Az alulról szerveződő kezdeményezés mögött az egyetem Villamosmérnöki és Informatikai karának szakkollégiuma, a Simonyi Károly Szakkollégium áll. Lényegében egy alulról indult, öntevékeny diákszervezetről beszélünk, tehát a Konferenciát maguk a hallgatók szervezik a tanulás mellett, a szabadidejükben – így pedig különösen megsüvegelendő, hogy hová nőtte ki magát ez az egész. Két éve ugyanis már 900-an jelentkeztek be a helyszínen (a tavalyi konferencia az utolsó pillanatban elmaradt), sőt akadt középiskola is, ahonnan külön busszal érkeztek ide a diákok. A logisztika a résztvevők számára idén viszont biztosan nem lesz gond, hiszen az előadásokat online követheti bárki méghozzá ingyen, csak regisztrálni kell itt. Ráadásul az előadások a weboldalra is folyamatosan felkerülnek.

A Konferencia eredete a dinoszauruszok korába: a 2003-as évig nyúlik vissza. Ekkor jutott eszébe a frissen alapított szakkollégium vezetőinek, hogy érdemes lenne megmutatni a világnak, hogy a hallgatók mivel is foglalkoznak. Ebből nőtt tehát ki a Simonyi Konferencia, amit kezdetben még a Schönherz Kollégiumban rendeztek meg, majd innen került át idővel a BME I épületébe. Talán nem világos, de rendkívül nívós rendezvényről van szó, ahol az elmúlt években több jelentős előadást is meg lehetett hallgatni – a teljesség igénye nélkül: 2019-ben Ralph Hinsche (NVIDIA) az AI skálázásáról, Berki Lukács (Google) pedig a Bazel nevű szoftverfejlesztő eszközről mesélt, 2018-ban Dobos Levente (Facebook) a szerverskálázásról, míg Somlai-Fischer Ádám (Prezi) a Preziről tartott előadást, 2017-ben pedig Paul Verhoef (ESA) és Dr. Kartik Sheth (NASA) is előadott a konferencián. A Simonyi Konferencia tehát Magyarország legnagyobb kizárólag egyetemi hallgatók által rendezett éves szakmai eseménye.

A mostani, XVIII. alkalomra pedig sok korábbi szakkollégiumi tag immár előadóként tér vissza – vagyis pár éve még hallgatóként szervezték a Konferenciát, most viszont előadást tartanak a saját programozóiskolájukról vagy éppen a deep fake elleni védekezés fontosságáról. Ha pedig már itt tartunk: előadókból idén sem lesz hiány – többek közt a Vodafone, a Bosch és a Nokia szakmai vezetőit és kutatóit is hallgathatjuk. Ám akadnak még egyéb érdekes témák is: dr. Biczók Gergely, a CrySyS Lab munkatársa, az információbiztonság koronavírus járvány okozta változásait mutatja be, dr. Bacsárdi László aki a Műegyetem 2022-ben induló űrmérnökképzésének szakfelelőse, az űrkutatás új kihívásaiba vezeti be az érdeklődőket, Varnyú Dóra (jelenlegi Szakkolégiumi tag) pedig az egyik legmodernebb funkcionális orvosi képalkotó eljárásról, a pozitronemissziós tomográfiáról tart előadást. Az előadások részletes leírásai és a pontos program egyébként elérhető az esemény korábban már linkelt honlapján, ahol az ingyenes regisztrációra is lehetőség nyílik.

A XVIII. Simonyi Konferencia tehát április 14-én, online formában kerül megrendezésre a BME I épületéből közvetítve, és ingyenesen várják a jövő technológiái iránt érdeklődőket.

További cikkek a Rakétán:

Magyar kutatók hiteles előadása a koronavírus-vakcinákról Nemzetközileg elismert fiatal kutatók beszéltek közérthetően a védőoltások jelentőségéről, a COVID-vakcinákkal kapcsolatos fejlesztésekről és tapasztalatokról, valamint az oltásellenesség pszichoszociális tényezőiről az MTA online eseményén.

Miért nem vagyunk még startup nagyhatalom? Rengeteg szakképzett IT szakember, egyre több befektetői pénz, viszont nem vagyunk elég bátrak és az ökoszisztéma sem alakult még ki kellően - a Brain Bar konferencián hazai és nemzetközi szakértők mondták el, hogyan látják Magyarország helyzetét az egyre élesedő innovációs versenyben.

"A klímaváltozás nem pártfüggő, hanem mindannyiunk közös ügye" Az Ökopolisz Alapítvány "Szavak helyett valódi lépések" című nemzetközi klímakonferenciáján többek között arra keresték a választ, hogy Kelet-Közép-Európában mit tehetnének másképp a régiók zöld pártjai, hogy a társadalom ráeszméljen: a klímaválság kezelése mindannyiunk közös ügye.