Magyarországon ma tízből nyolc ember minden nap felkapcsolódik a világhálóra, ami 7 esetben már az okostelefonunkról történik. A globális adat ebben a kérdésben 50,2 százalék, vagyis a magyarok 20 százalékkal többen neteznek mobilról. Társas kapcsolataink hangsúlyai eltolódtak a digitális tér felé, ami a pandémia alatt talán nem is csoda, ugyanakkor a valós életbeli találkozásaink jelentősen csökkentek, ami nem biztos, hogy jó irány.
A 2021 áprilisi adatok szerint globálisan 4,72 milliárd ember használja az internetet, ami 316 millióval több, mint ahányan 2020-ban tették ugyanezt, és ez 7,3 százalékos növekedést jelent a megelőző évhez képest. Mivel nagyjából 7,85 milliárd ember él összesen, az internetet az emberiség 60 százaléka használja.
2020-ban az aktív korú generációk (16–74 évesek) túlnyomó többségének (79 százalék) interneten töltött ideje 31 százalékkal nőtt a megelőző évhez képest. Az elmúlt tíz évben az idősebb korcsoportba tartozók online ideje is nőtt (65–74 évesek), ami nem csoda, hiszen ma már majdnem minden szolgáltatáshoz kell, vagy kényelmes ezt a felületet is igénybe venni.
Egészen elképesztő adat, hogy a világ összes internetezőjének átlag összesített online ideje naponta 2021-ben 6 óra és 56 perc.
Az online kapcsolattartás egyik leggyakoribb formája az üzenetküldés, a magyar 16–34 éves korosztályból majdnem mindenki napi rutinjának része ez, és az 55–64 évesek több mint fele is él vele. 65 és 74 év között már csak a lakosság egyharmada használta ezeket az eszközöket.
A globális adatok szerint a legnépszerűbb online tevékenység az információ-keresés, tízből kicsivel több mint hat felhasználó foglalkozik ezzel bármely adott pillanatban. Ezt követi rögtön a kapcsolattartás a barátokkal és a családdal (56,6 százalék), ami bár korcsoport-átlagolt érték, valamivel a magyar adat alatt van. Népszerű tevékenység a videók, tévéműsorok és filmek nézése is, ezt globálisan a netezők 52,5 százaléka teszi.
KSH utoljára a 2016 évi mikrocenzus (kis népszámlálás) keretében gyűjtött adatokat az online és a személyes találkozások gyakoriságáról. Akkor életkortól függetlenül többen látogatták napi rendszerességgel a közösségi oldalakat, mint ahányan személyesen is meglátogatták vagy vendégül látták a családtagjaikat, barátaikat. A közösségi oldalak felkeresése ráadásul a családi állapotunk függvénye is, leginkább a fiatalabb nőtlen vagy hajadon családi állapotúak használják őket napi szinten.
A közösségi médiákhoz globálisan tavaly több mint félmilliárd új felhasználó csatlakozott, amivel a legnagyobb ilyen szolgáltatások összesített felhasználói létszáma elérte a 4,33 milliárd fiókot.
Online jelenlétünk a társas támogatottság érzését is növelheti, amit egy 12 elemű kérdéssorral vizsgálnak, és azt mutatja meg, hogy mekkora a hozzánk közel álló emberek által nyújtott érzelmi és anyagi biztonság. Európában a lakossági egészségfelmérés eredményei szerint 2014 és 2019 között ez az érték szinte mindegyik korcsoportban emelkedett. Az erősebb támogatottság a fiatalabbakra és a magasabb iskolai végzettséggel és jövedelemmel rendelkezőkre volt jellemzőbb.
Mivel a a társas támogatottság érzése szintén emelkedett az elmúlt években, kijelenthetjük, hogy a gyakoribb online tevékenységek mellett a személyes kapcsolataink szerencsére nem veszítettek a fontosságukból. A koronavírus járvány valószínűleg még inkább erősítette az érzelmi, és anyagi támasz iránti igényünket.
(Forrás: KSH, Oberlo Kép: Unsplash)