Szakmai beszélgetések

A HUB Design House a Super Channel design ügynökség humán innovációs szakmai műhelye. Olyan szakmai beszélgetésekre építő, think-tank jellegű összejöveteleket rendeznek, ahol a közönség és a meghívott vendégek is az üzleti szféra elismert tagjai, a témák pedig a vállalati szervezetek kihívásai, és ezek társadalmi aspektusai.

Az Újratervezés stratégiája címmel megtartott rendezvényük a Lupa Beach főépületben zajlott, a storyteller vendégek pedig Hinterstein Anikó, a Telekom Talent Experience COE vezetője és Kenyeres István a Biopolus CTO-ja voltak.

Playbook for Readiness

Az idei év első felének ernyőtémája a Playbook for Readiness címet kapta. A playbook az amerikai focicsapatok Bibliája, mely a támadó, védekező és speciális játékok variációt tartalmazza. A játékosok és az edzői stáb felkészültsége, lendülete és az adott szituációhoz való alkalmazkodóképessége együttesen vezethet sikerre.

Remete Tibor, a HUB alapítója szerint éppen ilyen kompetenciákra, a tudásmegosztás gyakorlására, a tapasztalatok, az adatok okos feldolgozására lesz szükségünk, hogy megfelelően reagálhassunk a világban zajló változásokra. A széles spektrumú, multidiszciplináris megközelítés, és a tudományos szakértőkkel való mélyebb együtt gondolkodás is cél.

Hinterstein Anikó

"Abban hiszek, hogy van beleszólásunk, hogy mi is formálunk, hogy nem csak úgy történnek velünk az események. És bár a trendek azt mutatják, hogy az elkövetkező évek fókuszában változatlanul a digitalizáció, az adatalapú döntéshozatal, a virtuális vállalat kultúra és employee experience játssza a fő szerepet, sokféle megoldás létezhet. Mindenkinek meg kell találnia a saját legjobb megoldásait. Ebben lesz szerepe az újratervezés stratégiájának."

Hinterstein Anikó előadásában kitért a járvány harmadik hullámának leszálló ágában tapasztalható vállalati munka egyik fő problémájára, miszerint a kollégák még nem olyan szívesen mennének vissza az iroda közös tereibe dolgozni.

"Zajlik a visszacsábítás, de egyelőre az olyan Maslow piramis alján található motivációs erők dominálnak, mint a létbiztonság iránti igény. A bonyolult helyzetben a szervezetek igyekeznek megkeresni az arany középutat, ugyanakkor nehezíti a munkát, hogy a digitális térben - számos vitathatatlan előnye ellenére - hiányzik az energia, nem jön ugyanúgy az inspiráció, mintha személyesen is jelen lennének a kollégák."

Home Office

A Covid-19 pandémia által kikényszerített home office és a digitalizáció új rendet vágott a munkafolyamatokba, miközben felértékelődtek a szociális kapcsolatok, a közösségek, és a valós térben zajló együttműködés összetartó ereje. Látszólag egymásnak feszülő célok: a profit és a fenntarthatóság, az érték és az érdek, a kontroll és az autonómia között kell most az egyensúlyt megtalálni.

"A Telekom menedzsmentjének elvárása jelenleg a munkaidő 40/60 százalékos felosztása  az iroda és az otthon között, melynek kivitelezhetősége még kérdéses, egyelőre mindenesetre megengedik, hogy a munkavállalók maguk döntsenek arról, hol és milyen formában szeretnének dolgozni."

"Az alkalmazott megközelítések és megoldások csapatonként változnak" - mondta el Hinterstein.

Az természetesen a Telekomnál is evidencia, hogy nem az iroda tartja össze a céget, jelenleg például adnak is vissza irodaterületet a bérbeadónak, mivel csökken a szükséges alapterület. Bejárni az irodába ugyanakkor a brainstormingok és a személyes találkozások szempontjából lehet előnyös.

Dumaparty

Digitális "találkozáspótlékként" a vállalatnál beiktattak egy szigorúan szakmázástól mentes heti egy alkalommal megtartott csevegést, ahol a munkatársak elmesélhetik egymásnak, hogy mit láttak a Netflixen, vagy hogy ki mikor kapja meg a második oltását, egyszóval közösségi együttlétről van itt szó. A dolog sikeresnek tűnik, lehet, hogy a maga idejében az irodába is visszaviszik majd, bár az is ugyanígy elképzelhető, hogy marad a digitális térben - számolt be róla a tehetségmentor vezető.

A Covid-19 pandémia hatásait elemezve szó esett a hirtelen bekövetkezett, hatalmas változásokról is, illetve arról, hogy hogyan tudott ehhez alkalmazkodni a nagyvállalat.

Kiderült például, hogy a call centeres munkavégzés, mely a járvány előtt elképzelhetetlen volt az irodán kívül, most nagyrészt átkerült az otthonokba. Ez olyan új helyzetet teremtett, hogy a Telekom nem is kíván visszatérni a régi megoldáshoz, az új elképzelésekben ez is maradhat 40/60 százalékban az otthonok és irodák között felosztva.

Hinterstein dicsérte az online állásinterjúkat, melyek kifejezetten jól működnek az új rendszerben, mivel a fiatalok nyitottabbak a digitális kapcsolattartásra, és végül szó esett az online világ néhány olyan csoportmunka eszközéről, melyek nagy segítségnek bizonyultak a járvány elmúlt éve alatt, név szerint a Trello projektmenedzsment eszközt és a Slack szervezeti kommunikációs megoldásait emelte ki.

A Telekomos beszámolót követően a hazai növénytermesztési és ökológiai Startup szcéna egyik fenegyereke, Kenyeres István vegyészmérnök és biotechnológus következett, aki még 2014-ben tett szert nemzetközi hírnévre a Biopólus cég által kifejlesztett speciális növénytermesztési technológiával, ami kifejezetten városi környezetben, úgynevezett aeropóniás megoldással hozta közelebb a jövőt.

Remete Tibor

Remete Tibor 20 éve dolgozik a hazai ügynökségi szakmában, eleinte rendezvényszervezési, később kreatív, kommunikációs területen vezetett projekteket többek között az Audi Hungária, a Magyar Telekom, a KPMG, a Morgan Stanley és a WING megbízásából. A Super Channel 2012-es alapítása óta az értékteremtés, a design gondolkodásra épülő kreatív fejlesztői tevékenység áll szakmai érdeklődésének középpontjában.

Meggyőződése, hogy a humán innováció vállalati és társadalmi környezetben is hatékonyan alkalmazható, a tanulás, a kreatív gondolkodás, a tudásmegosztás és a szemléletformálás az élet számos területén pozitív változásokat hozhat, ha cselekvési kedvvel párosul. A jövőformáló magyar történeteket összegyűjtő Highlights of Hungary alapítójaként valamint a humán fókuszú innovációs klub, a HUB Design House létrehozójaként az üzleti élet, a kultúra, a design és a tudomány világa között épít hidakat egyedi, multidiszciplináris megközelítéssel. Két fiúgyermek édesapja, szabadidejét családja mellett a könyveknek, magazinoknak szenteli, ha teheti sokat utazik, és jön-megy a városban.

Kenyeres István

“Több mint negyven éve komplex élő rendszerekkel dolgozom: hol biomérnökként, hol kreatív ökológusként, mostanában pedig leginkább mint városbelgyógyász.”

Kenyeres expozéjában megállapította, hogy ami az elmúlt valamivel több mint egy évben történt, az nem lineráris változás, hanem exponenciális, és már hiába is várnánk a régi világ visszatértét, azzal többet nem találkozhatunk. A világot élő, biológiai rendszerként definiálta, amit így is kell felfogni és értelmezni, és rögtön hozzá is tette, hogy ez nem könnyű feladat.

"A folyamat 30 évvel ezelőtt indult, a szakmai körökön kívül talán kevésé ismert Sir Timothy Berners Lee-vel, aki az első weboldalt kitette a netre. Ez egy nem lineáris természetű, robbanásszerű változást indított be, ami mára megszülte azt a világot ahol egy Wuhani vírus képes körbejárni 2 hét alatt vagy 2 hónap alatt a Földet" - vázolta Kenyeres.

"Ha valami jól össze van rakva nehéz rajta változtatni, mára viszont sok minden szétesett. Szerencsére, az élő rendszerek állandóan a káosz és a rend határán vannak, amire jó példa lehet, hogy a Covid-19 okozta leállás kezdetén mindössze néhány hónap alatt, több ezer milliárd amerikai dollárt mozgattak meg, állítottak gazdasági mentőövként csatasorba a fejlett világ kormányai és pénzintézetei, méghozzá olyan természetességgel, amire még a nagy 2008-as pénzügyi világválság alatt sem akadt példa"

Kenyeres szerint ilyen forradalmi és gyökeres társadalmi és gazdasági változás utoljára az általa csak a "világháborúk történeteként" aposztrofált első és második világháború időszakában volt tetten érhető. Az új korban a tudós-üzletember is új szerepet vállalt, most városbelgyógyász, biotechnológus, a városi körforgásos gazdálkodás prófétája. 

Homo sapiens urbis

Az új ember a homo sapiens urbis, a városlakó ember, Kenyeresék neki fejlesztenek új technológiákat.

A főbb kérdések ma: hogyan lehet zöld, szerethető, a város, hogyan veheti le a vidékről saját ellátásának terhét, hogyan támogatható a földek regenerálásának feladata, hogy véletlenül se járjunk úgy, mint az Interstellar című film Földjének bánatos örökösei.

"A megoldások a városi designban rejlenek, mint amilyen például egy olyan szennyvíztisztító épülete ami botanikuskertnek néz ki. Be lehet sétálni, le lehet ülni, vannak benne fák, közösségi tér, gyakorlatilag sokkal inkább a víz újjászületésének helye, mint elődei, a koszos, büdös, senki által a szomszédságába nem kívánt elődei. A kulcsszavak a hatékonyság, és a méretgazdaságosság, az épületeknek szerethetőnek kell lenniük" - világított rá Kenyeres. "Gondoljunk csak bele milyen fontos például a víz otthonainkban. Közismert tény, hogy lakásainkban a "legdrágább" helyiség a fürdőszoba, tulajdonképpen a jólét a gazdagság, a kultúra szimbóluma."

A változás természete(s)

Kenyeres a már említett exponenciális változásokat két csoportra bontotta, az egyikbe azok a dolgok kerültek, melyek felgyorsultak, a másikba pedig azok, amelyek nem - bár a laikusoknak talán úgy tűnhet. Az előbbibe sorolta az egészségügyet és a születéskor várható élettartamot. Maradva a 2. világháborúnál, a penicilin 1923 felfedezését említette, melyből az 1941-es esztendőben két ember kezelésére létezett elegendő mennyiség az USA-ban. 1942-re ez a szám tízre nőtt, majd egy év múlva százezerre, és ez azt is jelentette, hogy az ország katonáinak már elegendő penicilin állt rendelkezésre a hadműveletek következményeképp megsebesülők kezelésére.

"Ma a Covid-19 világjárvány miatt az mRNS vakcinák - melyek valaha rákgyógyszerek voltak - éppen gyökeresen átalakítják az egészségügyet, jön majd a rák elleni vakcina, az AIDS elleni vakcina, és így tovább. Nagyjából 5 milliárd USD befektetés mozdult meg hirtelen és rövid idő alatt a területen. Igazándiból még középtávon sem nem tudjuk elképzelni, hogy merre halad majd a világ mert ezek a folyamatok kiszámíthatatlanok" - prognosztizálta a városbelgyógyász.

És akkor ami nem gyorsult fel, pedig nagyon úgy tűnt. Az MI, azaz a mesterséges intelligencia fejlesztése, fejlődése a biotechnológus szerint egyelőre csak az emberi intelligencia kiterjesztése.

A pénzügyi rendszer nagy változás előtt áll - jósolta - külön kiemelve a Bitcoin szerepét, de megemlítve a különböző nemzeti kormányok saját coinjait, digitális pénzkibocsátásait is. 

"Néhány éven belül beállhat egy új rend, a körforgásosság jegyében. A közművek megfelelő működése nélkül egyetlen város sem bírja sokáig, jó példa erre de Gaulle elnök, aki úgy törte le az 1968-as Párizsi diáklázadásokat, hogy leállíttatta a szemét elszállítását a városban. A városok kiszolgáltatottak, élelmiszer-függőség, víz-függőség sújtja őket" - érzékeltette Kenyeres István.

Az általa elképzelt jövőben a természetet be-, avagy visszaköltözik a városokba, fű, fák, madarak, mindenütt, természetesen a megszokott városi térelemekkel és térbútorokkal egyetemben, és egy ilyen közegben eddig nem tapasztalt virágzásnak indulhat az agysűrűség, az általános intelligencia, intellektuális pezsgés jellemezheti ezt az idealizált jövőbe vetített várost.

"A világot katasztrofálisan lepusztítottuk az elmúlt 100 évben, ezt rendbe kellene hozni. Rosszul használtuk az esőerdőket, a bányákat, a természetet általában" - mondta el Kenyeres István.

A Tungsram projekt

Érdekes beszámoló következett a Tungsram projektről, melynek során a magyar vállalat számára olyan saját vertikális farmot terveztek, ahol a növények pusztán a föléjük helyezett világítótestekből több energiát kaphatnak, mint amit a Nap fénye adhatna, mindezt különböző hullámhosszú fény adagolásával elérve. Így nagyon kis helyen, nagyon változatos növénytermesztés lehetséges, a Tungsram könnyedén növénygyárrá válhat a jövőben, pedig valaha a lámpákra asszociáltunk ha a márkanévvel találkoztunk. A világ elmozdult abba az irányba, amikor a hatékony növénytermesztéshez már lámpák is kellenek.

A holland modell

A méretét tekintve jelentéktelen, időjárását tekintve kihívásos, lakosságát tekintve átlagosnak tekinthető, a napfényes órákat számolva kifejezetten alulteljesítő Hollandia ma a világ második legnagyobb mezőgazdasági terményexportőre. 

De hogyan érték ezt el?

Nagyon röviden: évtizedek kompromisszummentes innovációs politikájával. Egyfelől gyorsan tegyük hozzá, hogy a Holland kikötőkben pakolják ki az Európába érkező mezőgazdasági termények nagy részét, egyfelől tehát ez is hozzáadódik az exportjukhoz. Önmagában azonban ez édeskevés lenne ahhoz, hogy megszerezzék a második helyet. Innovációban elképesztő fejlettséget értek el, Az országban ma számos olyan farmon termelnek, melyekbe a napfény is üvegszálas kábelen érkezik be a tetőről, kizárva a külső zavaró körülményeket. Ott is létezik éjszakai áram, a növénygyárakban pedig megfordítják a nappalokat és éjszakákat, sőt vannak növények, melyek a 28-32 órás fénnyel járó "napirendet" is gond nélkül bírják, így ezeket ilyen időbeosztásban világítják meg.

A változás nehéz

Szingapúrban - ami 66 éve függetlenedett Malajziától -  a csapból is tisztított szennyvíz folyik, amire a helyiek érthető módon rendkívül büszkék. A városban ma már az élelmiszer és az energia körforgása is megvalósult, és a kommunális ivóvíz nagyjából 40 százalékát teszi ki a tisztított szennyvíz. Új nevet is adtak neki: Newaternek hívják, és világelsőként érték el ezt a mérföldkövet. 

Ugyanerre a reciklálásra van szükség a nemzetközi űrállomáson (ISS), melynek egyik űrhajósa, az olasz Samantha Cristoforetti, aki hosszú időt töltött odafent, azt érezte a legnehezebbnek hogy kézmosás és hajmosás után néhány perccel mindannyian tudták, hogy honnan érkezik egészen pontosan a kávé elkészítéséhez felhasznált víz. Ezt kifejezetten nehéz volt elfogadni és tudomásul venni.

A fenti példákból kiindulva a biotechnológus úgy gondolja, hogy kihívás ezt a Földön is megszerettetni, elfogadtatni, pedig muszáj lesz.

Ugyanakkor az emberek túlnyomó többsége szereti a technológiát, a zöld+chip termék elfogadottságot, "cool" érzetet ad. Biztató az is, hogy a biotechnológus szakmára hatalmas a túljelentkezés, ehhez a legfrissebb magyar világhíresség, Karikó Katalin példája is erős motivációt adhat.

Energia dilemma

"Nem attól leszünk környezetbarátok ha minél kevesebb energiát használunk. A Kardasev-skála szerint a civilizációk technológiai fejlettségének mértéke az elért energiasűrűségtől függ. Ugyanakkor az a döntő, hogy az energiát milyen konverzióval vagyunk képesek hasznosítani. Példának vegyük a szántóföldi paradicsomtermelést, ahol a napfény  és rengeteg energia felhasználásával évente 5kg paradicsom állítható elő 250 liter víz felhasználásával, 1 négyzetméteren. Ugyanez a példa egy modern hidropóniás farmon 10 liter vízzel számolva, maradva az 1 négyzetméteres alapterületnél, évente 100 kg paradicsomot eredményez. Csak hogy tisztázzuk: a kérdéses paradicsomnövény termésének beltartalmi értéke megfelelő, sőt nagyobb is lehet mint a természetben termesztetteknek. A növények közül azok a legsikeresebbek, melyek genetikai állományában elég nagy a szabadságfok, azaz nincsenek túlspecializálódva, és ebből kifolyólag reziliensek" - vázolta Kenyeres.

Zárszavában a városbelgyógyász azt ajánlotta a hallgatóság figyelmébe, hogy nem árt az előre nem látható dolgokra is felkészülni.

A HUB Design House következő idei eseménye a ma esti Wellbeing című beszélgetés lesz, az egészséges szervezet és az egészséges társadalom multidiszciplináris megközelítéséről. Mindkét eseményről részletes beszámolót olvashattok majd itt, a Rakétán.

(A cikk elkészítését a HUB Design House támogatta.)

(Kép: Wikimédia, Maison Valentina, Pxhere, Rakéta)

Ez is érdekelhet:

Fenntartható pénzügyek és zöld gazdaság Európában konferencia jön, bárki ingyenesen részt vehet rajta A fenntartható pénzügyek a környezeti, társadalmi és kormányzási (ESG) szempontok egyensúlyban történő kezelését jelenti a pénzügyi szektor beruházási döntéseinek meghozatalakor, a témában egy hét múlva rendez konferenciát a FinnAgora.

Jeff Bezos radikális lépésre szánta el magát, az Amazonnál negyedével nőtt a termelékenység A modern vállalati élet egyik súlyos problémája az indokolatlan meetingek elharapódzása, Jeff Bezos pedig megelégelte ezt az Amazonnál, és radikális lépésre szánta el magát, melyet követően 25 százalékkal nőtt a termelékenység.

Virtuális-öko-valóság szimuláció a Beporzó-parkban A Pollinator Park virtuális valóság élmény, a biológiai sokféleség csökkenésére igyekszik felhívni a figyelmet. A 30 perces interaktív és érzelmileg magával ragadó virtuális valóság-élmény egy futurisztikus világba kalauzol ahol az ember és a természet harmóniában léteznek.