"Az álomkeltő reklám nem egy szórakoztató trükk, hanem egy ingoványos talaj, amelynek valódi következményei vannak" - szól a levél, aminek szerzői azt is leszögezik, hogy az álmaink nem válhatnak a céges hirdetők játszóterévé. Márpedig a levél aláírói szerint erre egészen jó esély mutatkozik: Adam Haar, a szöveg egyik társszerzője arról számolt be, hogy az elmúlt két évben a Microsoft mellett két légitársaság is megkereste azzal kapcsolatban, hogy segítsen nekik "álomkeltő" projektekben, a levél emellett a Burger Kinget és a Coors és Miller söröket gyártó Molson Coorst is említi, mint olyan cégeket, amelyek kísérleteznek az álmok kereskedelmi célú befolyásolásával.

Utóbbi cég a februárban megrendezett Super Bowl alatt egy reklámot is közzétett, amely éppen egy ilyen kísérletről szólt: a Molson Coors 18 jelentkezőt (köztük 12 fizetett színészt) kért meg, hogy elalvás előtt nézzenek meg egy reklámot, amelyben vízesések és hegyvidéki tájak mellett az italaik is megjelennek, a résztvevők közül pedig öten is arról számoltak be, hogy az álmaikban megjelentek a Molson Coors termékei. A hirdetés elkészítésében Deirdre Barrett, a Harvard álomkutatója nyújtott szakmai segítséget, aki a Science-nek úgy nyilatkozott, hogy szerinte az ilyen hirdetési stratégiák nem túl költséghatékonyak a hagyományos reklámokhoz képest, és keveset tudunk arról, hogy kiváltanak-e bármilyen hatást.

A Molson Coors kísérletében részt vevő emberek még teljesen tudatosan vállalták a részvételt, de a nyílt levél szerzői szerint félő, hogy ez a jövőben megváltozhat. "Nem nehéz elképzelni egy olyan világot, amelyben az okoshangszórók - amelyek ma már 40 millió amerikai hálószobájában találhatók meg - a passzív, tudattalan éjszakai reklámozás eszközeivé válnak, az engedélyünkkel vagy anélkül" - írják.

A lap által megkérdezett Dennis Hirsch, az Ohio Állami Egyetem jogtudományi professzora szerint ugyanakkor a helyzet nem ennyire drámai. Bár azt elismeri, hogy érdemes idejében felkészülni minden eshetőségre, szerinte a jelenlegi törvények elégséges védelmet nyújtanak, hiszen a U.S. Federal Trade Commission Act félrevezető reklámokat tiltó passzusa az álomreklámokra is vonatkozik. A tudatosan nem észlelhető reklámokról egyébként a magyarországi 2008-as reklámtörvény is külön rendelkezik, a törvény 11-ik paragrafusa kategorikusan tiltja az ilyen reklámok közzétételét.

(Science, Borítókép: Getty Images)

További cikkek a témában:

Tudósoknak sikerült belépni emberek álmaiba és beszélgetni velük Most először létesítettek kétirányú kommunikációt álmodó alanyokkal, akik matematikai feladatokat oldottak meg és kérdésekre válaszoltak, bár egyelőre nem szavakkal. A jelenséget interaktív álmodásnak nevezték el a kutatók.

Egy lépéssel közelebb kerültünk az Eredet irányított álmaihoz Az MIT kutatói olyan eszközt fejlesztettek, amellyel sikeresen befolyásolták, hogy miről álmodjanak a tesztalanyok.

A jövőben rögzíthetjük, és akár vissza is játszhatjuk álmainkat Az ősi egyiptomiak még az istenek üzenetének tartották, a modern pszichológia a tudatalatti kivetülésének, agykutatók pedig most egy lépéssel közelebb kerültek ahhoz, hogy algoritmussá alakítsák az álmokat, hogy azok ébredés után újrajátszhatóak legyenek.