A GAN hatalma

Gondoljunk csak a generatív kontradiktórius hálózatok (GAN) által gyártott deepfake videókra, a sosem létezett emberek arcképeire, és legújabban 3D-s modelljeire. Mindebben mindeközben szintet léptünk, itt vannak az MI generálta sosem létezett emberek sosem létezett DNS-molekulái.

Nem létező embereket például a “this person does not exist” (ez a személy nem létezik) weboldalon generálhatunk az MI segítségével, de ezt akár a “this cat does not exist (ez a macska nem létezik) oldalon is megtehetjük macskákkal. Létrehozhatunk lábakat, önéletrajzokat, és waifu-kat melyek egy pillanattal a kattintás előtt még nem léteztek. Az MI által generált képek mindezekről a dolgokról ma már tökéletesen reálisnak tűnnek.

Egy kép azonban, legyen akárhány megapixel felbontású, a közelébe sem érhet egy DNS molekula komplexitásának, márpedig egy észtországi kutatócsoport által kifejlesztett új mesterséges intelligencia éppen ezeket képes random generálni.

Kiderült hogyan működik a BIR, a DNS hibajavító mechanizmusa Az élőlények sejtjeinek DNS-éről sejtosztódáskor másolat készül, melynek során előfordulnak hibák is, és a szervezet ezeket kijavítaná, ám ez néha betegségekhez vezethet. A rejtélyes mechanizmus teljes lefolyása eddig ismeretlen volt.

Etika Kutatás-fejlesztés

A Tartu Egyetem Genomikai Intézetének kutatói olyan GAN-t alkottak, mely tetszőleges számban ontja magából az életképes, egyedülálló emberek genetikai receptjeit. Az egyedi genomszekvenciák létrehozására képes gépi tanulási rendszer által futószalagon előállított “hamis” DNS-ek ugyanakkor létfontosságú szerepet játszhatnak a DNS-kutatás jövőjében.

A kutatók által közzétett tanulmány szerint: “A generatív neurális hálózatokat az elmúlt évtizedben számos különböző területen hatékonyan alkalmazták, ideértve a gép által megálmodott fotorealisztikus képeket is. Munkánk során hasonló koncepciót alkottunk a genetikai adatokra vonatkozóan, hogy automatikusan megtanulják a szerkezetüket, és először a világon, magas színvonalú, reális genomokat állítsanak elő.”

A „mesterséges genomoknak” nevezett mesterséges intelligencia által létrehozott szekvenciák nem különböztethetők meg a tényleges emberi genomoktól, bár teljesen szintetikusak. Ez azt jelenti, hogy a hatályos jogszabályok szerint a kutatóknak nem kell foglalkozniuk etikai adatvédelmi problémákkal.

Négy szálú DNS-t találtak az emberi szervezetben, és nem jelent semmi jót A DNS molekulában két vékony szál tekeredik fel spirális alakban, van azonban néhány ritka pillanat, amikor négyszeres spirált képezhet, és ez a furcsa térszerkezet talán az olyan betegségekben is szerepet játszhat, mint a rák.

Túl az emberen

A jelenlegi kutatási paradigma szerint a kutatóknak meg kell őrizniük az emberi DNS-eket annak érdekében, hogy biztosítsák az azokat szolgáltató emberek privát adataikhoz kapcsolódó jogait. Ez extra szigorúságot és sok esetben a rendelkezésre álló adatok hiányát okozza, mivel a létesítmények képtelenek megosztani egymással az adatkészleteiket. A szintetikus genomok a jelenlegi jogkörnyezetben megoldást kínálhatnak ezekre a problémákra.

Miközben ez fantasztikus hír az orvoskutatók számára, és egyértelműen bizonyítja, hogy a GAN technológia micsoda távlatokat kínál, a munka rávilágít néhány közeli-, és távoli jövőt érintő etikai problémára is, melyekkel egy nap szembe kell majd néznünk.

A közeljövőben a rossz-szándákú elkövetők számára könnyebb lesz olyan hamis személyiségeket létrehozni, amelyek a legszigorúbb ellenőrzéseket is átverhetik.