Alig egy év telt el az új koronavírus-járvány kitörése óta, jelen információink szerint világszerte mostanra mégis több mint százmillió fertőzöttje és kétmillió áldozata van a betegségnek – Freund Tamás a konferenciát megnyitó beszédében egyebek mellett a járvány méretére és terjedésének gyorsaságára is kitért. Hangsúlyozta, hogy a járványtól csak a tudomány eszközeivel, valamint az eddigi eredményekre épülő új módszerekkel szabadulhatunk meg, méghozzá a különböző, érintett szakterületek képviselőinek szoros együttműködésével. Ám nagyrészt a kutatók felelőssége az is, hogy eredményeiket és a felfedezések hátterében meghúzódó bonyolult tudományos összefüggéseket érthetően elmagyarázzák a társadalom laikus tagjainak. A Fiatal Kutatók Akadémiája által szervezett február harmadikai rendezvény éppen ezt a célt szolgálta.

Egy független bizottság szerint sem Kína, sem a WHO nem cselekedett elég gyorsan és határozottan a járvány kitörésekor Kínát és a WHO-t is kritizálta egy svájci független bizottság amiatt, ahogy a Covid19 járványt kezelték még 2019 végén-2020 elején. Az utóbbi szervezettnél szerintük változásra lenne szükség.

Paradoxon, de sokan talán éppen azért bizonytalanok az oltások szükségességét illetően, mert a védőoltásoknak köszönhetően kevéssé érzékelik, mekkora veszélyt jelentettek és jelenthetnének az olyan világjárványok, amelyek évszázadokon keresztül tizedelték az emberiséget. Müller Viktor biológus, az ELTE Biológiai Intézet kutatója „emlékeztetőül” a védőoltások történetét és napjainkig tartó hatását mutatta be nyitóelőadásában.

Kemenesi Gábor virológustól, a Pécsi Tudományegyetem kutatójától megtudhattuk, mit várhatunk a COVID-19 ellen kifejlesztett, már elérhető és még fejlesztés alatt álló vakcináktól. Arra is kitért, hogy

mit okoznak a vírusmutációk a vakcinák tekintetében, és egyáltalán mire számítsunk a járvány elleni legfőbb fegyverünktől.

Az előadások közötti kerekasztal-beszélgetésen Csuka Dorottya, a Semmelweis Egyetem kutatója a PCR-diagnosztikával kapcsolatos személyes tapasztalatait osztotta meg, Toldi Gergely, a Birmingham Women’s Hospital újszülöttgyógyásza pedig bemutatta az oltásokkal kapcsolatban általában bizonytalan vagy elutasító szülők különböző csoportjait, és hangsúlyozta az orvos szerepét hiteles tájékoztatásukban és meggyőzésükben. Pardi Norbert biokémikus, a Pennsylvaniai Egyetemen kutatója, Karikó Katalin közvetlen munkatársa bemutatta a módosított-mRNS-alapú vakcinák kifejlesztésében szerepet játszó legfontosabb felfedezéseket és a vakcinák működési elvét. Részletesen ismertette az ilyen oltóanyagok előnyös tulajdonságait, majd kitért a velük kapcsolatos jövőbeni kihívásokra. Kalmár Éva, a Delfti Műszaki Egyetem kutatója számba vette, milyen külső tényezők befolyásolják, hogy kit tekintünk megbízható információforrásnak, és hogyan ismerjük fel, ha egyesek visszaélnek azzal, hogy megbízunk bennük. Emellett arról is beszélt, mekkora jelentősége lehet a csoportnyomásnak a koronavírus-járvány elbagatellizálásában, illetve az oltásellenességben. Bár a felvétel hossza több mint két órát felölel, érdemes rászánni az időt és végignézni, hiszen általa rengeteg hasznos, a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos információhoz juthatunk.

További cikkek a témában:

Nem egyértelmű, hogy mennyire terjed a koronavírus a felületeken Mennyire érdemes fertőtleníteni? A kutatás eredményeit, ami először kimutatta, hogy a SARS-CoV-2 akár egy hétig is életképes marad különböző felületeken, azóta már megkérdőjelezték, de még mindig nincs egyértelmű válasz.

Magyar kutatók óvintézkedéseivel elkerülhető, hogy a koronavírus-fertőzés igazán súlyossá váljon A betegség azoknál lesz igazán súlyos, akik esetében a vírus a tüdőbe kerül, a kérdés, hogy ez miként előzhető meg.

Újabb, a koronavírus fertőzés kimenetelét előrejelző kalkulátor, ezúttal Dániából A bécsi MedUni Wien orvosi egyetem koronavírus okozta betegség kimenetelét megjósoló matematikai modelljét már bemutattuk, és most egy újabb ilyen algoritmust készített a koppenhágai Egyetem számítástechnikai tanszéke.

(Forrás: MTA/ELTE TTK, Fotó: Pixabay)