A Lausanne-i Egyetem tudósai jöttek rá, hogy a patakok és folyók (a folyó vizek) éjszakánként átlagosan 27 százalékkal több szén-dioxidot adnak le a légkörnek, mint nappal. Az eredmények természetesen a globális szén-körforgás számításaira is komoly hatással lesznek, mivel eddig mindenki a nappali kibocsátási értékekkel számolt.
Azért számolt mindenki a nappali értékekkel, mert minden eddigi mérést is nappal végeztek el. Így a mért értékekkel végzett számítások hamis eredményeket adtak arra nézve, hogy a folyóvizek milyen mértékben vesznek részt a globális szén-körforgásban. A hibára a Lausanne-i Műszaki Egyetem (ETH Lausanne) folyami ökoszisztémákat kutató laborjának (SBER) szakértő csapata jött rá.
A tudósok ráadásul jellemzően reggel 8 és 16 óra között, kézzel vettek vízmintákat a folyókból. Amikor összevetették az eddigi eredményeket az automatizált szenzorok által folyamatosan gyűjtött adatokkal, kiderült, hogy a szén-dioxid-kibocsátás ennek az időszaknak csak a 10 százalékában érte el a csúcsértékét.
A folyóvizek kibocsátását sokáig lebecsülték, pedig azok nagy mennyiségben tartalmaznak olyan szárazföldi szerves szenet, mely lebomlik bennük szén-dioxidot is termelve. A folyóvíz hálózatok összetettek és keresztül-kasul behálózzák a kontinenseket, megnehezítve a légkörbe jutó szén-dioxidra vonatkozó becsléseket.
A globális szénciklus avagy körforgás az a biogeokémiai ciklus, melynek során a szén kicserélődik a földi bioszféra, a talajtakaró, a kőzettakaró, a vízkészlet és a légkör között. A szén a biológiai vegyületek fő alkotóeleme, valamint számos ásványi anyag, például a mészkő fő alkotóeleme. A nitrogén és a víz körforgása mellett a szén körforgása olyan eseménysorból áll, melynek elemei kulcsfontosságúak ahhoz, hogy a Föld képes legyen fenntartani az életet.
Globális szénciklus
Az kutatás szerint éjszakai növekedés okai közül "A legfontosabb a fotoszintézissel van összefüggésben. A folyókban és patakokban termelődő szén-dioxid nagy részét napközben elnyeli a fotoszintézis, ezáltal csökken a légkörbe kerülő rész" - írta Lluis Gomez-Genert, a SBER kutatója. Az ETH Lausanne kutatása során a trópusi erdőkben és az Északi-sarki tundrán is végeztek méréseket, számos különféle folyóban és patakban. A kutatást összefoglaló tanulmány a Nature Geosciences-ben jelent meg.
(Forrás: EPFL, Wikipédia Kép: Unsplash)