A VIPER (Volatiles Investigating Polar Exploration Rover) az Artemis-program részeként a tervek szerint 2023-ban indul útjára, hogy előzetes felméréseket végezzen a Hold egy olyan területén, amelyet eddig nem látogatott ember alkotta eszköz, legalábbis nem a felszínen. A korábbi missziók, például a NASA Lunar Reconnaissance Orbiterje és az indiai Csandrajáan–2-je mind magasból végzett műholdas megfigyelést tettek lehetővé, ami ugyan értékes információkat biztosított az égitest struktúrájáról, többek között a hidroxilok és a vízjég jelenlétéről is, de nem tudtak alaposabb vizsgálatokat végezni olyan régiókban, amelyek a felszínen mozgó holdjárók számára könnyebben hozzáférhetőek lehetnek.

A Csandrajáan-2 küldetés legizgalmasabb részenként a Vikram egység eredetileg éppen ide, a déli-sark kietlen tájára indult volna, azonban a landolás során a földi irányítóközpont és az űreszköz közti kommunikáció hirtelen megszakadt, miközben az a felszín felé közelített. A Vikram már két kilometrenyire volt csupán a leszállási helyétől, mikor a probléma először felmerült, és későbbi jelentések szerint a landolás előtt mindössze néhány méterrel veszítette el végleg az orientációját. A leszállóegység egy kicsiny, napelemekkel működtetett holdjárót engedett volna ki a fedélzetéről, amelynek feladata a közeli kráterek feltérképezése lett volna, ezzel pedig India szerezte volna meg a világelsőséget a terület felfedezésének tekintetében.

Most a VIPER-en a sor, hogy valóra váltsa a régi terveket és végre közelebbi betekintést nyújtson azokba az ősi régiókba, amelyek a Naprendszer egyik leghidegebb és a Hold legérintetlenebb, még a napsugarak által sem látogatott helyszínét jelentik. A több milliárd éves kráterek mélye rejtheti azokat a forrásokat, amelyeket később az ideérkező Artemis-program űrhajósai használhatnak majd a bázisuk kialakítása után a hosszabb távú ittlétük megalapozásához. Elméletek szerint a mélységben, ahová a Nap sohasem süt be és a hőmérséklet nem emelkedik mínusz 250 Celsius-fok fölé, elegendő vízjég állhat rendelkezésre ahhoz, hogy abból iható vizet vagy üzemanyagot készíthessenek az asztronauták. Előtte azonban több információra van szükség a környékről ahhoz, hogy pontos ismeretei legyenek a kutatóknak a készletek nagyságáról, és meg tudják tervezni a leendő küldetés részleteit.

A VIPER, illetve az őt szállító Griffin egység leszállási helyét már kiválasztottak, a Nobile kráter nyugati részén landol majd, ahol megkezdi víz utáni kutatását. Thomas Zurbuchen, a NASA tudományos munkatársa elmondta:

"A VIPER-ről származó adatok betekintést nyújtanak majd a világ Holddal kapcsolatos vizsgálatokat végző kutatóinak a Hold kozmikus származásába, evolúciójába és történetébe,

valamint segítik a jövőbeli Artemis küldetéseket a Holdra és tovább, azzal, hogy lehetővé teszik a környezet jobb megértését ezeken a korábban felfedezetlen területeken sokszázezer kilométernyire tőlünk."

A rover útvonalának tervezése során fontos szempont volt a megfelelően napos régiók kiválasztása, hogy az űreszköz feltölthesse az energiát biztosító napelemeit, valamint ügyeltek rá, hogy minél több tudományos szempontból fontos helyszínt érintsen a holdjáró. A misszió összességében 93 négyzetkilométernyi területet fed majd le és ezalatt legalább három helyszínen fúrásokat is végeznek, mintagyűjtés céljából. A NASA leírása szerint ez lesz az első küldetés a világon, amely a helyi források készleteit térképezi fel egy másik égitest felszínén.

(Fotó: NASA, a nyitóképen a Griffin leszállóegység modellje látható)

További cikkek a témában:

Ezt a holdjárót küldi a NASA 2023-ban a Holdra vizet keresni A NASA véglegesítette, milyen legyen az új autonóm holdjárója és a gyártót is kiválasztotta a jármű legyártására.
Így élhetnek majd a Holdon az Artemis-program űrhajósai Ha minden jól megy, a mostani generációk ugyanúgy összegyűlhetnek majd a televíziók és számítógépek képernyői előtt, hogy szemtanúi legyenek, ahogy a Holdon újra megjelennek az emberi lábnyomok, mint annak idején a '60-as években tették elődeink.
Tizenkét méteres puskával teszteli a NASA az Artemis-misszióhoz használt szöveteket Legyen szó szkafanderről vagy lakóegységhez használt szövetről, nem árt tudni, hogy mit bír majd a Hold szélsőséges viszonyai és kőzetzápora között.