A tálibok vasárnap vették be Afganisztán fővárosát, Kabult, a fegyveres erők néhány órával azután vonultak be az elnöki palotába, hogy az afgán elnök, Ashraf Ghani elmenekült az országból.

A Talibán szóvivői, Szuhail Sahín és Zabiullah Mudzsáhid többek között a Twitter platformján osztják meg közleményeiket a szélesebb közönséggel és többszázezres követői csoportjukkal, ahol egyelőre szabadon közölhetik posztjaikat, azonban a tweetekben foglalt információk nem mindig fedik a valóságot Martine van Bijlert, az Afghanistan Analysts Network politikai elemző szervezet társalapítója szerint. Szerinte a szervezet jól átgondolt módon építi fel a kialakítani kívánt arculatát és erre az angol nyelvű közlemények jó lehetőséget adnak. A Twitter hozzáállását az Egyesült Államokban, főként republikánus részről, többen is bírálták a Guardian elmondása szerint, mivel a közösségi média oldal Donald Trump, az Egyesült Államok korábbi elnökének fiókját január 8-án véglegesen letiltotta a két nappal korábbi Capitoliumi események miatt, amelyeket a Twitter szerint a volt elnök két posztja is motivált.

Mivel ezeknek a szövegeknek a nyelvezete erőszakra buzdíthatta az olvasóit, ezért Trump megszegte az erőszak dicsőítésére vonatkozó tiltást és a @realDonaldTrump további működését felfüggesztették. A Twitter az afganisztáni helyzettel kapcsolatban sem vezet be újabb szabályokat, a szóvivőjük elmondta a CNBC-nek: éberek maradnak és figyelni fogják az erőszakos tartalmú posztokat, de sok afgán lakos is használja a platformot arra, hogy segítséget kérjen. A cég azonban sem a Forbes, sem a CNET megkeresésére nem nyilatkozott ennél bővebben a terveiről.

A Facebookon ezzel ellentétben már évekkel ezelőtt letiltották a tálibokhoz köthető fiókokat, mivel a Talibán szerepel a veszélyes szervezetek listáján, most pedig az Instagramon és a WhatsAppon is bevezették a szigorítást. A Facebookhoz tartozó Instagram vezetője, Adam Mosseri a Bloombergnek adott interjújában elmondta, a csoportot hirdető, vagy általánosságban hozzájuk köthető tartalmakat leveszik az oldalról és ahogy a szituáció alakul az országban, átgondolják, hogyan reagáljanak a változásokra. A Facebook szóvivője kedden úgy nyilatkozott, hogy a tiltásokat a jövőben is fenntartják, külön erre a feladatra kijelölt moderátorok és afganisztáni szakértők dolgoznak a posztok átfésülésén.

A közösségi média oldalak döntését nehezítheti, hogy az Egyesült Államok Külügyminisztériuma nem sorolja a külföldi terrorista szervezetek közé az afgán tálibokat (bár a Pénzügyminisztérium globális terrorista listáján megtalálhatóak), a listán szereplő szervezeteket ugyanis általában azonnal letiltják a platformok, bár néha némi késéssel: a Hamászhoz és a Hezbollah-hoz köthető fiókokat például 2019-ben felfüggesztette a Twitter, mondván:

"Nincs helye a Twitteren illegális terrorszervezeteknek és erőszakos szélsőséges csoportoknak."

Ezt a lépést azonban csak azután tették meg, hogy a kormány illetékesei levelet küldtek a Twitter, a Facebook és a YouTube vezetőinek, melyben információkat kértek a külföldi terrorista szervezetek aktív felhasználói fiókjairól és kérték az eltávolításukat.

A Külügyminisztérium tehát hivatalosan nem ismeri el külföldi terrorista szervezetként az afganisztáni tálibokat, a Foreign Terrorist Organizations (FTO) listáján, melyen olyan csoportok találhatóak, mint a Boko Haram, az Al-Káida, a Hezbollah vagy a Hamász, a Talibán nincs feltüntetve, annak ellenére, hogy a pakisztáni tálibok (Tehrik-i Talibán Pakisztán), illetve a szintén tálibokhoz köthető Haqqani-hálózat, amely a nyolcvanas években még a CIA támogatásával működött a térségében a szovjetellenes harcok során, 2010 és 2012 óta szerepelnek a veszélyes szervezetek felsorolásában.

Az ENSZ 1999-ben nyilvánította terrorista szervezetnek a Talibánt, miután nem adták ki Oszáma Bin Ládent a Biztonsági Tanács kérésére a helyi hatóságoknak, akit az egy évvel azelőtti, az Egyesült Államok kenyai és tanzániai nagykövetségei elleni bombázásokban való szerepéért ítéltek volna el. Mivel a tálibok nem működtek együtt a megadott határidőre az ENSZ-szel, a tagállamok megvonták tőlük az anyagi támogatást és betiltották a repülőjáratok indulását és érkezését a területükről. Most, hogy húsz év után újra a tálibok veszik át a vezetést Afganisztánban, az ENSZ továbbra is hasonlóan kezeli a szervezetet, augusztus 6-án a Biztonsági Tanács üléséről kiadott jelentésben az afgánok képviselőjét is idézték, aki úgy nyilatkozott, hogy több mint húsz fegyveres csoport, köztük az Al-Káida is, a tálibok oldalán harcol.

Az Egyesült Államok képviselője, Jeffrey DeLaurentis megerősítette, hogy a jövőbeli afganisztáni kormány csak abban az esetben számíthat nemzetközi támogatásra, ha betartják a terroristaellenes szabályokat, igazságos, pártatlan választásokat tartanak és tiszteletben tartják az emberi jogi törvényeket. Ez utóbbi területen várható változásokról megoszlanak a vélemények: a helyi források arról adnak hírt például, hogy a nők jogai máris csorbultak és a lányoktól elveszik többek között az oktatási intézményekben való tanulás lehetőségét is, hasonlóan az 1996-tól 2001-ig tartó időszakhoz, de az UNICEF helyszíni műveleteinek vezetője, Musztafa Ben Messzaud augusztus 17-én optimizmusát fejezte ki a tálib vezetők kijelentésével kapcsolatban, miszerint a lányok oktatását támogatni fogják az elkövetkező időkben - írja a Reuters.

(Fotó: Pixabay, PxFuel, Getty Images/Nur Photo)

További cikkek a témában:

Az utolsó pillanatban próbálják kimenteni az országból az afgán robotépítő lányokat A tálibok vasárnap elérték az ország fővárosát, Kabult, sokan pedig attól tartanak, hogy a 2001-ben elűzött nacionalista katonai szervezet visszatérésével a nők jogai ismét erősen csorbulni fognak az országban. Már vannak is erre utaló jelek.
Háború a Twitteren, királyi szakítás az Instán - fel tud ehhez nőni a közösségi média? Alig tíz nap telt el az évből, és már minden megtörtént a közösségi oldalakon.
Még a fegyvertáskák reklámját is betiltotta a Facebook, hogy a mai elnöki beiktatás ne torkolljon zavargásokba Magyar idő szerint hat órakor beiktatják elnöki hivatalába Joe Bident, az Egyesült Államok negyvenhatodik elnökét. A Capitoliumi zavargások után nagy a felelősség terhe a közösségi média vállán, így szokatlan szigorral csapnak le minden lehetséges fenyegetésre.