A SpaceX nyáron a sikeres Demo-2 misszióval bemutatta, hogy egy magánvállalat képes kifejleszteni olyan űrhajót, amely asztronautákat juttat a Nemzetközi Űrállomásra, és hoz is vissza onnan. Ráadásul a Crew Dragon kapszulát szállító Falcon 9 rakéta többször is felhasználható, és ezáltal a költségek is alacsonyabbak. A most tervezett út viszont már nem próbaműsor lett volna, hanem maga a főszám. A SpaceX a tervek a 64-es Expedíció tagjait szállította volna az ISS-re. A 63-as Expedíciót váltó asztronauták érkezése amúgy két részletben történt volna: először október 14-én egy Szojuz MS-17 űrhajóval érkezik három űrhajós, a többieket pedig október 31-én szállította volna a SpaceX Crew Dragon űrhajója. A feltételes mód használata a SpaceX esetén nem véletlen: a NASA közleménye szerint erre már egész biztos nem fog a kijelölt időpontban sor kerülni.

Az új időpont a SpaceX Crew-1 missziójának a végrehajtására átcsúszott a november eleje-közepe környéki sávba. A csúszás oka a Falcon 9 rakéta „rendetlenkedése”, ami azt jelenteni, hogy az első rakétafokozat hajtóműveiben a gázgenerátorok nem megfelelően működtek. A problémát egyébként egy, nem a NASA megbízásából történt kilövésnél figyelték meg, ám az űrhivatal és a SpaceX megállapodása szerint a NASA teljes betekintést nyer a kilövések és a tesztelések adataiba. Az űrhivatal közleménye szerint most épp a hiba okát keresik. Egyébként nem a Crew-1 küldetés az egyetlen, amely a NASA és a SpaceX összefogásával valósul majd meg a közeli jövőben. Legközelebb, november 10-én a SpaceX szintén egy Falcon 9 segítségével juttatná fel a Sentinel-6 Michael Freilich óceánfigyelő műholdat. A mostani csúszás azonban nem érinti sem ezt, sem az idei évre tervezett későbbi Falcon 9 startokat.

A Resilience nevű Crew Dragon űrhajó a Crew-1 küldetés tagjait (három amerikai és egy japán űrhajós) jutattja majd fel az ISS-re, ahol csatlakoznak a 64-es Expedíció tagjaihoz, akiket tehát majd egy Szojuz MS-17 szállít az állomásra -- jelen állás szerint változatlanul -- jövő héten. Az ott tartózkodásuk alatt egyébként több automata vezérlésű, legénység nélküli űrhajó is dokkol majd az állomáson: egyrészt a következő generációs, szállítási feladatokra készített SpaceX-féle Dragon, másrészt a Boeing CST-100 Starliner egy repülési teszt során.