A IFREMER (Institut Français de Recherche pour l'Exploitation de la Mer) egy franciaországi, állami felügyelet alatt álló oceanográfiai intézet, ahol az óceánokkal és tengerekkel kapcsolatos tudományos kutatásokat végeznek a szakértők, köztük 600 mérnök és kutató is. A szervezetnek összesen 11 vízi jármű áll rendelkezésére a munka során: 6 hajó, 1 olyan merülőegység, amit egy benne ülő ember irányít, valamint 2 távoli irányítású és 2 autonóm, víz alatti jármű is. A kutatások során a tengeri élővilág megfigyelésétől kezdve a klímaváltozás óceáni ökoszisztémákra gyakorolt hatásának monitorozásáig sokféle területén végeznek felméréseket, nemrégiben a törökországi földrengés kapcsán a víz alatti földcsuszamlások szerepét vizsgálták a földrengések kialakulásában.

Az IFREMER 1999-ben üzemelte be egyikét azoknak a kutatójárműveknek, a Victor 6000-et, ami jelenleg globálisan a figyelem középpontjába került, mivel, többi ROV társával együtt, szerepet kapott az eltűnt Titan merülőegység felkutatására tett erőfeszítésekben.

Ahogy arról korábban írtunk, a Titan egy víz alatti expedíciókat szervező cég, az OceanGate Expeditions merülőegysége, amellyel a Titanic roncsához szállítottak utasokat - csakhogy legutóbbi programjuk, amelyen az OceanGate vezérigazgatója és alapítója, Stockton Rush is részt vett, tragédiába torkollott, miután az egységgel minden kommunikációs kapcsolat megszakadt a merülés megkezdése után egy és háromnegyed órával. Mivel a jármű pontos helyzetét a mentési akció során nem ismerték a mentőcsapatok, ezért azt is számításba vették, hogy a Titan esetleg még mindig 3800 méteres mélységben vesztegel és ebből a nagy távolságból kell valahogyan felszínre hozni, emiatt egy olyan járműre volt szükségük, ami többezer méterre képes merülni. A merülőegységek bevetésének másik célja az volt, hogy feltérképezzék a Titanic környékét, potenciális nyomok után kutatva, amelyek támpontot adhatnak a történtek megértéséhez.

A Titanic roncsának környékén, az Atlanti-óceán északi felén az egyedüli mélytengeri merülőegység, amely az óceánon dolgozott és viszonylag gyorsan a helyszínre tudták szállítani, a Victor 6000 volt - a jármű ugyanis éppen a hozzá tartozó kutatóhajóval, a L'Atalante-val együtt a helyszíntől két napi távolságra tartózkodott. Noha a hajó és a robot már csütörtökön megérkezett a kutatási területre és rögtön elő is készítették őket a munkára, de a konkrét vizsgálatok és a merülés csak később indulhatott, mivel első lépésként precíz térképet kellett alkotni a helyről a robot tájékozódásának elősegítésére.

A Victor 6000 több előnnyel is bírt a kutatás segítése szempontjából:

nagyerejű fényforrásokkal van felszerelve, amelyek jó megvilágítást adnak az óceánfenéki nyomok detektálásához, rendelkezik robotkarokkal, amivel úgy gondolták, hogy megoldható lehetett volna egy vontatókötél felszerelése a Titanra, illetve biztonságos is az autonóm üzemmódnak köszönhetően.

Ha az ehhez hasonló mentési/kutatási munkák kivitelezése nem is tartozott a Victor 6000 eredetileg tervezett feladatkörének keretei közé, de az egészen mélyen fekvő helyszíneken végzett felmérések annál inkább: egy 2003-ban publikált és az IFREMER kutatóinak vezetésével írt jelentés szerint a 90-es években az olajipari alkalmazási területeken elterjedt ROV-ok által ihletve fejlesztette ki az intézet a saját flottájához illő verziót, egy olyan ROV-ot, ami akár 6000 méteres mélységben is képes dolgozni. A távoli irányítású víz alatti járművek (Remotely Operated underwater Vehicle, ROV), ahogy nevükből is kitűnik, nem szállítanak embereket, ehelyett egy közelben lévő hajóról vagy a szárazföldi irányítóközpontból vezérlik őket. Gyakran valamilyen fizikális összeköttetésben állnak a hajóval, az IFREMER járműve például kábellel csatlakozik a L'Atalante-hoz, ahol az irányítótermeben dolgozó munkatársak végzik a vezérlést.

A Victor 6000 1999-ben állt szolgálatba és még abban az évben mélységi rekordot döntött: 5550 méter mélyen segített
adatokat gyűjteni a Molloy Deep nevű képződményről, ami a Jeges-tenger legmélyebb pontját képezi és hozzájárult a helyi epibentikus élőközösség közelebbi megismeréséhez. A járművet a kutatóhajóhoz egy 8 kilométer hosszú elektromechanikus kábel köti, ami 20 kW energiát szolgáltat számára. A kábelben lévő optikai szálakon keresztül történik az adatok, képek közvetítése az irányítóközpontba, ahol egy nagyobb létszámú személyzet felügyeli a járművet és a műszakok felosztásával lehetséges a folyamatos, non-stop üzemeltetés is. A Victor 6000 több eszközt hordoz, köztük nagyfelbontású optikai képalkotó berendezést, amivel a helyszínek részletes feltérképezését végzik. A ROV szenzorai jó minőségű navigációs rendszert alkotnak és két robotkarjával különféle műveletek elvégzésére képes a víz alatt.

Az IFREMER jellemzése szerint a robot az óceán fáradhatatlan kutatója, amelyet karrierje alatt már több alkalommal modernizáltak és számtalan kutatásban segített. A Titan keresése során a (cikk írásának idején számított) legújabb fejlemények szerint azonban már nincs esély rá, hogy segítsen a merülőegység utasain, a környék átvizsgálása közben ugyanis törmeléket találtak a helyszínen, a Titanic roncsától körülbelül 500 méterre.

pic.twitter.com/4ZrwU7jRef

— OceanGate Expeditions (@OceanGateExped) June 22, 2023

A CNN beszámolója szerint az Egyesült Államok Partiőrségének parancsnoka, John Mauger csütörtökön elmondta: a darabok a Titan merülőegységből származnak, ami arra utal, hogy a jármű "katasztrofális módon" megsemmisült a mélységben uralkodó nagy nyomás hatására. Az OceanGate Expeditions által kiadott közleményben az öt résztvevőt, Stockton Rusht, Shahzada Dawoodot, Szulejman Dawoodot, Hamish Hardingot és Paul-Henri Nargeoletet gyászolják. A törmeléket végül a Cape Cod-i Pelagic Research Services cég ROV-ja, az Odysseus 6K találta meg.

Öt nap kétségbeesett keresés után megtalálták a Titan minitengeralattjáró roncsait, az utasok nem élték túl Az OceanGate Expeditions járművén öt ember tartózkodott, köztük a cég vezérigazgatója is.

Az Odysseus 6K-t, a Victor 6000-hez hasonlóan 6000 méteres mélységben történő kutatásokra fejlesztették és távoli irányítással működik. A jármű jól alkalmazható az óceáni minták begyűjtésére és szükség szerint konfigurálható. A vezérlést egy 6 méteres kabinból végzik, ahol számos monitoron át figyelik a ROV által küldött képeket és adatokat.

A szonárral, mélységérzékelővel, képalkotó eszközökkel, lézerekkel és nyolc LED-világítással felszerelt egységen két Schilling Robotics Orion 7PE robotkar található, amelyekkel víz alatti műveleteket lehet kivitelezni. A Cape Cod Times hírei szerint a járművet és hozzátartozó egységeit a Légierő három C-17 gépével szállították a helyszínre csütörtökön. A járművet a kanadai Horizon ARCTIC hajóról engedték le a keresési munka során.

PRS wants to express our full gratitude for the incredible, coordinated response of everyone involved in this search and rescue mission. Our focus right now is on the families of those from the Titan and for their tragic loss.

— Pelagic Research Services (@PelagicResearch) June 22, 2023

A Titan ügyét felgöngyölítő kutatási munkák tovább zajlanak.

(Fotó: Stéphane Lesbats/Olivier Dugonay/Michel Gouillou/IFREMER)

Nem lenne lehetetlen felszínre hozni a Titanic roncsaihoz indult tengeralattjárót, ha sikerül időben megtalálni A legvalószínűbb forgatókönyv szerint a vasárnap eltűnt Titan több ezer méter mélyen lehet, és bár ilyen mélységből még sosem sikerült a felszínre emelni tengeralattjárót, a szakértőknek van rá elképzelése, hogyan lehetne megmenteni a járművet és annak utasait.