A kirakós fontos darabja került a helyére az élet kialakulásának kutatásában

2022 / 10 / 06 / Bobák Áron
A kirakós fontos darabja került a helyére az élet kialakulásának kutatásában
A Purdue Egyetem kutatóinak sikerült bizonyítaniuk, hogy mikorvízcseppek felületén spontán kialakulhatnak a fehérjék keletkezéséhez szükséges peptidek. Ezt a tudomány mindeddig lehetetlennek tartotta.

Az elmúlt évtizedekben széleskörű tudományos konszenzus alakult ki arról, hogy a földi élet először az óceánokban fejlődött ki, azonban a teóriával volt egy kis bökkenő: a termodinamika törvényei szerint ez nem következhetne be. Az élet kialakulásának egyik első mozzanata, hogy az aminosavakból peptidkötésekkel fehérjék keletkeznek, ez viszont egy vízkilépéssel járó, azaz kondenzációs reakció, amelynek során vízmolekula szabadul fel - ez a reakció pedig vizes környezetben nem mehet végbe. Így jutunk el a szakemberek által "víz paradoxonnak" nevezett jelenségig, amelyre most az amerikai Purdue Egyetem kutatói találtak egy lehetséges megoldást.

R. Graham Cooks és kutatótársai több mint tíz éven keresztül vizsgálták a mikrovízcseppeket, kutatásaik során pedig kísérleti úton sikerült bizonyítaniuk, hogy a vízcseppek és az atmoszféra találkozásakor a vízcseppek felületén spontán módon peptidek keletkeznek. Ezek a mikrovízcseppek a természetben is megtalálhatóak, például amikor a hullámok a tengerparti szikláknak csapódva vízpermetet hoznak létre, így Cooksék szerint a felfedezésük logikus magyarázatot kínál arra, hogyan jöhettek létre a meteorok által a Földre hozott aminosavakból az élet kialakulásához szükséges fehérjék.

A víz nem mindenhol vizes

Ezzel magyarázza a jelenséget a Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány, amely megállapítja, hogy az atmoszférával találkozva a mikorvízcseppek felületén rendkívül gyors kémiai reakciók játszódnak le, mintegy százszor vagy akár egymilliószor gyorsabban, mint a vegyészek által használt oldatok esetében. Emiatt a felfedezés Cooks szerint nem csak az abiogenezis (azaz az élet kialakulásának) megfejtéséhez járulhat hozzá, de elősegítheti az orvostudomány fejlődését is, hiszen a módszerükkel sokkal gyorsabban lehet elvégezni bizonyos gyógyszerteszteket.

A felfedezés emellett az űrkutatásra is hatással lehet, ugyanis megerősíti a NASA azon elképzelését, hogy az élet nyomainak megtalálásához a vízen keresztül vezethet az út. Cooks azt is hozzátette, hogy hasonló kémiai folyamatok megmagyarázhatják más esszenciális biológiai polimerek kialakulását is, amivel kapcsolatban további tanulmányokat készülnek publikálni.

(Eurekalert, Vice, Borítókép: Annett Windisch/EyeEm/Getty Images)

Egy lépéssel közelebb kerültünk annak megfejtéséhez, hogyan alakult ki az élet az élettelen anyagból Az élet egyik legnagyobb rejtélyére japán kutatók keresték a választ, akik önszaporító elősejteket állítottak elő laboratóriumi körülmények között.


Tényleg rémes hatása van az azték halálsípnak az emberi agyra
Tényleg rémes hatása van az azték halálsípnak az emberi agyra
Az agyi szkennelés szerint kifejezetten kísérteties hatással van a síp az emberi agyra, ami a leginkább az uncanny valley jelenségre hasonlít.
422 millió éve kifejlődött sejtből készítettek egy állatot
422 millió éve kifejlődött sejtből készítettek egy állatot
Olyan sejtből nyerték ki a gént, amely ősibb, mint maga az állati élet a Földön.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.