Innentől a NASA orvosai vették át az irányítást, és az űrhajóst – bár nem mutatott tüneteket – kiemelték a tesztből, és vérhígító gyógyszerekkel kezdték el kezelni, nehogy vérrögök alakuljanak ki benne.

A felfedezés fontos, hiszen az emberi űrutazás egy újabb egészségügyi kockázatára hívja fel a figyelmet.

Mint arról szó volt, eredetileg más, már jól ismert jelenségeket tanulmányoztak volna: a tudósok egy évtizeddel ezelőtt figyeltek fel arra, hogy az űrhajósok, akik hónapokat töltöttek a Nemzetközi Űrállomáson, duzzadt látóidegekkel, picit laposabb szemgolyóval, és ennek megfelelően megváltozott látással tértek vissza. A NASA ezért szemüvegekkel szerelte fel a fedélzetet, hogy ezt használhassák azok, akiknek romlott a látásuk az űrben való tartózkodás folyamán. Az orvosok szerint a jelenség magyarázata az lehet, hogy a gravitáció állandó jelenléte nélkül a testfolyadékok, mint a víz vagy a vér, elkezdenek a fej irányába mozogni, és ott a koponyán belüli nyomás fokozódását idézik elő.

Ezt a teóriát próbálták bizonyítani, és ezért végeztek ultrahangos vizsgálatot a baloldali juguláris vénán (amely a fejből a szívbe szállítja a vért). A vizsgálatban 9 férfi és 2 nő vett részt. Hasonló vizsgálatot végeztek a kilövés előtt, akkor egyik űrhajós esetében sem találtak elváltozást. Az űrben viszont ötükön mutatták ki a jelenséget: a véráram egyes esetekben oda vissza áramolgatott, de nem mozgott a megszokott irányba. Ez a jelenség a nyaki vénában ritka, jellemzően a lábban szokott előfordulni, amikor az emberek sokat ülnek hosszú repülőutakon.

A jelenség mindenesetre aggodalomra adott okot. A hasonló elváltozások vérrögök kialakulását okozhatják, amelyek súlyos egészségügyi problémákat idézhetnek elő, egyebek mellett tüdőembóliát.

Két űrhajós esetében ráadásul visszafelé kezdett folyni a vér, tehát a test felől a fej irányába, amit valami lejjebb kialakult elzáródás okozhatott. A jelenség a vezető orvos szerint „extrém abnormális” ennek az érnek az esetén. Hasonló tünet rákbetegekben, a tumor nyomása miatt figyelhető meg, amikor a véráram új utat igyekszik találni a szívbe.

Az orvosok végül azt javasolták, hogy az űrhajósok töltsenek el némi időt abban a speciális orosz űrruhában, amivel a kozmonauták készültek fel a visszatérésre. A ruha a gravitációt szimulálja, méghozzá úgy hogy szívóerővel juttat vért az altestbe. Ez a kezelés néhány űrhajós esetén megoldotta a problémát, de nem mindegyiküknél. A Földre való visszatérést követően viszont a problémák szinte nyomtalanul elmúltak, talán egy asztronautánál mutattak ki olyan vérplakkot, amely azelőtt nem volt jelen, de senkinek nem lettek kórházi ellátást igénylő problémái. Valószínűleg nem ők voltak az első űrhajósok, akiknél ez előfordult, mindössze rajtuk vették észre először.

Ez tehát egy újabb hatás, amit az űr szélsőséges viszonyai gyakorolnak az emberi testre. Az eddigi vizsgálatok szerint amúgy testünk nem különösebben rajong a világűrben tapasztalható kondíciókért, de gyorsan adaptálódik. A felfedezést követően sok vizsgálat van még hátra. Vizsgálni kell például a változást az űrhajósnők szervezetében, hiszen ők a menstruációjuk elnyomására fogamzásgátlót szednek, amely szer már eleve vérrögképződést okozhat. A nők menstruációja amúgy nem okoz különösebb problémát az űrben, a többség pusztán kényelmi megfontolásból nyomja ezt el.

Mindenesetre elgondolkodtató, hogy az űrkutatás közel hatvan éve után még mindig kimutathatóak a fentihez hasonló, nem várt egészségügyi problémák egyébként makkegészséges férfiakon és nőkön. Ha tehát a következő évtizedben valóban beindul az űrturizmus, ráadásul abban a mértékben, ahogy azt tervezik, nehezen elképzelhető a legkülönbözőbb egészségi állapotú turisták biztonságos, hosszabb tartózkodása a világűrben.

(Kép: Pixabay, NASA, Forrás: The Atlantic)