A The Verge-ön megjelent cikk szerint a Kínában dolgozó, időközben kirúgott Zoom alkalmazott feladata az volt, hogy közvetítsen a kínai kormány és a cég közt. Erre a Zoom az üggyel foglalkozó blogposztja szerint azért volt szükség, mert 2019 szeptemberében a szolgáltatást egyik pillanatról a másikra leállította a kormány a világ második legnépesebb országában.

Az amerikai Igazságügyi Minisztérium fausti alkunak nevezi, ami ezután történt.

Kína kérése az volt, hogy a kínai adatokat ne az Egyesült Államokban, hanem helyben tárolják, illetve, hogy az akkor még közel sem ennyire ismert cég jelöljön ki egy felelőst, aki tartja velük a kapcsolatot. Az igazán ijesztő, hogy a Zoom vezetősége azt is vállalta, hogy automatikusan analizálni fogják a platformon zajló beszélgetések tartalmát, hogy azok megfeleljenek Kína közismerten szigorú szabályainak - ezt a technológiát állításuk szerint később mégsem vezették be. A blogposzt kitér arra, hogy mindezek előtt már leállítottak megbeszéléseket politikai, vallási és szexuális okokból is.

Xinjiang Jin a vádak szerint azonosított olyan felhasználókat, akik "kedvezőtlen" témákról beszélgettek, majd megpróbálta megakadályozni, hogy azok részt vegyenek megbeszéléseken. A tienanmen téri vérengzés évfordulójának közeledtével megkísérelt disszidensekről is információkat szerezni amerikai kollegáitól - a cég állítása szerint "kevesebb mint tíz" nem kínai személy adatai kerülhettek így a hatóságokhoz. A rendszerváltás előtti Magyarországon felnőttek számára talán az sem meglepő, ahogyan Jin megpróbált lejáratni és bezáratni online megemlékezéseket:

társaival terrorizmus-gyanús és pornográf profilokkal léptek be találkozókra, hogy aztán ugyanerre hivatkozva betiltassák azokat.

Jin, ha az esküdtszék bűnösnek találja, akár tízévnyi börtönbüntetésre is számíthat zaklatásért és személyazonossági adatokkal való visszaélésért. A Zoom blogposztja pedig emlékeztet: időközben minden megbeszélés end-to-end titkosított a platformon, vagyis csak a résztvevők tudják, hogy mi zajlik azokon; kizárólag a kínai felhasználókat érintő megbeszélések történnek kínai szervereken keresztül (áprilisban már volt emiatt egy botrányuk); és míg a kollegáikat továbbképzik és a jogosultságaikat jobban korlátozzák, a kormányzati adatkérések számát és jellegét is publikálják.

(Fotó: Pixabay, Zoom)

További cikkek a témában:

Szorul a digitális hurok Hongkong nyakán A Facebook, a Google és a Twitter egyre komolyabb harapófogóban találja magát a múlt héten életbe lépett nemzetbiztonsági törvény miatt.

Egy 17 éves lány úgy próbálta kijátszani a kínai cenzúrát, hogy sminkelős videónak álcázva beszélt az elkülönítő táborokról Ferira Aziznak néhány órával később letiltották a fiókját, állítólag nem ezért.

Így hallgattatják el Kínában a koronavírusról való beszélgetést Hiába küldünk a témáról üzenetet, nem biztos, hogy megérkezik.