A Biden korszak nyitánya

Az elmúlt éveket Donald Trump többnyire klímaszkeptikus politikája fémjelezte, melynek eredményeképpen  nem születtek nagy léptékű klímavédelmi intézkedések az Egyesült Államokban. Mi több az ország kilépett a 2015-ös Párizsi Klímavédelmi egyezményből is. 

A most zárult klímacsúcs végén Biden elnök a a Fehér Házban kijelentette, hogy az USA most már együttműködik más országokkal a klímaváltozással összefüggő fejlesztések területén. Biden üdvözölte Vlagyimir Putyin orosz elnök szavait is, melyben az egész világhoz intézett felhívást a szén-dioxid mentes technológiák terén történő együttműködés érdekében.

Az Orosz elnök konkrét vállalást nem jelentett be, mint ahogy Hszi Csin-ping kínai elnök sem, ugyanakkor Putyin elmondta, hogy Oroszország komoly kibocsátás-csökkentésre készül, Hszi Csin-ping pedig arról beszélt, hogy szigorúan korlátozza majd a szénfelhasználást a következő ötéves terv alatt, majd utána elkezdik a szénerőművek leállítását is. 

"Azok a nemzetek, amelyek együtt dolgoznak a tisztább gazdaság megteremtéséért, learathatják majd ennek gyümölcseit az állampolgáraik számára" - mondta Biden.

Az USA Svédországgal és Indiával tervez előrelépést az ipar széndioxid-mentesítésének útján, Nagy Britanniával pedig széndioxid-mentes villamosenergia-ipari együttműködést jelentettek be. Amerika több millió új munkahelyet szeretne teremteni a klímaváltozás megfékezésére fordítható pénzeszközök építőiparba és más szektorokba történő eljuttatásával. Ezen felül 1,2 milliárd dollárt befizetnek az ENSZ klímaalapjába, ami nem csekély vállalás.

Japán kiegészítette meglévő vállalásait, melyek szerint 2030-ra a 2013-as szint 74 százalékára csökkenti kibocsátását, erre ígértek most rá, így már csak a 2013-as szennyezés 50-54 százalékát ígérik 10 éven belül. Kanada a 2005-ös referenciaév értékeit csökkentené 70 százalékra, 2030-ra ezt a vállalást 55-60 százalékra emelte.

Komoly amerikai vállalások

Biden bejelentette azt is, hogy az USA 2030-ra 50 százalék feletti mértékben csökkenti kibocsátását a 2005-ös szinthez képest. 2023-tól a nemzetközi segélyeik egyharmadát arra fordítják majd, hogy a fejlődő országokban is meginduljon a fosszilis energiaforrásokról történő átállás a fenntartható energiára. 

"A vállalt kötelezettségeinket valóra kell váltanunk. Az elkötelezettség cselekvést igényel, enélkül csak a levegőbe beszélünk - ha elnézik nekem ezt a szójátékot" - jelentette ki Biden.

A konferencián Bill Gates is felszólalt, kijelentette, hogy "új iparágakat és vállalatokat építhetünk, melyek az egész világon megfelelő munkahelyekkel támogathatják a közösségeket a tiszta gazdaságra való áttérés érdekében." Gates maga is 2 milliárd dollárt fektetett már be a csúcstechnológiájú villamosenergia-termelés fejlesztésébe.

A Net Zero Producers Forum nevű partnerséget Jennifer Granholm, az Egyesült Államok új energiaügyi minisztere jelentette be Kanadával, Norvégiával, Katarral és Szaúd-Arábiával közösen, melynek során „hosszú távú stratégiákat alakítanak majd ki a globális nettó zéró kibocsátás elérésére.”

Biden még elnökké választása előtt több mint 2000 milliárd dollár elköltésére tett ígéretet infrastruktúra fejlesztésre és klímavédelemre. Úgy tűnik ennek legalább egy részét valóban elköltik majd a vállalt célokra. A Föld napja konferenciát nemsokára követi majd néhány másik fontos találkozó, melyeken döntések születhetnek a klímavédelemmel kapcsolatban.

Június 11-én jön a G7 csúcstalálkozó Angliában, és október 30-án a G20 csúcstalálkozó Rómában, majd novemberben az ENSZ COP 26 éves klímakonferenciája, ami egyben annak is a határideje, hogy közel 200 ország beszámoljon a Párizsi Klímavédelmi egyezményben vállalt ígéreteiről.

(Forrás: Wikipédia, Greendex, Whitehouse, NYT Kép: Unsplash, Wikipédia)

Ez is érdekelhet:

Bill Gates részben a Bitcoint okolja a klímaváltozás miatt Amint a bitcoin új csúcsok felé mozdul, Bill Gates milliárdos filantróp riasztó képet fest a kriptopénz feltűnően magas szén-dioxid-kibocsátásából fakadó ökológiai lábnyomáról, ami a jövőben csak súlyosbodni fog, mivel a világ legnagyobb kriptopénzének elfogadása a várakozásoknak megfelelően szárnyal.

IoT a klímaváltozás elleni küzdelemben Az ipari forradalmat és az azt megalapozó technológiát nevezhetjük nyugodtan eredendő bűnnek is, ha az ember okozta éghajlatváltozás okait keressük. Ironikus módon, egy újabb ipari forradalom és annak új technológiái lehetnek az orvosság a bajokra, melyeket az emberiség ma elszenved az antropogén (ember okozta) globális felmelegedés képében.

Az USA hadserege környezetszennyezőbb, mint száz kisebb ország együttesen Az egész világ fuldoklik a fogyasztói társadalom hulladékában, és vannak ráadásul olyan rejtett környezetszennyezők is, melyek sokszor még a felmérésekben sem szerepelnek.