Éjszakai kibocsátás

A Lausanne-i Egyetem tudósai jöttek rá, hogy a patakok és folyók (a folyó vizek) éjszakánként átlagosan 27 százalékkal több szén-dioxidot adnak le a légkörnek, mint nappal. Az eredmények természetesen a globális szén-körforgás számításaira is komoly hatással lesznek, mivel eddig mindenki a nappali kibocsátási értékekkel számolt.

Azért számolt mindenki a nappali értékekkel, mert minden eddigi mérést is nappal végeztek el. Így a mért értékekkel végzett számítások hamis eredményeket adtak arra nézve, hogy a folyóvizek milyen mértékben vesznek részt a globális szén-körforgásban. A hibára a Lausanne-i Műszaki Egyetem (ETH Lausanne) folyami ökoszisztémákat kutató laborjának (SBER) szakértő csapata jött rá. 

Ki későn mer, CO2-t lel

A tudósok ráadásul jellemzően reggel 8 és 16 óra között, kézzel vettek vízmintákat a folyókból. Amikor összevetették az eddigi eredményeket az automatizált szenzorok által folyamatosan gyűjtött adatokkal, kiderült, hogy a szén-dioxid-kibocsátás ennek az időszaknak csak a 10 százalékában érte el a csúcsértékét.

A folyóvizek kibocsátását sokáig lebecsülték, pedig azok nagy mennyiségben tartalmaznak olyan szárazföldi szerves szenet, mely lebomlik bennük szén-dioxidot is termelve. A folyóvíz hálózatok összetettek és keresztül-kasul behálózzák a kontinenseket, megnehezítve a légkörbe jutó szén-dioxidra vonatkozó becsléseket.

Az kutatás szerint éjszakai növekedés okai közül "A legfontosabb a fotoszintézissel van összefüggésben. A folyókban és patakokban termelődő szén-dioxid nagy részét napközben elnyeli a fotoszintézis, ezáltal csökken a légkörbe kerülő rész" - írta Lluis Gomez-Genert, a SBER kutatója. Az ETH Lausanne kutatása során a trópusi erdőkben és az Északi-sarki tundrán is végeztek méréseket, számos különféle folyóban és patakban. A kutatást összefoglaló tanulmány a Nature Geosciences-ben jelent meg.

(Forrás: EPFL, Wikipédia Kép: Unsplash)

Ez is érdekelhet:

Egy gyűrű mind felett, ha komolyan zéró karbon emissziót akarunk 2050-re Jószerével az egész világ arra esküdözik, hogy 2050-re elérik a nettó nulla széndioxid kibocsátást, az éghajlatváltozás visszaszorítása érdekében, de vajon valóban eljuthatnak idáig a meglévő technológiákkal? A Forbes összeállítása egyetlen meghatározó választ talált a kérdésre.

Aktivált termőfölddel a magas CO2 szint ellen A fejlett és a hagyományos technológiák érdekes vegyítéséből született egy olyan új megoldás, amivel egyéb káros hatásoktól mentesen lehet megkötni a légkört szennyező szén-dioxidot. A módszernek komoly támogatói és ellenzői is akadnak.

Ez a membrán átalakítja a CO2-t metanol üzemanyaggá A Rensselaer Politechnikai Intézet vegyészmérnökei kifejlesztettek egy rendkívül hatékony membránt, mellyel a szén-dioxid (CO2) metanollá alakítható.