A kutatók sem tudják egyelőre megmagyarázni, amit a Mars déli pólusa alatt találtak
A mostani kutatásról a NASA Jet Propulsion Laboratory (JPL) közleménye számol be. Eszerint a radarjelek alapján a déli pólus alatt a vártnál több, folyékony vizet tartalmazó, felszín alatti tó fordul elő, azokban a régiókban is, melyekben egyszerűen túl hideg van ahhoz, hogy a víz ne fagyjon meg. 2018-ban az Európai Űrügynökség (ESA) orbitere, a Mars Express adatai alapján jelentették be tudósok az akkor úttörő felfedezést: a radarjelek alapján a vörös bolygó déli pólusa alatt felszín alatti tóra bukkanhattak. Azóta több hasonló tavat is azonosítottak. A mostani kutatásban a Mars Express jóval nagyobb adatállományát használták fel, és ez alapján több ilyen lehetséges tavat is azonosítottak – és ami igazán érdekes: ezek közül tehát néhány olyan helyen fordul elő, ahol a víznek meg kellene fagynia.
Az egyik kutató elmondása alapján nem biztosak benne, hogy a radarjelek folyékony vízre utalnak, de az biztos, hogy a jellegzetes visszaverődésből jóval több akad, mint amennyit korábban találtak. Ennek pedig két oka lehet: vagy általában elég sok víz akad a déli pólus alatt, vagy a visszaverődések valami másra utalnak.
A marsi rétegeket úgy vizsgálják, hogy rádióhullámokat bocsájtanak ki a planéta felszínére, aminek segítségével a jégréteg alá is be lehet kukkantani. A rádióhullámok ugyanis veszítenek az energiájukból, ahogy a különböző felszínalatti rétegeken áthatolnak, és ilyenkor gyengítve verődnek vissza az őket kibocsájtó eszközre. Néhány esetben azonban a felszín alól visszaverődő jel erősebb volt, mint ami magáról a bolygó felszínéről érkezett vissza, és a kutatók szerint ez utalt a folyékony vízre, melynek épp az a tulajdonsága, hogy felerősítve veri vissza a rádióhullámokat.
Azt a jelet, amit elsőként azonosítottak felszín alatti folyékony vízként, a Mars South Polar Layered Deposits elnevezésű területén találták, amelyet azért hívnak így, mert itt váltakoznak a fagyott víz, a fagyott szén-dioxid és a por különböző rétegei, melyek évmilliók során ülepedtek le. Ezek a rétegek ráadásul arról is árulkodnak, hogy miként változott a Mars tengelyének a dőlése ahhoz hasonlóan, ahogy a Föld tengelyének a mozgása jégkorokat és melegebb periódusokat hozott. Ezen a helyen egy relatíve kis területen (10-20 km) találták tehát a feltételezett folyékony vizet.
A mostani vizsgálatban azonban 15 év alatt összegyűlt 44 000 mérésben kutattak a hasonlóan felerősödött radarjelek után, amely mérések ezúttal tehát a teljes déli pólusra kiterjedtek. A mostani analízis pedig több tucat hasonló, a visszavert radarjelek szempontjából világos területet tárt fel. Egyes helyeken ráadásul a „víz” nagyon közel található a felszínhez, kevesebb mint 1,5 km-rel helyezkedik el a bolygó felszíne alatt. Mindez azért is különös, mert itt a becsült hőmérséklet mínusz 63 Celsius-fok, vagyis a víznek meg kellene fagynia, még akkor is, ha tartalmaz bizonyos ásványokat, melyek kitolják a fagyáspontját.
Egy 2019-es tanulmány azt állapította meg, hogy a marsi geotermikus hő becsült értékének a kétszeresére lenne szükség ahhoz, hogy a víz itt folyékony halmazállapotban maradjon. A szükséges hő azonban származhat máshonnan is, például vulkanikus tevékenységből. A mostani tanulmányt végző kutatók elmondása alapján viszont ezzel a magyarázattal az a baj, hogy semmi sem utal arra, hogy a közelmúltban különösebb vulkanikus tevékenység zajlott a régióban.
Az pedig továbbra is kérdés, hogyha nem a folyékony víz, akkor mégis mi erősítheti fel a radarjeleket.
(Kép: Pixabay)
