Tudósoknak sikerült belépni emberek álmaiba és beszélgetni velük
2021 / 02 / 20 / Bobák Zsófia
Tudósoknak sikerült belépni emberek álmaiba és beszélgetni velük
Most először létesítettek kétirányú kommunikációt álmodó alanyokkal, akik matematikai feladatokat oldottak meg és kérdésekre válaszoltak, bár egyelőre nem szavakkal. A jelenséget interaktív álmodásnak nevezték el a kutatók.

Négy különálló helyszínen végezték el az álmodás folyamatával foglalkozó tudósok ugyanazt a kísérletet: az alváslaborokban megfigyelt pácienseket megkérték rá, hogy előzetesen megbeszélt jelekkel válaszoljanak az általuk feltett kérdésekre, miközben az éber álom állapotában voltak.

Az egyik helyszín az egyesült államokbeli Északnyugati Egyetem Pszichológiai Osztálya volt, ahol huszonkét önként vállalkozót toboroztak, olyan embereket, akik saját bevallásuk szerint hetente legalább egy álmukra vissza tudtak emlékezni. Németországban tíz jelentkezőt vizsgáltak az Osnabrück Egyetem alváslaborjában, ők annyiban eltértek az amerikai csapattól, hogy mind az éber álom jelenségével foglalkozó fórumokon keresztül kaptak meghívást, és mindnyájan gyakorlott tudatos álmodók voltak, heti egy éber álommal. Franciaországban mindössze egy alanyt vizsgáltak, ő azonban még a német résztvevőknél is nagyobb tapasztalattal rendelkezett az éber álmok területén, a húsz éves férfi ugyanis narkolepsziában szenved, ezért naponta, a nagyon rövid alvási szekciók alatt akár négy tudatos álma is van, valamint egészen könnyedén képes irányítani az álombeli szituációkat. Hollandiában olyan emberek vettek részt a kísérletben, akik ugyan a tudatos álmodásban gyakorlatlanok voltak, de akár heti három álmukat is fel tudták idézni.

Az, hogy a résztvevők nagy része értett a tudatos álmodáshoz, azért volt fontos, mert a vizsgálatok során nem a szokásos mélyálomban, hanem ilyen, tudatosabb állapotban kellett lenniük ahhoz, hogy képesek legyenek kommunikálni a kutatókkal. Az éber álom jelenségét már az ókori időkben felfedezték, maga Arisztotelész is írt róla, de máig nem tisztázott, hogy ilyenkor pontosan mi is megy végbe az álmodó tudatában és milyen agyi folyamatok különböztetik meg a "rendes" álomtól.

A tudatos álom, ahogy neve is mutatja, azt jelenti, hogy az álmodó tisztában van vele, hogy valójában nincs ébren és az átélt dolgok nem a valóságban történnek meg vele, de ennek ellenére mégsem ébred fel.

Sőt, fel tudja használni ezt a különleges szituációt arra, hogy problémákat oldjon meg vagy új dolgokat tanuljon. Hogy valaki képes legyen erre, gyakorlás szükséges, melyet napközben konzisztensen kell folytatni, tudatosíthatjuk magunkban például azokat a tényezőket, melyek megkülönböztethetik egymástól a valós környezetet az álombelitől, hogy később felismerjük, hogy már nem a valóságban vagyunk, vagy összpontosítani kell arra, hogy miről is akarunk majd álmodni, mikor elalszunk éjszaka.

Az éber álom kutatásának egyik legnagyobb úttörője Paul Tholey volt, aki 1987-ben megszervezte az első európai tudatos álom kongresszust, hogy elősegítse a témában folytatott tudományos munkák haladását. Azzal már Tholey is kísérletezett, hogy kapcsolatba lépjen az alvó személyekkel, és kommunikáljon velük, egy ízben pedig sikerült is eredményeket elérnie: a kilenc megfigyelt alany egy része reagált az álmukban halott utasításokra és megkérték az álmuk szereplőit, hogy írjanak verseket, találjanak ki rímeket vagy oldjanak meg matematikai feladatokat. Ez is nagy áttörésnek számított és laboratóriumi körülmények között is bebizonyította, hogy lehetséges a tudatosság elérése alvás közben is, de ekkor az alanyok még csak utasításokat hajtottak végre, nem válaszoltak a kérdésekre.

A mostani kutatás viszont minden eddiginél tovább ment, és valódi, kétirányú kommunikációt hozott létre álmodók és éberek között.

A résztvevőket mind a négy helyszínen hónapokon át készítették elő a kísérletre, ezalatt meghatározott alvási rutint kellett követniük, gyakorolták a tudatos álmodás technikáját, később pedig megtanulták, milyen módszerekkel tudnak majd visszajelezni a kutatóknak. A konkrét kísérletben elektródákkal felszerelt elektroenkefalográfiás sisakot húztak az alanyokra, hogy azzal monitorozzák az agyi tevékenységüket, és ellenőrizhessék, hogy valóban a REM fázisba léptek, mikor visszajeleznek a tudósoknak. Összesen ötvenhét vizsgálati szakaszban tizenöt alkalommal indikálta hat résztvevő, hogy belépett a tudatos álom fázisába.

Ekkor a kutatók feltették nekik a kérdéseiket és matematikai feladványokat oszottak ki. Megkérték rá őket például, hogy válaszoljanak egyszerű, igen-nem kérdésekre, melyekre a jobb vagy baloldali arcizmaik megfeszítésével kellett visszajelezniük. Egy embernek az egyszerű, mennyi egy plusz kettő egyenletet kellett megoldani, másikuknak a mennyi négyből nulla feladványt, a harmadiknak nyolcból hatot kellett kivonni. Az Osnabrück Egyetemen morzekódot használtak jelzések gyanánt (ezt az alanyok a szemük mozgatásával közvetítették), máshol csak egyszerűen jobbra vagy balra kellett nézni az igen vagy nem válasz indikálásához. Nem minden esetben kaptak választ a tudósok, a tesztek nagyjából 60%-ában nem érkezett válasz, és csupán 18,4%-ban futott be jó megoldás, vagyis csak ekkor lehettek biztosak benne a kutatók, hogy valóban válaszoltak nekik.

De ez a kis számú sikeres eset is bizonyítja, hogy az álomban folytatott kommunikáció nem csak a sci-fik találmánya, hanem az életben is működik.

Azokat, akik válaszoltak, ébredésük után megkérdezték, hogy mennyire emlékeznek vissza a feltett kérdésekre és néhányan fel tudták idézni: valaki úgy érzékelte, mintha az autó rádiójából szólították volna meg, valaki éppen egy partin volt (álmában), mikor hallotta a meghatározhatatlan helyről érkező hangot, ami megtudakolta tőle, hogy tud e spanyolul (ez volt az eldöntendő, igen-nem kérdés).

Ez a kétirányú kommunikáció az éberen álmodókkal új fejezetet nyithat az álomkutatások terén és lehetőséget ad arra, hogy élőben kommunikáljanak a terapeuták a páciensekkel, ahelyett, hogy utólag próbálnák rekreálni az álmokat. "Az általános elképzelés régóta az volt, hogy az alvó személyek megfeledkeznek a körülöttük lévő világról, az érzékeik lényegében leállnak, hogy csak a legerősebb stimulációkat engedjék át, a felfogást és az értelmes párbeszédet ellehetetlenítve - ezt az álláspontot felül kell írnunk." - írták a Current Biology-ban megjelent tanulmány szerzői.

(Fotó: Flickr/pagarneau/redcrowstudio)

További cikkek a témában:

A jövő androidjainak is szüksége lesz egy kiadós alvásra, úgy mint az embereknek A Loihi chipet jelenleg is számtalan neuromorfikus számítással kapcsolatos kutatáshoz használják a tudósok szerte a világban, a jövőben pedig integrálhatják a Los Alamos kutatóintézet algoritmusával, amely az emberi alváshoz hasonló pihenési fázist testesíti meg a mesterséges agyak számára.
A tudósok ultrahanggal "újraindították" két kómás beteg agyát A kómában fekvő betegek sokszor évtizedekig változatlan állapotban tengetik az életüket, és az orvostudomány mindig is nagy erőkkel kutatta az állapotuk javításának lehetőségeit. A Kalifornia UCLA Egyetemén már nem az első alkalommal érnek el sokat ígérő sikereket a területen.
A tudomány talán tévedett: megfelelő partnerrel mégiscsak jobb az alvás, mint egyedül A boldog párok a legújabb tanulmány szerint jobban alszanak együtt, mint egyedül. Ez már csak azért is érdekes, mert eddig pont nem ez volt a tudományos közvélekedés.


Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.