A fenti megállapítás nem a sajátunk, hanem az Everingről író Tokyo Weekender című laptól származik – a cikk leírja a fent bevezetett paradoxont, hogy bár a külvilág szemében Japán egyenlő a csúcstechnológiával, bizonyos szokásokat az emberek nehezen engednek el, és ilyen a készpénzes fizetés. Mindez azonban nem csak változik, hanem ezt a folyamatot természetesen a világjárvány is katalizálta – nem csoda hát, ha egy-egy szemfüles vállalat meglátja a lehetőséget.
Amennyiben pedig meg kellene fogalmazni, hogy az Evering miben különbözik a többi okosgyűrűtől, az nem is annyira a dizájn, a felhasznált anyag vagy a technológia, hanem hogy erre egy nagyobb vállalat fogad, mint reformtermékre, amely beépülhet a készpénzhez történő hozzáállás megváltozásába Japánban. Okosgyűrűk egyébként számtalan célt szolgálhatnak, és nem mind fizetésre való, például ezen a listán az első helyen végzett terméket is az alvás monitorozására fejlesztették ki (illetve léteznek még meglepőbb fejlesztések is, lásd a lenti cikkünkben), de a felsorolásban akadnak amolyan ujjunkra húzható bankkártyaként funkcionáló eszközök is.
Az Evering annyira nem is lógna ki ebből a felsorolásból, hiszen a cirkónia kristályból készült, vízálló és töltést sem igénylő termék lényegében azt teszi lehetővé, mint a többi, fizetésre is szolgáló okosgyűrű – magyarán egy mobiltelefonos applikáció segítségével egy vagy akár több bankkártyát is rendelhetünk hozzá, és onnantól kezdve egy egyszerű kézmozdulattal fizethetünk. Természetesen amilyen kényelmesnek hangzik ez a megoldás, annyira kockázatos is, hiszen felmerülhet, hogy egy gyűrűt az ember könnyebben elhagy, mint egy műanyagkártyát a pénztárcájából (mondjuk talán többünkre is igaz, hogy ezek egyikét sem sikerült elveszíteni hosszú évek óta) – ezekkel a félelmekkel a fejlesztők két módon számolnak le: egyrészt egyszerre csak legfeljebb körülbelül 80 000 forintnyi összeget fizethetünk ki. Vagyis akad egy limit minden egyes tranzakcióra. Másrészt ha elvesztenénk az ékszert, vagy esetleg ellopnák azt, akkor könnyen és gyorsan letilthatjuk a gyűrűt, amit aztán ugyanilyen könnyedén újra is indíthatunk (ha közben megtalálnánk a komód alatt). Mindehhez nemzetközi sztenderdeknek megfelelő azonosítási technológia társul, így a tranzakcióink is biztonságban vannak.
Mint a fentiekből talán leszűrhető, az Evering célja a mindennapi, kisebb tranzakciók érintésmentes kiváltása – magyarán egy Teslát nem ennek a segítségével fogunk megvásárolni, de egy ebédet, parkolóhelyet simán fizethetünk vele még Japánban is. Mint arról a Bloomberg beszámol, az Everinget az országban forgalmazó MTG Co. egy egészségügyi- és szépségipari vállalat, melynek a gyűrűvel további céljai is akadnak, amelyek különböző módokon, de mind betagolódhatnak a járvány alatt népszerűvé vált érintésmentes megoldások közé. A gyűrű idővel ugyanis kulcsként is funkcionálna, amivel a lakásunkat zárjuk, sőt idővel akár a tömegközlekedési eszközökön használhatnánk menetjegyként is. Pontosabban egyelőre csak Japánban használhatnák.
Mivel pedig az Evering megoldásai így rímelnek a japán kormány törekvéseire, mellyel egyre inkább visszaszorítanák a készpénzhasználatot, valamint a Covid utáni világban is lehet szerepe, a vállalat elnöke legalább 100 milliárd jenes piaci kapitalizációról beszél a termék kapcsán, miközben az MTG jelenlegi értéke ezen összegnek kicsit több mint a fele: 60,4 milliárd jen. Magyarán látható, hogy a jövőt Japánban az érintésmentes technológiában látják, és ennek éppen az okosgyűrű lehet a „kulcseszköze” a cég szerint. A vállat vezetője egyébként ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy bár ez egy kockázatos befektetés, szerinte jelenleg ebben az üzletben akad a legnagyobb potenciál.
Kérdés tehát, hogy az Evering, illetve úgy általában az okosgyűrű képes lesz-e kitörni a kickstarteres „jópofaságok” szűk ketrecéből és egy, széles körben elterjedt eszközzé válni, valahogy úgy, mint a hitelkártya. A gyűrűből egyébként 3000 példányt lehetett előrendelni 52 000 forint körüli áron, és ez a kezdőkészlet mostanra elfogyott.
(Kép: evering.jp)