A kutatók sem tudják egyelőre megmagyarázni, amit a Mars déli pólusa alatt találtak

2021 / 06 / 30 / Felkai Ádám
A kutatók sem tudják egyelőre megmagyarázni, amit a Mars déli pólusa alatt találtak
Egy új tanulmányban a Mars déli pólusáról visszaverődött radarjeleket kutatták az eddiginél kiterjedtebb mértékben, és nagyon különös dolgot találtak.

A mostani kutatásról a NASA Jet Propulsion Laboratory (JPL) közleménye számol be. Eszerint a radarjelek alapján a déli pólus alatt a vártnál több, folyékony vizet tartalmazó, felszín alatti tó fordul elő, azokban a régiókban is, melyekben egyszerűen túl hideg van ahhoz, hogy a víz ne fagyjon meg. 2018-ban az Európai Űrügynökség (ESA) orbitere, a Mars Express adatai alapján jelentették be tudósok az akkor úttörő felfedezést: a radarjelek alapján a vörös bolygó déli pólusa alatt felszín alatti tóra bukkanhattak. Azóta több hasonló tavat is azonosítottak. A mostani kutatásban a Mars Express jóval nagyobb adatállományát használták fel, és ez alapján több ilyen lehetséges tavat is azonosítottak – és ami igazán érdekes: ezek közül tehát néhány olyan helyen fordul elő, ahol a víznek meg kellene fagynia.

Az egyik kutató elmondása alapján nem biztosak benne, hogy a radarjelek folyékony vízre utalnak, de az biztos, hogy a jellegzetes visszaverődésből jóval több akad, mint amennyit korábban találtak. Ennek pedig két oka lehet: vagy általában elég sok víz akad a déli pólus alatt, vagy a visszaverődések valami másra utalnak.

A marsi rétegeket úgy vizsgálják, hogy rádióhullámokat bocsájtanak ki a planéta felszínére, aminek segítségével a jégréteg alá is be lehet kukkantani. A rádióhullámok ugyanis veszítenek az energiájukból, ahogy a különböző felszínalatti rétegeken áthatolnak, és ilyenkor gyengítve verődnek vissza az őket kibocsájtó eszközre. Néhány esetben azonban a felszín alól visszaverődő jel erősebb volt, mint ami magáról a bolygó felszínéről érkezett vissza, és a kutatók szerint ez utalt a folyékony vízre, melynek épp az a tulajdonsága, hogy felerősítve veri vissza a rádióhullámokat.

Azt a jelet, amit elsőként azonosítottak felszín alatti folyékony vízként, a Mars South Polar Layered Deposits elnevezésű területén találták, amelyet azért hívnak így, mert itt váltakoznak a fagyott víz, a fagyott szén-dioxid és a por különböző rétegei, melyek évmilliók során ülepedtek le. Ezek a rétegek ráadásul arról is árulkodnak, hogy miként változott a Mars tengelyének a dőlése ahhoz hasonlóan, ahogy a Föld tengelyének a mozgása jégkorokat és melegebb periódusokat hozott. Ezen a helyen egy relatíve kis területen (10-20 km) találták tehát a feltételezett folyékony vizet.

A mostani vizsgálatban azonban 15 év alatt összegyűlt 44 000 mérésben kutattak a hasonlóan felerősödött radarjelek után, amely mérések ezúttal tehát a teljes déli pólusra kiterjedtek. A mostani analízis pedig több tucat hasonló, a visszavert radarjelek szempontjából világos területet tárt fel. Egyes helyeken ráadásul a „víz” nagyon közel található a felszínhez, kevesebb mint 1,5 km-rel helyezkedik el a bolygó felszíne alatt. Mindez azért is különös, mert itt a becsült hőmérséklet mínusz 63 Celsius-fok, vagyis a víznek meg kellene fagynia, még akkor is, ha tartalmaz bizonyos ásványokat, melyek kitolják a fagyáspontját.

Egy 2019-es tanulmány azt állapította meg, hogy a marsi geotermikus hő becsült értékének a kétszeresére lenne szükség ahhoz, hogy a víz itt folyékony halmazállapotban maradjon. A szükséges hő azonban származhat máshonnan is, például vulkanikus tevékenységből. A mostani tanulmányt végző kutatók elmondása alapján viszont ezzel a magyarázattal az a baj, hogy semmi sem utal arra, hogy a közelmúltban különösebb vulkanikus tevékenység zajlott a régióban.

Az pedig továbbra is kérdés, hogyha nem a folyékony víz, akkor mégis mi erősítheti fel a radarjeleket.

(Kép: Pixabay)

További cikkek a témában:

A Holdat és Marsot majom külsejű gépek, ugráló robotok, műrovarok és drónok népesíthetik be az emberek előtt Mire valódi űrhajósok is érkeznek a Holdra vagy a vörös bolygóra, a robotok már várják őket, és a későbbiekben is együtt dolgoznak majd velük. Köztük lehetséges, hogy ott lesznek a négy lábon járó és magasra ugró 'vándorantilopok', vagy kiegyenesedő gépcsimpánzok is.

A Perseverance elkezdi tudományos tevékenységét a Marson – mutatjuk a terveket A Jezero-kráter déli részén fog ősi mikrobák nyomai után kutatni.

A Perseverance valóban lábnyomokat fényképezett a Marson? A Mars halott bolygó, ahol tudomásunk szerint senki sem lépked, az odaküldött marsjárók is gurulnak. Akkor honnan származnak ezek a nyomok?


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Pazar látvány, ahogy a Starship visszatér a Föld atmoszférájába
Pazar látvány, ahogy a Starship visszatér a Föld atmoszférájába
A SpaceX néhány napja harmadik alkalommal is útjára bocsátotta a világ legnagyobb rakétáját, és bár az első két próbálkozáshoz hasonlóan ezúttal sem ment minden a terveknek megfelelően, Elon Musk vállalata alapvetően sikerként könyvelheti el a múlt csütörtöki tesztet.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.