A kutatók meghatároztak egy csillagászati eseményt, amellyel idegen civilizációkra bukkanhatunk

2022 / 04 / 18 / Felkai Ádám
A kutatók meghatároztak egy csillagászati eseményt, amellyel idegen civilizációkra bukkanhatunk
Egy idegen civilizáció a saját túlélése érdekében kihasználhat egy bizonyos csillagászati eseményt, és ennek technológiai nyomát akár észre is lehetne venni – érvel egy asztrofizikus.

Bradley Hansen, a Kaliforniai Egyetem asztrofizikusa egy tavalyi tanulmányában érdekes felvetéssel élt: mi lenne ha nem új technológiákkal kutatnánk idegen civilizációk nyomai után, hanem a meglévő módszerek felhasználásával, de specifikusan, bizonyos csillagászati jelenségek alapján próbálnánk felderíteni, hogy élnek-e rajtunk kívül más értelmes lények is ebben a galaxisban. Magyarán nem a módszer az új, hanem a teória, ami alapján meghatározzuk, hogy pontosan hol érdemes egyáltalán keresgélni. Hansen minderről az Inverse-nek nyilatkozott.

Tegyük fel, hogy egy idegen civilizáció szeretne átvándorolni egy másik csillagrendszerbe, mert a saját napja kezd kimerülni (ahogy a cikkben említik ez minden csillag sorsa idővel, így a mi Napunké is, de esetünkben azért még addig jó sok idő van hátra)! Amennyiben nem valami sci-fi technológiát képzelünk el az utazáshoz, hanem valamit, ami akár jelenlegi technológiai ismereteink szerint is megvalósítható lenne (még ha jelenleg nem is az), akkor egy ilyen utazáshoz épp úgy akadnak kedvezőbb és kedvezőtlenebb időszakok, mint a bolygók közötti utazások esetén. Vagyis ahogy egy rendszeren belül a bolygók között is bizonyos konstellációk felhasználásával érdemes az utazást megtervezni (tehát amikor a két planéta között a leggyorsabban átszelhető a távolság), úgy igaz ez a csillagok közötti utak esetén is.

Idegen civilizációk robotjait kellene keresnünk a világűrben a SETI volt vezetője szerint Elképzelhető, hogy hiába vesződtünk az elmúlt 60 évben azzal, hogy szándékosan a bolygónkra irányított elektromágneses jelek után kutattunk. A kommunikációra az idegenek ugyanis hatékonyabb megoldást is választhatnának.

Hansen a kollégáival épp azért olyan csillagpárokat keresett, melyek esetén olyan gravitációs kölcsönhatás lép fel, ami miatt egymás közelébe kerülnek. Ezen párok esetén pedig ez a távolság elég rövid lehet akár ahhoz is, hogy egy fejlettebb civilizáció át tudjon vándorolni az egyik rendszerből a másikba. A kutatáshoz a tudósok 132 hasonló eseményt tanulmányoztak, és ebből választottak ki 16 olyan csillagpárt, melyeknél a köztük lévő távolság pár ezer csillagászati egységre rövidül (a csillagászati egység a Földnek a Naptól mért átlagos távolsága, vagyis majdnem 150 millió km) ezen események alkalmával. Majd ezt a 16 párt 8 olyan csillagra szűkítették le, ahol egy ilyen rendszerek közötti migrációra a legnagyobb eséllyel kerülhet sor, illetve ezt követően kiválasztottak kettőt (GJ 433 és HR 858), melyekben a legideálisabb, lakható bolygók találhatóak.

Mint Hansen elmondta, ezek olyan távolságok, amelyek átszeléséhez tehát nincs szükség sosem látott technológiákra – a Voyager például néhány évtized alatt képes megtenni néhány ezer csillagászati egységet. Természetesen a Voyageren nem utazik senki, vagyis egy áttelepítéshez épp ezért olyan technológiára lenne szükség, amely nekünk jelenleg nem áll rendelkezésre, de maga az utazás elméleti síkon elképzelhető mindenféle science fiction-ből szalajtott furmány nélkül is, sőt talán nem is olyan sokára akár mi is képesek lehetünk hasonló teljesítményre. Az viszont biztos, hogy ha az elmélet igaznak bizonyul, az nagy segítség lenne, hiszen így tudjuk, hogy pontosan hol és mikor érdemes keresgélni, hiszen egy ilyen civilizáció számára a vándorlás nem egy lehetőség, hanem túlélési kényszer. Ennek megfeleően Hansen szerint nincs is szükségünk új módszerekre, hanem a szóban forgó esemény idején érdemes figyelni a szóban forgó helyről beérkező rádiójelekre, valamint a két csillagrendszer közötti meteoráramlásra – pontosabban azokra a tárgyakra, melyek meteornak tűnhetnek.


Itt tart ma a szexipar, nézz körül a Vágyaim.hu-nál, milyenek 2024-ben az okos-szexeszközök!
Hiánypótló funkcióval bővült a világszerte használt magyar szoftver
Hiánypótló funkcióval bővült a világszerte használt magyar szoftver
A memoQ az egyik legnépszerűbb fordítástámogató szoftver a szakmabeliek körében, a 10.1-es verzió óta pedig a szoftver webes változata már a képernyő-felolvasó programokkal is kompatibilis, így biztosítva, hogy a vakok és gyengénlátók is önállóan, külső segítség nélkül tudják használni a szolgáltatást.
Hatvan olyan csillagot azonosítottak, ami köré épülhetett Dyson-gömb
Hatvan olyan csillagot azonosítottak, ami köré épülhetett Dyson-gömb
Egy kellően fejlett civilizáció a csillagának teljes energiatermelését hasznosíthatja a feltételezett Dyson-gömb segítségével. Most infravörös jelzések alapján hatvan olyan csillagot azonosítottak, amelyek köré ilyen szerkezetet építhettek.
Ezek is érdekelhetnek
Hirdetés
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.