Ahogy korábban írtunk róla, az Egyesült Államok már aktívan kutatja annak a lehetőségét, hogy az Artemis program keretében vasutat építsenek a Holdra, és noha ezek a tervek ma még csupán a kezdeti fázisban vannak, a NASA nemrég közzétett bejegyzéséből már némileg körvonalazódik, hogyan is kéne elképzelni egy ilyen rendszert - írja a Live Science.
Amit rögtön érdemes tisztázni, hogy a "vasút" elnevezés ebben az esetben nagyon tág kontextusban értendő, hiszen bár kétségkívül kötöttpályás közlekedésről van szó, a holdi vasút gyakorlatilag semmiben sem hasonlítana arra, ami ennek a szónak a hallatán elsőre eszünkbe jut. Az amerikai űrügynökség elképzelései szerint a Flexible Levitation on a Track (FLOAT) projekt keretében egy több rétegből álló pályát fektetnének közvetlenül a holdi regolitba, amely elektromágneses teret képezve lehetővé tenné, hogy robotizált járművek, valamint a hozzájuk kapcsolt szállítóeszközök a pálya felett lebegve közlekedjenek.
A projekt magával az Artemis-programmal vagy a Lunar Gateway űrállomással ellentétben egyelőre gyerekcipőben jár, hiszen a NASA még éppcsak most hagyta jóvá a második fázist, amelynek keretében megkezdődhet azoknak a méretaranyos prototípusoknak a tervezése, amelyekkel tesztelhetik, hogy az egyes koncepciók mennyire működnének a Holdon. Ennek megfelelően egyelőre arra sincs konkrét dátum, hogy mikorra épülhet fel az első ilyen pálya, az űrügynökség erről jelenleg csak annyit mond, hogy valamikor a 2030-as években.
Maga a pálya három rétegből állna: egy grafitrétegből, ami a diamágneses lebegtetést tenné lehetővé, egy hajlékony áramköröket tartalmazó rétegből, ami az elektromágneses tolóerőről gondoskodna, valamint egy opcionális napelemrétegből, ami a tervezett holdbázist látná el energiával.
A vasút megépítését alapvetően ez utóbbi, azaz a holdbázis indokolja, amelynek részleteiről ugyan mindeddig még szintén nem született végleges döntés, de annyit biztosan lehet tudni, hogy a NASA a 2030-as évekre egy olyan állomáshelyet szeretne kialakítani az égitesten, ahol az űrhajósok akár hosszú hónapokat is elölthetnek. Egy ilyen bázist ugyanakkor csak úgy lehetne fenntarthatóan üzemeltetni, ha a szükséges anyagok jelentős részét nem a Földről kéne odaszállítani, hanem azokat közvetlenül a Holdon bányásznák ki. Szerencsére a holdi regolit erre tökéletesen alkalmas, többek között víz, folyékony oxigén, folyékony hidrogén és fémek is nagy mennyiségben állíthatók elő belőle, így az asztronauták életben tartásához szükséges komponensek mellett az építkezéshez vagy akár a rakéta-üzemanyag előállításához szükséges alapanyagok is rendelkezésre állnak helyben.
Ezeket azonban valahogy el is kell szállítani a bázishoz, amire ekkora mennyiségben a holdautó már nem lenne alkalmas - a holdvasút viszont annál inkább. Bár a jelenlegi koncepció szerint a szerelvények rendkívül lassan, mindössze 1,8 km/h-s sebességgel közlekednének a mágneses pályán, azonban ezzel a megoldással naponta akár 90 tonna rakomány is mozgatható lenne. A koncepció nagy előnye emellett, hogy mivel a járművek a pálya felett lebegnek, így sokkal hosszabb idő alatt használódnak el, magát a pályát pedig minimális építési munkálatokkal, közvetlenül a regolitba tudják lefektetni. A tervezett dizájn emellett arra is lehetőséget biztosít, hogy szükség esetén gyorsan újra tudják konfigurálni az útvonalat, hiszen az elképzelések szerint a pályát egyszerűen fel lehetne tekerni, majd máshol ismét lefektetni.
(Borítókép: Ethan Schaler/NASA)