A Ford Környezeti Tesztközpontját, vagyis az Időjárás Gyárat (Weather Factory) 2018-ban nyitották meg Kölnben: ezen a focipályányi területen egymás szomszédságában szimulálják a világ olyan extrém időjárási körülményeit, amelyek a járművek működése elé akadályt gördíthetnek, legyen az a szaharai forró levegő, vagy a Mount Everest 5200 méter magasan fekvő északi alaptáborának fagyos környezete. Az épület szívében három hatalmas szélcsatornában, 1,2 megawattos turbinák segítségével tehetik próbára az autókat, nem csak szeles, hanem akár havas vagy esős időben is, míg a teremben, amelyben hóval borítják be a járműveket, azt vizsgálják, hogy mennyi rájuk nehezedő súlyt bírnak el az ablaktörlők, vagy milyen hatással van a fagy az ajtók működésére.

Európa legmagasabb 'hegycsúcsa' is itt található, persze csak átvitt értelemben, mivel a magassági körülményeket szimuláló részlegben 5200 méter magasan uralkodó időjárási feltételeket teremtenek néhány perc alatt, ez nagyjából a Mount Everest északi alaptábora környékének fagyos és ritka levegőjét jelenti. A Ford, mint minden más gyártó, természetesen nem csak az Időjárás Gyárban, hanem valódi utakon is bejáratja a modelleket, valamint elit csapata, a Ford Performance vezetői a tesztpályákon a legjobb és leggyorsabb autókat is kipróbálják. Az autonóm járműveket többek között a Michigan Egyetem Mcity nevű 'álvárosában' is tesztelik, de a Környezeti Tesztközpontban a mérnökök azt is vizsgálhatják, hogy az autók hogyan állják meg a helyüket a leginkább nehezített, legextrémebb körülmények között.

Azonban a Ford elmondása szerint ezek a gyárban teremtett szélsőséges időjárási állapotok olyan realisztikusak, hogy megterhelhetik még a tapasztalt sofőrök szervezetét is, ezért új megoldáshoz folyamodtak: két robot veszi át a humán munkaerő feladatait a tesztelések során.

Shelby és Miles (a nevek ismerősen csenghetnek az autóversenyzés világát többé-kevésbé ismerők számára), nem kapott a törésteszteken használt próbababákhoz hasonló emberi külsőt, a kialakításukat a feladathoz adaptálták, vagyis tudják kezelni a pedálokat, a motort és sebességet is váltanak. A robotok mínusz 40 Celsius-foktól 80 fokig működőképesek és, az emberekkel ellentétben, nem viseli meg őket a magasság sem, mikor a hegyekben uralkodó körülményeket szimulálják a tesztek során.

Shelby a legendás autóversenyzőről és mérnökről, Caroll Shelbyről kapta a nevét, míg Miles nevének ihletője a brit Ken Miles, az 1966-os Daytona 24 órás futam győztese, aki éppen egy Ford prototípus tesztelése közben vesztette életét szintén 1966-ban. Mindketten részt vettek a GT40 fejlesztésében, amelynek történetét a Ford vs Ferrari (Az aszfalt királyai) című film is felelevenítette néhány éve.

A Ford, miután az előző század elején a futószalagok bevezetésével megreformálta és meggyorsította a járművek összeszerelésének folyamatát, az elmúlt évtizedekben is folytatta a hagyományokat és egyre nagyobb mértékben támaszkodik a robotizált megoldásokra, melyek immár az emberi munkaerőt helyettesítik. A raktárakban dolgozó anyagmozgatásra alkalmas ipari robotok (Mobile Industrial Robot, MiR) egy példánya is naponta negyven órányi emberi munkát tud kiváltani, a Symbio Robotics mesterséges intelligencia rendszere pedig 15 perccel gyorsítja meg az összeállítás munkáját a cég telepein.

(Fotó: Ford)

További cikkek a témában:

A Ford autók alkatrészei a jövőben kávéból készülhetnek A cég, úgy tűnik, hű marad alapítója, Henry Ford emlékéhez, aki nem csak a mezőgazdasági melléktermékekből álló anyagok használatát támogatta az autógyártás során, hanem időnként még szójaöltönyt is húzott. Ami állítólag nagyon szúrós volt.
A Ford 2030 után már csak elektromos autót fog árulni Európában Még kilenc évig vehetünk benzines vagy dízel, vagy akár plug-in hibrid Fordot.
Mi a közös Henry Ford-ban, a kenderben, a szójababban és a Ford Motor világhírű kampányában? 1942. januárjában Henry Ford elsőként vetette fel, hogy autóikban bio-alapanyagokat használjanak, ám a megvalósításig hosszú út vezetett.