Az NN Biztosító kutatásából egyrészt kiderültek legnagyobb félelmeink, másrészt, hogy mely korosztály aggódik a legtöbb dolog miatt, harmadrészt pedig, hogy a magyarok közel harmada kockázati vagy megtakarítási célú életbiztosítással csökkentené az utóbbi bő egy évben megtapasztalt egzisztenciális és egyéb kockázatokat. Egyértelműen negatívan éltük meg, mégsem az volt a legrosszabb a vírushelyzetben, hogy nehezebben mozdulhattunk ki, ritkábban találkozhattunk a családtagokkal vagy barátokkal, illetve általában korlátozva éreztük a személyes szabadságunkat. Az NN Biztosító járványhelyzeti közérzetkutatás* válaszadóinak

közel kétharmada (hatvannégy százaléka) nyilatkozott arról, hogy számukra a bizonytalanság bizonyult a legmegterhelőbbnek.

A válaszok tanúsága szerint a járvány időszakában a többségben egyértelműen felerősödtek az aggodalmak: borúsabbnak látták pénzügyi kilátásaikat, kevésbé érezték magukat biztonságban, többet és többen aggódtak a családjukért (főként a nők és a felsőfokú végzettségűek). A huszonnégy-ötvenkilenc évesek harmadát (harmincegy százalék) gyakran nyomasztja a járvány gondolata, azt pedig a háromnegyedük (hetvenhárom százalék) erősítette meg, hogy legalább egy – anyagi, egészségügyi vagy társadalmi – szempontból aggasztják őt a járvány lehetséges következményei.

Óriási távmunka hullám söpört végig Magyarországon és Európán a koronavírus járvány miatt A koronavírus járvány tavaly tavasszal a világ nagy részén nem csupán lefékezte, de majdhogynem leállította a gazdaságot, a munkavállalók tömegesen kerültek távmunka környezetbe, de mi a helyzet ma, a harmadik hullám után?

Az általános bizonytalanságérzetben a legaggasztóbbnak az tűnt, hogy elveszíthetjük egy családtagunkat (ötvenhárom százalék), illetve egy újabb gazdasági válság bekövetkezése (ötvenkét százalék). Emellett a megkérdezettek fele aggódik egészségi állapotának hirtelen megromlása, illetve anyagi problémák miatt, de sokak félelmeiben szerepelt munkájuk elvesztése is (negyvennyolc százalék). Ehhez kapcsolódóan legtöbben családjukat féltik attól, hogy ha velük történik valami, akkor a hozzátartozókra nagy anyagi terhek szakadnak (negyvenöt százalék). Konkrétan a koronavírus kapcsán a megkérdezettek negyvennégy-negyvenöt százaléka fejezte ki aggodalmát, pontosabban azt, hogy a pandémia miatt változtatnia kell életformáján, illetve jelentősen romolhat az életminősége.

A kutatás rávilágított olyan szorongásfaktorokra is, amelyek csak egy-egy társadalmi vagy korcsoportot érintenek. A huszonnégy-harmincnégy évesek többségének (negyvenhét százalék) például azzal kapcsolatban erősödtek fel a félelmei, hogy nem jutnak majd saját lakáshoz. „Felmérésünk szerint a harmincöt-negyvenöt évesek, vagyis a jellemzően épp a családalapításra fókuszáló korosztályban merült fel a legtöbb aggodalom, és ugyanez a generáció foglalkozik a leginkább olyan hosszú távú öngondoskodási lehetőségekkel, mint például egy életbiztosítás” – mondja Holló Bence, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója. Hozzátette: biztosítóként az ő feladatuk megoldást kínálni az általuk érzékelt kockázatokra. Ennek érdekében kibővítették és rugalmasabbá tették a műtétek és kisebb sebészeti beavatkozások térítésére szóló kiegészítő biztosításokat, hogy akár az egész család számára segítséget nyújtson szükség esetén.

A biztosításban így például megtalálhatók a kifejezetten gyermekeknek szóló speciális kezelések is.

Mintegy megoldásképp a megkérdezettek fele tervezi valamilyen rendszeres megtakarítás elindítását a jövőben, huszonkilenc százalékuk pedig új megtakarítási vagy kockázati életbiztosítás kötését fontolgatja, hogy felkészüljön a váratlan helyzetekre. Rendszeres megtakarítás kötését leginkább a fiatalabb korosztály tervezi: a huszonnégy-harmincnégy évesek huszonkilenc százaléka készül a havonta megspórolt összeg növelésére, csaknem negyedük pedig újonnan kezdene rendszeres megtakarításba.

* A kutatást az NRC piackutató készítette az NN Biztosító megbízásából 2020 szeptemberében a huszonnégy-ötvenkilenc éves, magyar internetezők körében ezer fős mintán. A megkérdezettek nem, korcsoport, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentálják a célcsoportot.

(Fotó: Pixabay)

További cikkek a témában:

A magyarok társasági élete is az internetre költözött az elmúlt tíz évben Tíz éve az internet és a közösségi média már megkezdte szociális kapcsolataink és társas érintkezéseink birtokba vételét, akkor azt gondolhattuk, ez is csak egy hóbort, ami majd elmúlik. Nem tette.

Mesterséges intelligencia gyorsítja az 5G hálózatok terjedését, de Európa lemaradt Az 5G hálózatok kiépülése egyenlőtlen ütemben zajlik, és Európa lemaradásban van. Kína, az Egyesült Államok, Dél-Korea, Japán és az Öböl-menti államok egyre nagyobb előnybe kerülnek, és ebben a mesterséges intelligencia is segíti őket.

A pandémia alatt megtáltosodott az európai e-kereskedelem Egy friss kutatásban Európa-szerte tízezer fogyasztó vallott vásárlási szokásairól, miközben a kutatók arra keresték a választ, hogy a világjárvány milyen hatással bírhat a keresletre az elkövetkező évek során.