Természetesen az új anyag nem a drága kávészemekből, még csak nem is a megmaradt zaccból, hanem a kávébabot körülvevő vékony hártyából készül majd, mely a pörkölés során magától lehámlik és nincs sok haszna, azonkívül, hogy eltömítheti a kávégépek szűrőit és évente több tonnányi plusz hulladék keletkezik belőle. Egy részét felhasználják ugyan grill brikettek készítéséhez, de még mindig jelentős mennyiség megy veszendőbe. Azonban a 21. század nagy változást hoz, illetve hozhat a jövőben, az alapanyagokhoz való hozzáállásunk tekintetében.

A növekvő fogyasztás és a keletkező szemét mennyisége elgondolkodtatja a cégeket, hogy milyen alternatív megoldásokkal lehetne kiváltani a mostanra már szinte ördögi színben feltűnő műanyagot.

A nagyvállalatok különösen érdekeltek lehetnek az átállásban, egyrészt a marketing szempontok miatt, másrészt a piac előtt járni egy lépéssel és a jövő technikáiba fektetni mindig megéri, ők pedig rendelkeznek elég tőkével. Az alternatív pedig sokszor a hagyományos és a high-tech kombinációját jelenti. Növényi anyagokból készíteni tárgyakat nem éppen újdonság, de ezt összehozni a laboratóriumi kísérletekkel, 3D nyomtatással vagy biomérnöki megoldássokkal, már igazán modern feelinget adhat a régi ötletekhez. Így lehet, hogy ma már kaktuszbőrből, kókuszrostból, ananászból, nyomtatott bőrből és ezernyi más környezetbarát megoldásból választhatunk. A probléma ezekkel az invenciókkal, hogy gyakran nem is annyira környezetkímélő az előállításuk, mint azt szeretnénk hinni, sőt, akár még a dzsungelek kiirtásához is hozzájárulhatnak és a széndioxid kibocsátás mértékét is növelhetik.

A kávépelyvával azonban nem ez a helyzet. Kávét majdnem mindenki iszik, a pelyva mindenképpen termelődik, így a felesleg felhasználása kézenfekvő és nem mellesleg olcsó megoldás. A Ford már eddig is érdeklődött a biohibrid anyagok iránt, 2007-től kezdve szója-hibrid szivacsot használnak az autóülések kibéleléséhez. Ennek különösen az amerikai szójabab lobbi örül, a mostani kávéalapú kezdeményezést pedig a McDonald's-cal karöltve valósítják majd meg.

A McDonald's-nak egyébként is szívügye a környezetvédelem, és ne legyünk szkeptikusak, még ha az étteremláncok nem is számítanak éppen a fenntartható fejlődés élharcosainak, a McDonald's ígérete, miszerint 2025-re teljesen áttérnek (legalábbis az Egyesült Államokban) a környezetbarát, reciklikált, vagy legalábbis felelős forrásból származó csomagolóanyagokra, talán nem csak marketingfogás.

Nemrégiben jelentették be, hogy a vártnál egy évvel előbb sikerült megvalósítaniuk a kitűzött célt és mostantól csak fenntartható forrásokból szerzik be a kávéjuk alapanyagát (az Egyesült Államokban).

A kávéhibrid, igaz ugyan, hogy csak műanyaggal kombinálva működik, de a teljesen petróleum alapú plasztiknál sokkal jobb paraméterekkel rendelkezik. Miután magas hőmérsékleten, alacsony oxigéntartalmú környezetben elkészítik a pelletet, a formázható alapanyagból a hagyományosnál akár 20%-kal könnyebb, kevésbé energiaigényes módon előállítható matériát hoznak létre.

Elsősorban olyan, nem vitális struktúrákhoz használják fel, mint a fényszórók burkolata, vagy bizonyos motor alkatrészek. A kávéplasztik nem csak jól bírja a magas hőmérsékletet, de, mivel kevesebbet is nyom, csökkentheti a járművek fogyasztását is.

Arról nem szóltak a hírek, hogy versenyautóknál is alkalmazzák e az újdonságot, de a könnyebb szerkezetnek ott még nagyobb szerepe lehet.

Az újfajta alapanyagokat persze mindig teszteknek kell alávetni, sokszor kiderül, hogy egy jó ötlet a valóságban gyenge minőséget takar, de a jelek szerint a kávéműanyag hosszú távon is alkalmazható megoldás. Egyelőre csak a Ford tulajok találkozhatnak vele, mivel a gyártó a múltban nem igazán volt a közösségi megosztás, az: ami az enyém, az a tiéd híve, a szójabélést is csak saját autóikban használták, bár meglehet, hogy más cégek egyszerűen nem érdeklődtek a technológia iránt. Mindenesetre az innovatív, sőt vizionárius Henry Ford, akin az 1920-as évektől kezdve egy kicsit eluralkodott a szójafanatizmus és

a növény minden lehetséges változatával, a szójarostból készített műanyagoktól kezdve, a szójaolaj alapú benzinen át, a szójafestékig minden elképzelhető autógyártási anyagot növényi alapúra igyekezett váltani,

miközben az 1934-es chicagói Világkiállításon tizennégy fogásos szójamenüvel okozott rémületet a meghívott újságírók körében, valamint ő volt a büszke tulajdonosa a világ első szójaöltönyének, szóval ez a Henry Ford egész biztos, hogy örülne a cég újításának.

(Forrás: Popular Mechanics, Fotó: Wikimedia Commons, Getty, Pexels)