Eddig úgy fest, hogy a 2020-as években egy újabb űrversenynek nézünk elébe, melynek célja a Hold. Az eddigi missziókhoz képest azonban jócskán kibővültek az elérendő célok is, ugyanis már több szereplő is jelezte, hogy permanens bázist építene a Holdon. Amerikai részről a NASA az Artemisz-program keretében szándékozik visszatérni az égi kísérőnk felszínére, a „szorító átellenes oldalán” pedig egy kínai-orosz kooperációban készülő holdbázis terve áll – ez utóbbi megvalósítását ráadásul most majdnem egy évtizeddel előre hozták. Ennek megfelelően rendre-másra felbukkannak kisebb cégek is, valamilyen kapcsolódó fejlesztéssel.

A Holdon való megtelepedés egyik sarkalatos pontja, a nyersanyagyok kitermelésének a kérdése. A NASA Artemisz-misszióját például aszerint szervezték át, hogy a középső szélességi fokok helyett, a Hold déli sarkvidékét célozza meg az ott található vízjég miatt, azonban egy houstoni startup új találmányának segítségével a teljes felszínen lehetséges lenne nyersanyagok kitermelése – számolt be a cégről és berendezéséről az Ars Technika.

A houstoni székhelyű Lunar Resources egy olyan technológiát fejleszt, melynek segítségével a Hold felszínét borító regolitból kitermelhetővé válnának értékes nyersanyagok, például vas, alumínium, magnézium, szilícium, de az emberi élet fenntartásához szükséges oxigén is. Ezeket az anyagokat pedig áruk gyártására használnák fel a Holdon.

"Ezen az értékes fémek mindegyike megtalálható a Holdon, csak le kell hajolni értük" – foglalta össze a legegyszerűbben Elliot Carol vezérigazgató.

Carol, a Lunar Resources vezérigazgatója nem egy tipikus űrvállalati vezető: a férfi eredetileg hedge fund menedzserként kezdte, az űrkutatással és az űriparral csak öt éve kezdett el foglalkozni, méghozzá azért, mert állítása szerint a holdfelszín iparosításának lehetősége egyszerűen túl csábító volt ahhoz, hogy csakúgy elmenjen mellette.

A Hold felszíne tele van kincsekkel

Ugyan az összetétel helyenként változik, a holdtalaj körülbelül 40-45 százalék oxigénből, 20 százalék szilíciumból és 10 százalék alumíniumból áll, továbbá kisebb mennyiségű vasat és titánt is tartalmaz. Ezek kitermelésére a Lunar Resources technológiája egy, a NASA által kitalált eljárást vett alapul: a holdfelszínről gyűjtött regolitot 1600 Celsius-fok körüli hőmérsékletre hevítik, megolvasztják, majd elektrolizálják, így oxigént és fémeket, például vasat és szilíciumot tudnak előállítani. Ezeket az anyagokat a cég hosszútávon elektromos rendszerek gyártására használná fel a Holdon. A kitermelt fémekből aztán napelemeket, kábeleket és energiatárolókat építenének, melyek segítségével biztosítanák a jövőbeli holdfelszíni telepesek számára az áramellátást a 14 napig tartó holdbéli éjszakák alatt.

A vállalat kezdeti reaktorának átmérője és magassága is körülbelül 1 méter lesz, és egy kisebb méretű holdjáró által szállított regolit-adagokat fog megolvasztani. A cél az, hogy 24 órás periódus alatt akár 100 kilogramm holdregolitot is feldolgozzanak. A demonstrációs célra épített prototípust nagyjából fél tonnás lesz.

A Lunar Resources az eddig gyűjtött magántőke mellett a National Science Foundation és a NASA mintegy 3 millió dolláros támogatást biztosított a cégnek egy prototípus reaktor kifejlesztéséhez, amelyet később demonstrációs tesztre küldhetnek a Holdra. Carol szerint a berendezés prototípusa már 2024-re elkészülhet. A startup már elkezdte a tárgyalásokat a NASA-val a Holdra való utazásról, melyet az ügynökség Commercial Lunar Payload Services missziójának keretei között szeretnének végrehajtani.

(Borítókép: Getty Images, fotó: Lunar Resources)