Egykor elképzelhetetlennek tűnt, de hamarosan talán nem lesznek többé elfeledett álmok, a technológia ugyanis gondoskodik róla, hogy a fejünkben zajló minden egyes mozzanatról tudomást szerezzünk. Mindezt egy japán kutatócsoportnak köszönhetjük, akik nemrégiben rájöttek, hogyan interpretálják az álmokat, miközben az alvás közbeni agytevékenységet mérik. Az így nyert adatokat aztán algoritmussá alakítják, ami éber állapotban újrajátszható - idézi a Treehugger a Science szaklapban publikált tanulmányt.

Hogyan működik az "álomgép"?

A figyelemre méltó áttörés egy meglehetősen egyszerű ötletet alkalmaz: valahányszor elménkben bizonyos típusú tárgyakat vizualizálunk, agyunk következetes idegi mintákat generál, amelyek ezután korrelálhatnak a megjelenítettekkel. Például, amikor elképzelünk egy széket, az agy olyan mintázatot generál, amit a későbbiekben mindig előhívhat, ha székkel találkozunk. A kutatók szerint az, hogy milyen adatok keletkeznek az agyban mondjuk egy szék látványára, átültethető egy algoritmusba. Bár a kutatás még meglehetősen kezdetleges - a tanulmány szerzői eddig elmondásuk alapján hatvan százalékban sikerült pontosan rekonstruálni az álmokat -, korábban ilyen fokú hatékonyságra még nem volt példa.

Itt az okosvekker, ami egyszer és mindenkorra kipenderíti a mobilt a hálóból Vezetett meditációkkal, légzőgyakorlatokkal, relaxációs hangfürdőkkel segíti az elalvást, tudományosan kalibrált fehér, barna és rózsaszín zajokkal, vagy a természet hangjaival segít ellazulni.

Így zajlott a vizsgálat módszertana

Az alanyokat először egy elektroencefalográfiai (EEG) géphez csatlakoztatták, majd elalvásra utasították őket, miközben agyukat funkcionális MRI gép figyelte. A kísérletvezetők az EEG-leolvasások alapján azonosították, hogy a megfigyeltek mikor kezdtek álmodni. Ezután felébresztették, és felkérték őket, hogy idézzék fel, miről álmodtak. Ezt a folyamatot közel kétszázszor megismételték minden résztvevőnél. Később a tudósok összegyűjtötték ezeket az adatokat, és felfedezték, hogy az alanyok álmaiból származó bizonyos általános tárgyak korrelálhatnak az fMRI-vizsgálatok által rögzített agyi mintákkal. Ezután egy internetes keresőmotor segítségével olyan képeket kerestek, amelyek nagyjából megegyeztek az álmok tárgyaival, majd az információkat beírták egy olyan tanulási algoritmusba, amely tovább finomította a modellt.

Ez az algoritmus képes volt felhasználni az fMRI-vizsgálat adatait, hogy videókat állítson össze az internetes képekből - írja a Medium.

Ahogy fentebb említettük, a kutatás egyelőre kezdetleges fázisánál tart, vagyis ezek a videók még csupán megközelítik az álmokat. A kutatók mindenesetre azt állítják, hogy a gép jóslatai még mindig jobbak voltak, mint ahogy az ember saját maga képes felidézni a látottakat. Idővel a technológia javulni fog, ahogy az algoritmus is fejlődik.

Már álmodókkal is sikerült kommunikálni

A Current Biology szaklapban publikált tanulmány szerint kutatók képesek voltak valós időben kommunikálni tudatosan álmodókkal. A tudatos álmot éber, lucid vagy tiszta álomnak is nevezik: az alvó ilyenkor tisztában van a tudatállapotával, és jártasságától függően  - bizonyos fokig - képes a történések irányítására. Az amerikai, német, francia és holland egyetemeken kutató tudósok vezetésével zajló kísérlet résztvevőit az alvásuk REM-fázisában faggatták, de nem arról, hogy mit látnak éppen álmukban, hanem egyszerű kérdéseket tettek fel nekik, például matematikai műveletek eredményét.

Az álmodók pedig helyes választ adni a kérdésekre.

A kutatók szerint sikerült felfedezniük egy viszonylag feltáratlan kommunikációs csatornát, amely új módszert jelenthet az álmok empirikus megismerésére. Karen Konkoly, az illinois-i Northwestern Egyetem PhD-hallgatója, a tanulmány első szerzője szerint korábbi tanulmányok során más kutatók már foglalkoztak a tudatos álmodók (álomból) kifelé irányuló kommunikációjával, de olyan esetről is születtek tudományos feljegyzések, hogy álmodók megjegyezték mindazon feladatokat, amiket alvás közben kellett elvégezniük. Arról azonban meglehetősen kevés kutatás született, hogyan lehet ingereket küldeni befelé, az álomba - írja a Vice.

„Az egyik nagy meglepetés az volt, hogy ha az ember elmond nekik egy mondatot, pontosan értik a jelentését” - magyarázza a szakértő.

A kísérlet

A csapat összesen harminchat önkéntest vizsgált, akik feladatként azt kapták, hogy elaludjanak az amerikai, francia, német és holland alváslaborokban, majd az éber álom állapotába jussanak, ahol tudatában vannak annak, hogy álmodnak. A kísérletbe gyakorlott, illetve kevésbé tapasztalt tudatos álmodók is részt vettek. A résztvevőktől ezután eldöntendő kérdéseket kérdeztek, illetve egyszerű matematikai műveletek eredményét kellett megadniuk. A kutatók elektródákat helyeztek el az alvók szeme körül, a fejbőrükön és az állukon, hogy így győződjenek meg arról, mikor lépnek gyors szemmozgással járó REM-fázisba. Az agyhullámok és a szemgolyó mozgásai alapján ugyanis a szakértők pontosan meg tudják határozni, ha valaki már elérte a mélyalvás fázisát. A résztvevők némelyikét arra kérték, erősítse meg, hogy már álmodik az előre megbeszélt jellel, ami a szem speciális jobbra-balra mozgatása volt.

A kísérleti alvások során végig a fent említett szemjelekkel és arcmozgásokkal kommunikáltak az álmodók a kutatókkal. Az egyik résztvevőt például arra kértek, vonjon ki nyolcból hatot, aki pedig helyesen jelezte a szemével, hogy az eredmény kettő. Amikor újra kérdezték, megismételte a helyes választ. Az esetek nagyjából tizennyolc százalékában sikerült ennyire tisztán és pontosan kommunikálni az álmodókkal. A próbálkozások tizenhét százalékában kivehetetlen volt a válasz, három százalékban az alvó helytelenül válaszolt, hatvan százalékban pedig eredménytelennek bizonyult a kommunikációs kísérlet. Érdekesség, hogy az önkéntesek közül sokan képesek voltak felidézni a kutatókkal folytatott kommunikációt, miután felébredtek. Néhányan arról nyilatkoztak, hogy úgy hallották álmukban a kísérlet vezetőit, mint egy film narrátorát vagy egy rádióbemondót, és a hang egyértelműen az álmukon kívülről érkezett. Míg egyesek utólag más kérdés-válaszra emlékezett, mint amit valójában kapott és adott.

Mit hoz a jövő?

A kutatócsoport a jelen tanulmány eredményének fényében további kísérletekkel térképezné fel az álmodás közbeni kétirányú kommunikáció lehetőségeit. Egészen pontosan a folyamat optimalizálásán dolgoznak, azaz szeretnék elérni, hogy a vizsgált személyek több tudatos álmot lássanak, és gyakrabban adjanak helyes választ. Az idegtudományban és a pszichológiában ugyanis gyakran nehézséget okoz az álmok megismerésénél és feldolgozásánál, hogy az agy ébren csak foszlányokat képes felidézni. A szerzők ezért azt remélik, hogy kutatásaik segítik az új, praktikus megoldások kidolgozását az álmok felfedezésére.

(Fotó: Getty Images Hungary)

További cikkek a témában:

A mesterséges intelligencia a sosem élt emberek arcai után már sosem létezett DNS-t is generál Az elmúlt években a mesterséges intelligencia egyre több korábban elképzelhetetlen formájú vagy komplexitású tartalom tömeges véletlenszerű generálásával hívta felt magára a figyelmet. Most már komplett, életképes emberhez tartozó DNS-t is képes hamisítani.  

A tudósok ultrahanggal "újraindították" két kómás beteg agyát A kómában fekvő betegek sokszor évtizedekig változatlan állapotban tengetik az életüket, és az orvostudomány mindig is nagy erőkkel kutatta az állapotuk javításának lehetőségeit. A Kalifornia UCLA Egyetemén már nem az első alkalommal érnek el sokat ígérő sikereket a területen.

Tudósoknak sikerült belépni emberek álmaiba és beszélgetni velük Most először létesítettek kétirányú kommunikációt álmodó alanyokkal, akik matematikai feladatokat oldottak meg és kérdésekre válaszoltak, bár egyelőre nem szavakkal. A jelenséget interaktív álmodásnak nevezték el a kutatók.