A csernobili reaktorból származó gombák megmenthetik az űrhajósokat a radioaktív sugárzástól
2020 / 08 / 03 / Perei Dóra
A csernobili reaktorból származó gombák megmenthetik az űrhajósokat a radioaktív sugárzástól
Laikusként azt gondolnánk, hogy a Marsra csupán eljutni nehéz, azután megy minden, mint a karikacsapás. Nos, a helyzet némileg árnyaltabb, az asztronauták szervezetére ugyanis a Naprendszeren kívülről érkező galaktikus kozmikus sugárzás (GCR) jelenti a legnagyobb veszélyt az bolygóközi térben.

"Az oda- és a visszaút egy éves időtartama alatt elszenvedett sugárterhelés hatvan százaléka annak, amit egy ember károsodás nélkül egész élete során kibír” – olvasható az Európai Űrügynökség (ESA) 2018-as közleményében. Noha ez leginkább egy sci-fi film forgatókönyvébe illik, úgy tűnik a csernobili atomerőmű közelében megtermő, sugárzást elnyelő gombák jelenthetik a megoldást a problémára.

A Nemzetközi Űrállomáson tesztelték

A rendkívüli kísérletet a John Hopkins és a Stanford kutatói végezték, eredményeiket pedig azután publikálták, hogy a gombát letesztelték a Nemzetközi Űrállomáson, és kiderült, hogy az bizonyos szinten felfogta a sugárzást. A Cryptococcus neoformans gomba blokkolta, és elnyelte a kozmikus sugarak két százalékát az ISS fedélzetén. Bár ez kevés az űrhajósok védelméhez, de hozzá kell tennünk, hogy a gombaréteg vastagsága csupán két milliméter volt. A gombák eredetileg az elhagyott csernobili nukleáris reaktor falán nőttek, és még öt évvel a katasztrófa után is nagy dózisban kapták a sugárzást. Nils Averesch, a Stanford kutatója és a tanulmány társszerzője így nyilatkozott a New Scientist szaklapnak:

"A gomba nagyszerűségét az adja, hogy kezdésnek mindössze néhány gramm is elég belőle, hiszen magától szaporodik. Így ha mondjuk egy erősebb sugárdózis károsítja a gombapajzsot, néhány nap alatt újabb egyedek nőnek a helyére."

Kasthuri Venkateswaran, a NASA kutatója, aki a Cryptococcus neoformans gombákkal végzett kísérleteket vezette, kijelentette, hogy az élőlények egyfajta „napvédő szerként” felhasználhatók a veszélyes sugarak elleni küzdelemben, miután kinyerik sugárzást elnyelő erejét, amit aztán gyógyszerek formájában felhasználnak. Ezáltal lehetővé teszik többek között a pilóták és az atomerőmű-mérnökök számára a biztonságosabb munkavégzést, plusz a kivont anyagot akár az űrruhákba is beleszőhetik.

A tanulmány talán leglenyűgözőbb része mégis az, hogy már egy huszonegy centiméter vastagságú gombaréteg is "nagymértékben meggyengítheti a Mars felszínén lévő sugárzási környezet éves dózis egyenértékét".

A Mars meghódításának gondolata tehát egyre megvalósíthatóbbnak tűnik, vagyis a közeljövőben alighanem számíthatunk további kísérletekre.

Tényleg brutális a sugárzás

A 2016-ban az ESA és az orosz Roszkozmosz közös programjában útjára indított Trace Gas Orbiter fedélzetén elhelyezett Liulin-MO sugárzásmérő berendezés adatainak kiértékelését végző Jordanka Szemkova bolgár asztrobiológus szerint

a bolygóközi térben az egységnyi idő alatti sugárdózis több százszor nagyobb, mint akár a Földön vagy a Nemzetközi Űrállomáson.

A Föld mágneses erőtere (ahogy az már a NASA ikerkutatásából kiderült), a közeli űrben tartózkodóknak is védelmet nyújt, a felszínen pedig az atmoszféra tovább erősíti a magnetoszféra sugárzáscsökkentő hatását. A védelem azonban a bolygóközi térre nem vonatkozik, a nagy energiájú töltött részecskékből és gammasugarakból összeálló kozmikus sugárzással szembeni pajzsot pedig még nem sikerült megalkotni. Egyes kutatók szerint így viszont a Marsra készülő vagy onnan visszatérő űrhajósok tizenötször nagyobb sugárterhelésnek lennének kitéve, mint a nukleáris erőművek legrizikósabb helyein dolgozók. A kozmikus sugárzás ráadásul nem csupán a daganatos megbetegedések kockázatát növeli: a NASA kutatói 2017-es tanulmányukban az alvásproblémákat, a szem-kéz koordináció zavarait, a szív- és érrendszerei elváltozásokat, valamint a szürkehályogot is a lehetséges mellékhatások közé sorolták. Az asztrobiológusok szerint a kitettség a Marsra érve sem szűnik meg, bár a mérési adatok alapján a sugárterhelés mértéke a felére azért lecsökken.

(Fotó: Wikimedia, Pixabay)

 


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.