Az adó bevezetését a lengyel vezetőség korábban azzal indokolta, hogy a beton elzárja a csapadék természetes lefolyásának lehetőségét, ezáltal egy sor olyan környezeti problémát okoz, melyet az államnak kell helyreállítania. A lengyel vízügyi minisztérium javaslata szerint itt az ideje az adónem kiterjesztésének, hogy az ne csak a hipermarketeket terhelje, hanem

minden olyan intézményt - így például az önkormányzatokat is -, ahol legalább hatszáz négyzetméternyi zöld területet meg kell, vagy kellett szüntetni az építkezés miatt.

Ez egyúttal azt is jelentené, hogy a magánszemélyek többsége ezután is mentesülne a fizetési kötelezettség alól. Lengyelországban egyébként több olyan nagyobb tér van (például központi piacok), ahol kevés a zöldfelület, és amelyek után a jövőben betonadót kellene fizetni. A Biznes lap becslése szerint az adóval terhelt ingatlanok száma az intézkedések után a hússzorosára emelkedne. Elemzők szerint a logika azt diktálná, hogy a kötelezettségnek az alácsatornázott városi ingatlanokra nem kellene vonatkoznia, a tervezet ennek mégis ellentmond: azaz hiába oldja meg egy település a csapadék és a szennyvíz elvezetését, azt nem tekintik természetes megoldásnak, és az adófizetés alól nem mentesítene. A minisztériumban azt remélik, hogy a betonadóból eddig befolyó évi hatmillió zlotyról száznyolcvanmillióra (tizennégy és fél milliárd forintra) emelkedik. Szakértők szerint ugyanakkor nem valószínű, hogy emiatt több zöldterület lesz, mivel az üzemeltetők összességében jobban járnak, ha betonoznak, majd befizetik a betonadót.

Adó helyett törik a betont egy holland városban

Noha nem az idei nyár volt az eddigi legmelegebb, a beton és aszfalt uralta városokban élők azért megtapasztalhatták, milyen gyorsan és milyen mértékben felforrósodhat körülöttük a környezet. Az aszfaltos területek szintén nagy hátránya, hogy mivel nem nyelik el a vizet, az eső elvezetése kompletten a csatornákra marad, amelyek azonban nem mindig tudnak megbirkózni ezzel a feladattal egy-egy felhőszakadás alkalmával. A klímamodellek szerint ráadásul a fenti problémák csak súlyosabbak lesznek a jövőben. Mindez arra ösztönözte a hollandiai Arnhem vezetését, hogy gondolják újra a városi felületek arányait. Az alig pár hete publikált, tízéves tervük szerint

az aszfaltozott felületek tíz százalékát felszámolják, helyette fűvel és más növényekkel gazdagítják a felszabadított helyeket.

Elsődleges céljuk, hogy az eső kilencven százalékát a talaj nyelje el, a csatornarendszernek pedig csupán a fennmaradó tíz százalékkal kelljen megbirkóznia. A tervek szerint a legkevésbé használt utakon szüntetik meg az aszfaltborítást, és a kinyert anyagot lehetőség szerint újrahasznosítják. Ezen kívül a legforgalmasabb terek és bevásárlóközpontok közelében kisebb tavakat alakítanak ki, az odavezető utak mellé fákat telepítenének, hogy ezáltal is segítsenek elviselni a jövőben valószínűleg egyre gyakrabban érkező hőhullámokat. Egy városi tanácsnok korábban azt nyilatkozta a Guardiennek, hogy a polgárokat is ösztönzik majd anyagilag az olyan megoldások alkalmazására, mint az esővíz gyűjtése vagy éppen növényekkel borított tetők kialakítása.

Az arnhemi vezetés emellett a város szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről sem feledkeznek meg: Hollandia azt a célt tűzte ki, hogy az 1990-es szinthez képest 2030-ra negyvenkilenc százalékkal, 2050-re kilencvenöt százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Amszterdam kiskerteket telepít parkolóhelyek helyett

A tervek szerint évente nagyjából ezerötszázzal csökkentik a parkolóhelyek számát, így 2025-ig több mint tizenegyezer belvárosi parkolóhely megszűnne. Nem az autósok parkolási lehetőségeinek szűkítése a cél, sokkal inkább a parkolási engedélyek kiadásának szigorításával érnék el, hogy kevesebben parkolhassanak. 2019-ben százharmincháromezer parkolási engedélyt adtak ki Amszterdamban, kormánybiztosok szerint ennél több nem is lesz, a belvárosi részeken pedig a parkolási helyek célzott csökkentésébe kezdenek. Ha valaki elköltözik, eladja az autóját vagy meghal, az önmagában jelentősen csökkentené a parkolási engedélyek számát. Az újonnan Amszterdamba költözők pedig szerezhetnek engedélyt,

viszont a jövőben akár két évre is nőhet a várakozási idő, mire valaki ténylegesen kézhez kapja azt.

A megüresedett helyeket sem hagynák parlagon heverni: ugyan nem tudnak mindent közvetlenül átalakítani, de az egyik városnegyedben már elkezdték tesztelni a parkolás felszámolását. A korábbi parkolóhelyekre kiskerteket, padokat, mini játszóterek kerülnek. “A parkoló autók -akárcsak a kerítések - elválasztják egymástól a szomszédokat” – nyilatkozta a CityLab munkatársának Katelijne Boerma, Amszterdam kerékpározásért felelős polgármestere. Boerma szerint az autóktól mentesített részek olyanokká váltak, mint a parkok, mivel hirtelen foglalkozni, törődni kezdtek ezekkel a részekkel az emberek, mert úgy érezték, hogy a közösség kezébe kerültek. Amszterdamban egyébként a kerékpár a legfontosabb közlekedési eszköz, a napi utazások mintegy hatvanöt százalékát biciklin teszik meg. A parkolóhelyek felmázolásától ugyanakkor azt is várják, hogy a biciklisek mellett a gyalogosoknak is jóval több szabad hely jut majd.

(Fotó: Pixabay, Needpix)