkütyüt, valamint azt, hogy az "adatvédelem" és a "mesterséges intelligencia" hívószavak nélkül lassacskán egy fogkrémet sem lehet eladni. Voltak viszont ennél érdekesebb tendenciák is, amikről garantáltan nagyon sokat fogunk még hallani az előttünk álló évtizedben.

A nagy szórakoztatóelektronikai cégek beszállnak a robotautókba

A CES 2020 egyik legnagyobb híre az volt, hogy a Sony saját autót mutatott be, ami ugyan elsőre meglepően hangzik, de valójában jól illeszkedik egy évek óta egyre erősödő, és éppen az idei CES-en kicsúcsosodó trendbe. A nagy szórakoztatóelektronikai vállalatok sorakoznak a startvonalnál, senki sem szeretne ugyanis lemaradni a következő évek egyik legfontosabb technológiai trendjéről, ami az önvezető autók érkezése lesz.

Azt egy ideje már lehet tudni, hogy az Apple és különösen a Google eléggé komolyan veszi ezt a területet, hiszen amellett, hogy saját önvezető technológiát fejlesztenek, az Apple Carplayjel és az Android Autóval már korábban megindították azt az átfogó hadműveletet, amivel megpróbálnak kikerülhetetlenek lenni az autógyártók számára. A Samsung a tavaly előtti CES-en mutatta be a Digital Cockpit névre keresztelt megoldását, mellettük sorakozott fel idén a Sony és az LG, akik szintén hasonló elképzeléseket dédelgetnek arról, hogy milyen szerepük lehet a jövő autógyártásában.


Sony Vision S

Egységes trendről egyelőre nem lehet beszélni, hiszen mindenki kicsit másképp képzeli el a saját helyét az ökoszisztémában: az LG például a webOS Autóval egy olyan megoldást fejlesztett, ami leginkább a jármű infotainment rendszerére korlátozódik, a konceptjárműként bemutatott Adient önvezető buszban megtalálhatók a Microsoft, a Qualcomm, a Qt, és persze az Adient fejlesztései is. Ennél jóval tovább ment a Sony, akik a Vision S-sel egy olyan teljeskörű megoldást mutattak be, aminek az infotainment-rendszeren kívül része az autót vezérlő szoftveres megoldásokon keresztül a szenzorokig minden, ezzel pedig jócskán beletenyereltek a hagyományos autóipari beszállítók piacába is.

Egy dolog világos: hiába szóltak a hírek kicsit leegyszerűsítve a Sony autójáról és az LG önvezető buszáról, ezek a cégek egyáltalán nem saját járművek gyártásában gondolkodnak. A Sony a Magnával fogott össze a konceptautó legyártására, a Samsung a Renault-val ápol szorosabb kapcsolatot, és a jövőben sem magát a kocsit, hanem a hozzátartozó szórakoztatóelektronikai, szoftveres, hardveres megoldásokat fogják szállítani.

A verseny persze közel sem lefutott, hiszen mindeközben a hagyományos autóipari beszállítók is saját megoldásokat fejlesztenek, a Bosch például annyira teljes körű technológiát prezentált az IoT Shuttle-lel, amihez már tényleg csak a "vasat", vagyis magát az autót kell adnia a gyártónak.

Önjáró buszok

Számítottunk rá, hogy az önvezető autók idén nagyon hangsúlyosan lesznek jelen a CES-en, de azt azért nem gondoltuk volna, hogy a hatalmas kiállításon gyakorlatilag egy lépést sem lehet majd megtenni anélkül, hogy bele ne rúgnánk egy robotbusz sarkába. A Las Vegasban kiállított járművek nagy része merő koncepció volt, a Bosch IoT Shuttle például pontosan ebben a formában vélhetőleg soha nem fog megvalósulni, és az LG Adient is inkább a szoftveres és hardveres megoldásokat, mint magát a járművet volt hivatott bemutatni.


Lg Adient

Az viszont így is több, mint valószínű, hogy ezek a nagy, kerekeken guruló kockák lesznek a közúti önvezető technológia első fecskéi, amik akár a következő években elkezdhetik gyökeresen felforgatni a nagyvárosok tömegközlekedését. Ausztriában, Észtországban, Svájcban akár már ma is utazhatunk ehhez hasonló járművekkel, de tesztelik őket az Egyesült Államoktól kezdve Németországon keresztül Japánig szinte mindenhol. Az önvezető buszok első körben csak kisebb távokon és "zárt pályán", vagyis előre programozott útvonalakon fognak közlekedni, az önvezető technológia fejlődésével viszont megjelenhetnek majd azok a járművek is, amik már nem csak egy reptéri buszt, de egy taxit vagy akár egy személyautót is képesek teljesen kiváltani.

Ennek megfelelően az önvezető buszok kialakítása is széles skálán mozog: míg a ma tesztelt járművek nagy része tényleg olyan, mint egy kisebb busz, amiben az emberek egymás mellett álldogálnak, a CES-en számos olyan megoldásba futottunk bele, ami egy repülőgép első osztályának kényelmét kínálja az utasoknak, nem titkoltan azzal a céllal, hogy valamikor majd egészen hosszú távokat is ilyen önvezető buszokban utazva teszünk meg. Emellett vannak, akik ennél is tovább gondolták a platformban rejlő lehetőségeket, és olyan járművet fejlesztenek, ami emberek szállítása mellett arra is alkalmas, hogy szállítmányozásra használják, vagy akár egy önjáró vegyesboltot alakítsanak ki belőle.

Légitaxik


Hyundai-Uber légitaxi

És ha már a városi közlekedés felforgatásánál tartunk, akkor nem mehetünk el szó nélkül a légitaxik mellett, amik ugyan nyilvánvalóan nem egy-két éven belül lesznek itt, de jönnek. Fontos tisztázni, hogy ezek a drónszerű, kisebb, de több rotorral felszerelt VTOL (Vertical Take-off and Landing, Függőlegesen fel- és leszálló) gépek határozottan nem repülő autók, vagyis nincsenek olyan kerekeik, amikkel a közúti forgalomban közlekedhetnének, amire már csak a méretükből fakadóan is alkalmatlanok lennének. Arra már sokkal inkább alkalmasak, hogy a feje tetejére állítsák a városi közlekedést, hiszen a jellemzően nagyjából 100 kilométeres hatótávú gépek a kisebb rotorjaik miatt sokkal kényelmesebben tudnak leszállni bárhova, mint egy helikopter, az elektromos hajtás miatt pedig sokkal halkabbak is. A CES-en a Bell volt jelen hangsúlyosan a tavaly bemutatott Nexus prototípusával, ami a légitaxik között is az egyik legnagyobb, az igazán nagy durranás viszont a Hyundai új légitaxija volt, amit az Uberrel közösen fejlesztettek. Az utazásmegosztó szolgáltatásnak már kész tervei vannak arra, hogyan fog működni a jövendőbeli légitaxi-szolgáltatás, és mivel a Hyundainak köszönhetően most már egy kész gépük is van, valószínűleg elég fontos szerepet fognak játszani az új piac megszületésében.

Nem véletlenül beszélünk következetesen légitaxikról, hiszen a közlekedésnek ezt a válfaját az Airbustól az Uberig gyakorlatilag mindenki egyfajta utazásmegosztó szolgáltatásként képzeli el, ahol telefonunkon megrendelt légitaxival tehetünk majd meg kisebb távokat a városon belül, a sűrűn telepített leszállópályák között. Persze nem kizárt, hogy a későbbiekben valaki majd előáll egy olyan VTOL-lal is, amit bárki megvehet és a garázs tetején parkolhat vele, de ez már csak a szabályozás miatt sem igazán valószínű, hiszen egyelőre még az is kérdés, hogy milyen új légügyi szabályokat kéne hozni ahhoz, hogy a légitaxik leszállópályától leszállópályáig gond nélkül repkedhessenek a város felett.


Bell Nexus légitaxi

Az is biztos, hogy a légitaxik még inkább a távolabbi jövő zenéje, erre utal az is, hogy a Hyundaion és a Bellen kívül az új piacban érdekelt kisebb és nagyobb gyártók (mint a Lilium, a Volocopter, az Ehang, a Kitty Hawk, na meg az Airbus, a Boeing és az Audi) egytől-egyig kihagyták a CES-t.

Mikromobilitás

Kezdetben a Segway furcsa kétkerekűje, később egyre inkább a telefonunkról intézhető városi biciklibérlés képviselte a közlekedésnek ezt a formáját, ami az elmúlt években a Lime, a Bird és hasonló elektromosroller-megosztó szolgáltatásokkal kapott minden eddiginél nagyobb lendületet. Ennek megfelelően természetesen a CES is tele volt elektromos rollerekkel, emellett pedig olyan izgalmasabbnál izgalmasabb megoldásokkal, amik tovább tökéletesíthetik a szektort. Az ötletek között volt egészen furcsa is, mint például a Segway és a kínai Ninebot által kifejlesztett guruló fotel, és olyan is, ami szinte biztos, hogy néhány éven belül általánossá válik. Ilyen a szintén a Segway-Ninebot kooperációban megvalósult T60 roller, ami az önvezető technológia felhasználásával képes önmagát feltölteni és odagurulni hozzánk, ha a közelben van. Kicsit más megközelítést képvisel a Smarcircle elektromos bicikli, ami olyan kicsire hajtogatható össze, hogy akár egy hátizsákban is magunkkal vihetjük mindenhova.


A Segway standja a CES-en: középen az S-Pod, jobbra a T60

Smarcircle

Szintén a mikromobilitási szektrort igyekszik forradalmasítani az Ily-A (ejtsd: ájlié) találmánya, ami igényeinktől függően lehet roller, bicikli és bevásárlókocsi is, hiszen az Ily-A arra is képes, hogy automatikusan kövesse a tulajdonosát, így akár a nagybevásárlásban is hasznát vehetjük.

Hol menjen a roller?

Amíg Magyarországon (és a világ jó néhány országában, városában) továbbra is kérdés, hogy pontosan hol közlekedjenek ezek a járművek, Kalifornia nagyvárosaiban ez a kérdés már eldőlt: a rollerek helye az úton (vagy ahol van, ott a bicikliúton) van, és ez a megoldás ott tökéletesen működik is. Ehhez persze tartozik egy olyan közlekedési kultúra is, ami sokkal előzékenyebb a gyalogosokkal (és a rolleresekkel) szemben.

Amazon Alexa és Google Asszisztens mindenbe

A CES évek óta izgalmas hadszíntere a Google és az Amazon közötti összecsapásnak, akik ádáz küzdelmet folytatnak egymással a digitális személyi asszisztensek piacán. A két cég előnye megkérdőjelezhetetlen ezen a téren, olyannyira, hogy ha pusztán a kiállítás alapján próbálnánk tájékozódni, azt is gondolhatnánk, hogy rajtuk kívül más nem is foglalkozik személyi asszisztensek fejlesztésével. Hogy mennyire megkérdőjelezhetetlen a Google és az Amazon uralma ezen a téren, arra talán a legjobb példa, hogy még a Samsung is beengedte a legújabb 8K-s tévéibe a konkurenciát, holott nekik a Bixbyvel van saját személyi asszisztensük is.

A CES idén talán minden eddiginél jobban bővelkedett a különböző okosotthon-megoldásokban, amiknek legfontosabb közös nevezőjük, hogy kivétel nélkül integrálták beléjük a Google Asszisztenst, az Amazon Alexát, vagy - ami a leggyakoribb - mindkettőt. A hagyományos megoldások, mint a tévék, lámpák, termosztátok és hangszórók mellett az idei CES nem szűkölködött az extrém ötletekben sem, lehetett látni hangasszisztenssel ellátott ágyat, vízcsapot, kutyaetetőt, zuhanyfejet is, de az Amazonnak például a Lamborghinivel is sikerült leszerződnie, aminek a Huracan Evója szintén megkapta az Alexát. Az Android Police tételesen össze is szedte, hogy milyen eszközöket mutattak be a CES-en, ami Google Asszisztens vagy Amazon Alexa integrációval érkezik, nem rövid a lista.

Gondolatérzékelő eszközök

A 2020-as évek egyik fontos trendje lehet a gondolatérzékelő eszközök elterjedése, amit mi sem jelezhetne jobban, mint hogy a CES-en három ilyen eszközt is volt lehetősége kipróbálni a látogatóknak. A három készülékből nekünk a legígéretesebbnek a NextMind megoldása tűnt, ami tulajdonképpen egy a fej hátsó részére erősíthető EEG (elektroenkefalográf), ami az agy vizuális kérgéhez kapcsolódva érzékeli az idegsejtek elektromos aktivitását, majd ezt a gépi tanulás segítségével digitális utasításokká alakítja. A CES-en ezt azzal lehetett kipróbálni, hogy egymás mellett elhelyezett kockákra kellett nézni, és a mellettük elhelyezett lámpa aszerint változtatta a színét, hogy melyik kockára koncentráltunk. A francia cég a technológiát kifejezetten AR és VR játékok irányításához szánja, és a Nextmind képviselője szerint fél éven belül már a piacon is lesz a 400 dolláros sisak fejlesztői verziója.


Nextmind

Ennél jóval szélesebb felhasználási körben gondolkodik a BrainCo, akiknek a standjánál autóversenyezni is lehetett, kicsit arrébb pedig bionikus végtagokat irányítottak a fejpánt segítségével. A BrainCo eszköze szintén az agyhullámokat érzékeli, és ez alapján egy százas skálán értékeli, hogy mennyire vagyunk koncentrálták. A versenyautót például úgy lehetett működésre bírni, ha a koncentrációnkat 30-as szint felé sikerült tornázni, aminek hatására az autó elindult. Bár a BrainCo megoldása hosszútávon még a NextMindén is túlmutat, a személyes tapasztalataink szerint az eszközt jelenleg még igencsak körülményes használni, azt pedig nem tudtuk kipróbálni, hogy mennyire állja meg a helyét a cég állítása, miszerint a fejpánt segít a tanulásban. A harmadik eszköz a BrainUp fejpántja volt, ami állítólag az elalvásban segít, de ezt a CES-en értelemszerűen nem tudtuk letesztelni.


BrainCo

Az látszik, hogy a különböző gondolatérzékelő eszközök egyre hangsúlyosabban vannak jelen, viszont az is nyilvánvaló, hogy még nagyon hosszú fejlődési út áll előttük. A CES-en látott készülékek leginkább arra alkalmasak, hogy az agyhullámaink érzékelésével egy igen/nem (vagy ennél nem sokkal bonyolultabb) utasítást továbbítsanak digitálisan, az Elon Musk által ígért Neuralink, amivel ráköthetjük az agyunkat a mesterséges intelligenciára, pedig még mindig borzasztóan távoli dolognak tűnik.

Life companion robotok

A CES-en látható rengeteg roboton belül is egyre inkább külön kategóriát alkotnak az úgynevezett "life companion" robotok, amit csak azért nem fordítunk le "élettárs" robotnak, mert ez kicsit félrevezető lenne. A kategória egyébként sem alkot homogén csoportot, de nagyjából olyan robotokról van szó, amiknek az elsődleges céljuk, hogy ne érezzük magunkat egyedül, vagy valamilyen módon megkönnyítsék a hétköznapokat a számunkra.


Pibo robot

Groove X Lovot

A life companion robot nem annyira újdonság, hiszen például a Sony évtizedek óta fejleszti tökélyre az Aibo nevű robotkutyáját, aminek a legfőbb funkciója az, hogy aranyos, de a CES-en olyan nagy számban és változatos formában jöttek velünk szembe az ilyen gépek, hogy nem túlzás trendről beszélni. Ilyen volt például a Samsung Ballie-ja, ami tulajdonképpen egy labdába ágyazott személyi asszisztens, ami a mesterséges intelligencia segítségével felismeri a környezetét, és képes vezérelni az okosotthon-eszközöket. A Groove X Lovotja a cukiságával szerzett magának sok rajongót (habár tapasztalataink szerint a külvilág ingereire egyelőre sokkal inkább közömbös, mint az Aibo), míg a Pibo robot szintén egy két lábon járó személyi asszisztens, ami az időjárás és a napi teendőink bemondásán kívül elvileg arra is képes, hogy felismerje a hangulatunkat, és ha például szomorúak vagyunk, akkor táncolással próbáljon jobb kedvre deríteni.


Robocare Bomy I

Gatebox AI

De ebbe a kategóriába sorolható akár a Gatebox AI is, ami ugyan funkcióját tekintve tisztán digitális személyi asszisztens, de a hologramos megoldásnak köszönhetően sokkal emberszerűbb, mint akár az Apple Sirije, akár az Amazon Alexája. És ide sorolhatjuk a Robocare Bomy I robotját is, ami a demenciában szenvedőknek nyújt segítséget agytorna-gyakorlatokkal és emlékeztetőkkel.

Virtuális valóság és okosszemüvegek

Úgy mentünk a CES-re, hogy végre kiderül, mi lesz a két technológia jövője, de nem mondhatnánk, hogy sokkal okosabban távoztunk. Mozgolódás persze mindkét területen van, nyilvánvaló, hogy a VR nem halott, az AR pedig, ha kis lépésekkel is, de egyre közelebb kerül a végfelhasználókhoz, 2020 elején viszont még mindig nem körvonalazódik igazán, hogy mi lesz ennek a két technológiának a sorsa.

A legmeggyőzőbb dolog, amibe a CES-en belefutottunk, a Varjo virtuálisvalóság-szemüvege volt, ami - ahogy írtuk - nagyjából úgy viszonyul az eddig látott VR-sisakokhoz, mint Lamborghini az Opel Kadetthez. Ami viszont az egyik oldalról egészen fantasztikus, soha nem látott élmény, az a másik oldalról még mindig csak ugyanaz a VR-technológia, ami az Oculus Rift óta csiszolódik. A Varjo szemüvege pont olyan nagy és pont olyan körülményes használni, mint az eddigi VR-szemüvegeket, a következő generációs VR-nak pedig se híre, se hamva nem volt a 2020-as CES-en.

Amiben egyértelműen látszik a fejlődés, az sokkal inkább a VR-hoz kapcsolódó kiegészítők, mint például a fentebb említett gondolatérzékelő fejpánt, de a CES-en kipróbáltunk például olyan mellényt is, amivel a testünkön is érezhettük a virtuális valóságot és olyan kesztyűt, amivel a tűz melegét érezhettük a kezünkön. Ezek a kiegészítők egyrészt nagyon hasznosak, hiszen még valóságosabbá teszik a virtuális valóságot, másrészt viszont ugyanaz igaz rájuk, mint a mai sisakokra: a viselésük körülményes, ráadásul meglehetősen drága is, így inkább játéktermekben tudnánk elképzelni őket, mint egy átlagos ember nappalijában.


Bhaptics Tactsuit VR-mellény

Egészen más tapasztalataink vannak az okosszemüvegekkel kapcsolatban. A Google Glass projekt befagyasztása óta lassú fejlődés látható a területen, amit AR (azaz augmented reality, kiterjesztett valóság) oldalról olyan termékek képviselnek, mint az Epson Moverio vagy a Vuzix Blade, MR (azaz mixed reality) oldalról pedig a Microsoft Hololens és a Magic Leap. A két kategória között nagyon leegyszerűsítve annyi a különbség, hogy interakcióba léphetünk-e a megjelenített virtuális objektumokkal, emellett egy MR-sisakban garantáltan senki sem fog az utcára menni, míg a kiterjesztettvalóság-szemüvegekenél elvileg az lenne az elérendő cél, hogy a jövőben leváltsák a telefonunkat.

Ami a Google Glass-szerű AR-szemüvegeket illeti, ezen a téren határozottan látszik a mozgolódás, de sajnos a CES-en csak kétféle szemüvegbe futottunk bele: ami nem igazán győzött meg és amit nem lehetett kipróbálni. Előbbi kategóriába tartozik az Nreal, akik a Google hibájából tanulva azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy egy olyan szemüveget csináljanak, ami pont úgy néz ki, mint egy normál napszemüveg. Ez majdnem sikerült is nekik, de az Nreal Light kicsit azért furán áll az ember fején, és mivel a rövid demó alapján igazából annyit tud, mint az elmúlt évek okosszemüvegei, így minket egyelőre nem teljesen győztek meg róla, hogy ez lesz a jövő.


Nreal Light

Human Capable Norm Glasses

Sokkal ígéretesebbnek tűnt a Human Capable Norm Glasses szemüvege, ami nem kevesebbet ígért, mint egy teljes értékű oksotelefont egy teljesen hagyományosnak kinéző Wayfarer-szerű napszemüvegbe ágyazva. A CES innovációs díját is elnyerő szemüveggel lehet fotózni, kamerázni, zenét hallgatni, telefonálni és persze ennél is megvan az üvegre vetített kijelző, éppen ezért hatalmas csalódás volt, hogy a jelenleg talán legígéretesebb AR-szemüveget csak egy üvegbúra alatt lehetett megcsodálni, vagyis nem tudtuk kipróbálni, hogy valójában mire képes. Ugyanígy jártunk a Bosch Lightdrive-jával, ami a fejlesztő ígérete szerint bármilyen szemüveget képes okosszemüveggé alakítani, ám a CES-en ezt is csak egy üveg mögött lehetett nézegetni.

Ami az okosszemüvegekkel kapcsolatban talán a legnagyobb bizakodásra adhat okot, hogy a Samsung a mínusz egyedik napon váratlanul megvillantotta a saját MR-szemüvegét, amiről ugyan szinte semmit sem tudtunk meg, de meglehetősen kiforrott példánynak tűnt. A ránézésre inkább a Hololens-Magic Leap vonalon mozgó kiegészítő képes holografikus dolgokat megjeleníteni az ember előtt, amit a bemutatón egy virtuális fitnesztrénerrel demóztak. Bár a Samsung szemüvegét természetesen szintén nem volt lehetőségünk kipróbálni, de az biztos, hogy a cég megjelenése ezen a területen hatalmas lökést adhat az egész piacnak.


Orcam MyEye 2.0

Bár nem kiterjesztett valóság, de okosszemüveg kategóriában mindenképpen meg kell említeni még az Orcam MyEye 2.0-t. A vakoknak és látássérülteknek fejlesztett, szemüveg szárára erősíthető eszköz szintén gépi tanulással működik, és képes elmondani, hogy mit lát, az újabb generáció pedig már arra is képes, hogy navigálja a használóját, vagy hogy egy hosszabb szövegből csak azt a részt olvassa fel, ami minket érdekel.

Ha tetszett ez a cikk, kövess minket a Facebookon is!


Ezek is érdekelhetnek

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.