A mesterséges intelligencia betoppant a gyógyászatba, és az egyik legfontosabb területe ennek a prevenció, a betegségek megelőzése lehet. A gép ugyanis képes iszonyatos mennyiségű adatot átnézni, összehasonlítani, és ez alapján felfigyelni olyan mintázatokra, amelyek az emberek szeme előtt elsikkadnának. Különösen fontos olyan gyakori megbetegedések tanulmányozás, mint a szívroham, amely évente 15 ezer ember kórházi kezelését teszi Magyarországon szükségessé, és ezek nem elhanyagolható része, 40 százaléka a terápia ellenére is belehal a kezelésbe. Hogy ez miért alakul így, annak összetett okai vannak különösen a hazai sajátosságokat is figyelembe véve, ahol éppen a szívbetegségek terápiája amolyan szigetszerűen helyenként (kórházi osztályokként) meghaladja akár a világszínvonalat is, máshol azonban közel sem ennyire jó a helyzet.

Azonban azt a hazai infarktus-helyzetet taglaló, fentebb linkelt Portfolio.hu-cikk is megemlíti, hogy a hazai halálozás egyik oka, hogy sokan későn ismerik csak fel a betegséget, és így későn is fordulnak orvoshoz:

„A megkérdezett egészségügyi szakemberek egybehangzó véleménye, hogy a betegek a szívinfarktus első tünetei után hosszú ideig várakoznak az orvosi segítségkéréssel, ezzel folyamatosan csökken a későbbi szívkatéteres beavatkozás hatékonysága, és így a túlélési esély is.”

A hosszas bevezetőre azért volt szükség, hogy egyértelműsítsük: a hamarosan taglalt kutatásnak akár hazánkban is lehet szerepe annak ellenére, hogy a mesterséges intelligencia a következtetéseit japán minta tanulmányozásával vonta le. A Heart folyóiratban publikált tanulmány a kórházon kívüli szívrohamok előfordulásának gyakoriságát vizsgálta gépi tanulás felhasználásával. Az algoritmust a Japánban kórházon kívül előfordult szívrohamos esetek adataival, valamint meteorológiai és kronológiai adatállományokkal készítették fel a feladatra. A 2005-2013 közötti évekből származó adatok segítségével tanították be a mesterséges intelligenciát, amelynek az ez alapján felállított előrejelzési modelljét a 2014-2015 közötti adatsoron tesztelték. Magyarán a korábbi időszakot tanulmányozva a mesterséges intelligencia felfedezett bizonyos mintázatokat, hogy milyen tényezők megléte esetén fordul elő ilyen betegség gyakrabban, majd ezen minták, előrejelzési modellek hitelességét a későbbi időszak adatain tesztelték.

Az algoritmus által kidolgozott prediktív modell végül nagyon precízen jósolta meg, hogy milyen körülmények között fordul elő sűrűbben szívroham a szóban forgó populációban – ezek a tényezők pedig a következők: a hét napjai közül a vasárnap és a hétfő, az egész évet tekintve a különböző ünnepek, az időjárási és az azzal összefüggő körülmények szempontjából pedig az alacsony hőmérsékletű környezet, nagyobb hőmérsékleti különbség egy adott napon belül vagy két nap között. Fontos kihangsúlyozni, hogy nem egy adott illető szívrohamáról beszélünk, hanem arról, hogy az egész populációt tekintve mikor üti fel leggyakrabban a fejét ez a betegség.

A kutatók az Interesting Engineering-nek úgy nyilatkoztak, hogy a kórházon kívüli szíroham előfordulására felállított prediktív modell nem csak Japánra, hanem a fejlett országok népességére általában igaz lehet, mivel olyan nagy mintával dolgoztak a mostani tanulmányhoz. A modell segítségével pedig épp az érhető el, hogy megelőzzék ezen betegség kialakulását, vagy javítsák a lefolyását egy, a mind a polgárok, mind pedig a sürgősségi egészségügyi ellátást végző szolgálatok számára kidolgozott figyelmeztető-rendszerrel, amely ezen körülmények esetén riasztana.

(Kép: Pixabay)

További cikkek a témában:

A szívbetegek szolgálatába állítja az MI-t a Semmelweis Egyetem találmánya Az intézmény kétszázötven éves jubileumát ünnepli a SEMMELWEIS-CRT score névre keresztelt döntéstámogató rendszerrel, ami összegyűjti a páciensek klinikai adatait, és azok alapján segíti a kezelőorvost a magasabb halálozási kockázattal járó, illetve körültekintőbb utánkövetést igénylő szívelégtelen betegek azonosításában.

Mesterséges szívizom válthatja ki a transzplantációk egy részét Hétfőn jelentették be a japán Oszakai Egyetem munkatársai azt a különleges eljárást, mely a szívátültetések egy részét is kiválthatja akár.

A légszennyeztéstől tartunk, közben minden ötödik európai ember mástól szenved A zajszennyezés egyre nagyobb problémát jelent az utóbbi években a megnövekedett közúti forgalom és az urbanizáció miatt, de pontosan hogy teszi tönkre például a szívünket?